Az Erste szakemberei úgy vélik: az olaj ára legfeljebb 90-100 dollár lehet 2010 első félévében, a második félévben azonban megfordul a trend, és 2010 egészére 72 dollár hordónkénti átlagos olajár valószínűsíthető. Az elemzés kitér arra, hogy a kormányok és jegybankok által végrehajtott globális gazdaságélénkítő intézkedések és a nulla környéki jegybanki alapkamat szintek nyomán 2009-ben a befektetők újból felfedezték a nyersanyagpiacokat.
"Úgy véljük, az olajár egyértelműen túlpörgött. Jóllehet, a kereslet igencsak megélénkült, főként a feltörekvő országokban, a fekete arany árfolyama jóval a csúcs alatt tartózkodik. Emellett nem osztjuk azt a véleményt, miszerint a kínai gazdaság lenne a gazdasági kilábalás és növekedés motorja. Kína nem képes egyedül felpörgetni a világgazdaságot" - állítja Ronald Stöferle, az Erste Group nyersanyagpiaci elemzője.
Az olcsó olaj "mostani illúziója" vélhetően abból fakad, hogy számos piaci szereplő a közel 150 dolláros árrekordot veszi referenciaértéknek. Az OPEC 70 és 80 dollár közötti értéken tartja optimálisnak az olajárat. Ilyen alacsony olajár mellett a szél- és a napenergia nem jelent komoly versenyt. Az OPEC szerint a jelenlegi olajár kielégíti a termelői és a fogyasztói oldalt egyaránt. Az OPEC jelenleg az összes kőolaj 60 százalékát termeli ki, ám a tartalékok több mint 80 százalékát birtokolja. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) azzal számol, hogy a fennmaradó kitermelés 80 százaléka OPEC-tagállamokból származik majd.
Az IEA az olajtermelési csúcs bekövetkeztéről szóló figyelmeztetést adott ki, amelyben legkésőbb 2020-ra datálja ezt az időpontot. Nyolcszáz olajmező elemzése nyomán az IEA arra a következtetésre jutott, hogy ha a kereslet változatlan tempóban alakul, akkor 2030-ra új, naponta legalább 40 millió hordó kőolaj kitermelésére képes forrásokat kell találni, különben hosszú távon nem lesz elkerülhető az olajárrobbanás.
Tavaly időnként a kitermelés költsége alatt is kereskedtek az olajjal, ami számos olajállamnak okozott komoly pénzügyi gondokat, és közel 100 milliárd dollár értékű beruházást vontak vissza. Ez lehet a 2012-ben vagy 2013-ban jelentkező negyedik olajárrobbanás alapja - vélik az Erste csoport elemezői. A szakértői elemzés kitér arra, hogy 1983 óta első ízben fordult elő, miszerint két egymást követő évben esett a világnak az olaj iránti igénye (2008-ban 0,3 százalékkal napi 85,7 millió hordóra, majd 2009-ben 1,6 százalékkal napi 84,3 millió hordóra).
A piaci konszenzus 2010-re átlagosan 1,4 százalékos, azaz napi 1,2 millió hordós növekedést jelez. Az IEA azzal számol, hogy a világ energiaigénye 2050-ig megkétszereződik, az olaj iránti kereslet pedig várhatóan a jelenlegi 85 millió hordóról 105 millió hordóra nő 2030-ra. Bár az alternatív energiaforrások fokozatosan egyre jelentősebbé válnak is, az olaj és a gáz továbbra is lefedi az energiaigény nagy részét ( a várakozások szerint 2030-ban az igények még mindig 58 százalékát). Az IEA előrejelzése szerint a nem hagyományos gázlelőhelyekről származó kitermelés mértéke 71 százalékra nő 2030-ra. Ennek alapján ez a szektor lenne a leggyorsabban növekvő energiaforrás az elkövetkezendő évtizedek folyamán. Habár a földgáz nem lesz képes a visszaeső olajkitermelés helyébe lépni, a palagáz egyre nagyobb jelentőséggel bír főleg az Egyesült Államokban és Európában. A palagáznak köszönhetően az Egyesült Államok gyakorlatilag egyik napról a másikra önellátóvá válik az energiaforrások terén - jövendölik a szakértők. A Rice Egyetem tanulmánya szerint a palagáz Európa gázfüggőségét is jelentősen visszafoghatja Oroszországgal és az Öböl-államokkal szemben.
"Optimisták vagyunk azzal kapcsolatban, hogy a palagáz-lelőhelyek felkutatása Európában is egyre nagyobb jelentőséggel bír majd. Különösen Lengyelországban és Ukrajnában élénkül meg a kutatási és felvásárlási tevékenység. Ezért a nem hagyományos gázokat, így a palagázt az energiaszektor legérdekesebb befektetési lehetőségének tartjuk. A következő 3-5 év során az árak legalább a 7-10 dolláros sávban mozognak, ez vonzó árrést jelent az alternatív földgáz-termelők számára" - mondta Ronald Stöferle.
MTI
