3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Külön egyéni megállapodást köthetnek a munkavállalók a munkáltatókkal az általánosan engedélyezett, legfeljebb évi 200 óránál 100 órával több rendkívüli munkára, azaz túlórára a Munka törvénykönyve július elsejétől hatályos módosítása szerint.

Az egyéni megállapodás csak akkor köthető meg, ha a munkáltató az adott munkakörre nem tud felvenni másik munkavállalót, vagy ha az adott munkakör speciális felkészültséget, gyakorlatot igényel. Ez a megállapodás csak írásban, s legfeljebb egy éves időtartamra köthető meg, a legfeljebb 10 dolgozót foglalkoztatóknál maximum egy dolgozóval, 10 dolgozó feletti létszámnál a dolgozók 10 százalékos mértékéig.

Az egyéni megállapodás lehetőségét az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldala erősen bírálta a törvényjavaslat tárgyalása során. Szerintük ez tovább erősíti a dolgozók kiszolgáltatottságát. A munkáltatói oldal viszont az egyik alapvető elvárásaként fogalmazta meg ezt a lehetőséget.

Az eredeti törvényjavaslatban szerepelt még egy másik egyéni megállapodás is. Ezek szerint a dolgozó a munkáltatóval kötött egyéni szerződésben vállalhatta volna a heti legfeljebb 48 órás munkaidőn felül a további 12 órányi munkát is. A megállapodást ügyeletre, folyamatos munkarendnél köthették volna meg, akkor ha az adott munkahelyen van kollektív szerződés, s az eleve rendelkezik a 200 óránál több ügyeletről, rendkívüli munkáról. A munkavállalói oldal tiltakozására viszont ez a rendelkezés nem került be a törvénybe.

Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a munkavállalói oldal tiltakozott egy harmadik módosítás ellen is. Nem fogadta el azt a módosítási javaslatot, hogy az általánosan alkalmazható legfeljebb két hónapos munkaidőkeretet legfeljebb három hónapra emeljék. Az Európai Unió irányelve egyébként általánosan négy hónapos keretet tesz lehetővé. Ezt a tiltakozást nem vette figyelembe a törvénymódosítás, az általánosan alkalmazható keretet három hónapra emelte.

Az egy vagy több munkáltatóval kötött kollektív szerződés esetén a korábban négy hónapra és fél évre vonatkozó keretet egységesen fél évben határozta meg az új jogszabály. Idény jellegű munkakörökben maradt a négy hónapnyi keret.

A munkaidőkeret intézménye azt jelenti, hogy ennek átlagában kell eleget tenni a munkáltatónak a heti 40, rendkívüli munkával legfeljebb 48 órás, vagy készenlétnél a legfeljebb 72 órás munkaidőnek. A munkáltatónak így lehetősége van arra, hogy a keret időszakának egy részében az átlagosnál több munkát rendeljen el, az átlag érdekében viszont az időszak másik részében csak kevesebbet.

A módosítás egy másik eleme az ügyeleti időre vonatkozik. Ezek szerint a jövő év január elsejétől teszi kötelezővé, hogy a munkáltató az ügyeleti és az ügyeleti időn kívüli rendkívüli munka egészével kalkuláljon a napi legfeljebb 12, a heti legfeljebb 48, illetve készenlétnél a napi legfeljebb 24, a heti legfeljebb 72 órás munkaidő számításakor.

MTI/Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!