Bár a magyar ipar lendületének augusztusi megtörésében komoly szerepe van annak, hogy az esztergomi Suzuki-gyárban a korábbi kettő helyett csak egy műszakban dolgoznak, túl egyszerű lenne kizárólag erre fogni 2014 legrosszabb éves növekedési ütemét és a jelentős havi visszaesést. A Splash és az SX4 gyártásának megszűnése miatt év végéig visszafogott Suzuki-termelés mellett ugyanis a KSH részletes adatsorai más negatív jelekre is rávilágítanak.
Megyei bontásban például egyértelműen kitűnik Komárom-Esztergom nagymértékű visszaesése az éves összevetésű volumenindexben, azonban messze nem csak itt volt mínusz 2013 hasonló időszakához képest. Nógrád, Zala és Borsod megye szintén visszaesett, de Fejér és Pest megyében is csökkent a termelés volumene. A Mercedes-gyárnak otthont adó Bács-Kiskun megye ugyanakkor 37,8 százalékkal nőtt, de Hajdú-Bihar, Vas (Opel) és az Audi-gyár „hazája”, Győr-Moson-Sopron is szépen növekedett. Igaz, ez utóbbi kettő júliusban még 10 százalékponttal magasabb dinamikát mutatott. A kisalföldi megye lassulásában valószínűleg szerepet játszott, hogy az Audi motorgyártása 3 hétre leállt augusztusban és ezt nem tudta ellensúlyozni a három műszakos termelésre történő átállás.
Hogy az augusztus mennyire gyengére sikerült a legtöbb megyében, azt az alábbi ábra mutatja meg nekünk. A zölddel jelzett oszlopok a január-júliusi időszak átlagos éves növekedését szemléltetik, míg a vörös az augusztusi adatokat. Jól látható, hogy Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Tolna megye kivételével mindenhol jóval alacsonyabb éves növekedési dinamikát láthatunk. Ez annak ellenére nem fest túl kedvező jövőt, hogy a megyei értékek munkanappal nincsenek kiigazítva, márpedig az országos adatokból látható, hogy most augusztusban a nyers (0,5%) és a munkanappal kiigazított (2,9%) teljesítmények között 2,4 százalékpontos különbség volt. A lenti ábrán látható visszaesésekből 2,4 százalékpontot tehát az idei és a tavalyi augusztus eltérő munkanapszáma okoz, a többi viszont általános lassulást jelez.
Nem mutat túl kedvező jövőképet az ipari rendelésállomány alakulása sem. Az új rendelések volumene augusztusban 0,4 százalékkal volt alacsonyabb, mint a tavalyi év hasonló időszakában. A járműgyártásban 17,4 százalékkal kevesebb megrendelés érdekezett, amely betudható a két Suzuki modell kiesésének. Ezt a gyógyszergyártásban mutatkozó 63 és a gépgyártás 30 százalékos volumennövekedése ellensúlyozta.
Az augusztusi ipari termelés júliushoz viszonyított 5,8 százalékos visszaesésével egyébként mi produkáltuk a legrosszabb havi értéket az egész Európai Unióban. Minket Németország követ 4,3, majd pedig Horvátország 4,1 százalékos csökkenéssel. Éves viszonylatban viszont a 2,9 százalékos növekedés egyáltalán nem mondható rossznak európai összevetésben, az unió átlaga ugyanis mínusz 0,8 százalék volt.
Szász Péter
mfor.hu
