2017. november 29. 04:25

A takarékszövetkezeti integráció legbefolyásosabb vezetője beszélt az mfor-nak a Takarék Csoport megújulásáról, a fiókhálózat átalakításáról, az ügyintéző nélküli bankról, a béremelési igényekről. Valamint szóba került a Hegylakó is, Schwarzenegger klasszikusa mellett. Interjú a ritkán megszólaló Vida Józseffel, a TakarékBank elnök-vezérigazgatójával.

Egy parlament előtt lévő javaslat módosítja a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetéről szóló szabályokat. Első ránézésre az MFB befolyásának megszilárdításáról, növeléséről van szó. Mit tud erről az előterjesztésről?

Ezek szükségszerű módosítások, amelyekkel egyetértünk. Közismert, hogy az elmúlt időszakban jelentős változáson ment keresztül a takarékszövetkezeti világ, aminek a legfőbb mozgatórugója a versenyképesség növelése volt. Korábban még száznál több takarékszövetkezetet ölelt át ez a rendszer: különböző méretű, más-más informatikai háttérrel működő egységek szolgálták ki az ügyfeleket. Létrejött a Takarék Csoport, amelyben a takarékok már nem egy összehangolatlanul működő, széttagolt halmazt, hanem egy mind egységesebben működő, meghatározó pénzügyi közösséget alkotnak. A jövő évtől sokkal letisztultabb lesz a kép, 2018 január elsejétől 12 takarékszövetkezet marad, amelyek mind fiókszámban, mind mérlegfőösszegben közel azonos nagyságrendet képviselnek, és jól lefednek egy-egy régiót.

Vida József az "embertelen" Smart Pointban (Fotó: Bánkuti András)

Ebből fakadóan az irányítási és felügyeleti szint is egyszerűbbé, korszerűbbé válik. A takarékszövetkezetek egyforma termékkörrel, egyforma arculattal, egységes informatikai rendszerekkel folytatják működésüket. Talán kívülről ez nem látszik, de nagyon nagy munka volt összerakni az új modellt. Különböző struktúrában működő rendszereket kellett összesimítani. A szektor megújulásában nagy szerepe volt a takarékszövetkezeti központi banknak, amely szervező ereje a rendszernek, illetve az integrációs szervezetnek, amely a Magyar Nemzeti Bankkal szorosan együttműködve, a jegybank munkáját segítve őrködik a szektor törvényes működése felett.

A törvénymódosító javaslat a szakmai kompetencia megerősítését szolgálja. Mint említettem, a Takarék Csoportba januártól 12 takarékszövetkezet tartozik, több mint ezer fiókkal, valamint az FHB Kereskedelmi Bank - amit magunk között már Takarék Központi Kereskedelmi Banknak nevezünk. Van továbbá egy jelzálogintézetünk - az FHB Jelzálogbank -, amely egy tőzsdei cég, s amelynek a szerepe felértékelődött a minapi jegybanki bejelentés fényében. Az MNB ugyanis olyan eszközöket vet be a piacon, amelyek kedveznek a jelzáloglevéllel kapcsolatos kibocsátásoknak. Itt nekünk nagy szerepünk van, hiszen az FHB Jelzálogbank fontos piaci szereplő, külföldi összevetésben is. A Takarék Csoport központi bankja a TakarékBank Zrt., amihez kapcsolódnak a regionálisan működő szövetkezeti hitelintézetek.

E szisztéma fölé került az az ernyő, amit az SZHISZ jelent. Az igazgatóságba a takarékok és az MFB delegálnak tagokat. Az átalakítás során olyan szakmai grémium jön létre, amely a működtetett rendszertől függetlenül, elismert szakértők bevonásával végzi ellenőrzési tevékenységét. Tehát ez a független, szakértői testület fogja érvényesíteni a prudenciális garanciákat.

Tehát nincs arról szó, hogy korábbi képviseleti jogok csorbulnának?

Arról van szó, hogy a törvénymódosítás tisztább helyzetet teremt.

Mennyire tekinthető véglegesnek a januártól felálló struktúra? Voltak olyan piaci pletykák, hogy még a tizenkettőnél is kevesebb hálózati tag marad, akár egyetlen taggal a folyamat végén.

Mint a Hegylakóban: végül csak egy maradhat. Szokták mondani az ismerőseim, hogy biztos én gerjesztem ezeket a pletykákat.

Komolyra fordítva a szót, a véleményem szerint lehet, hogy a 12 takarékszövetkezet is sok, de ezt majd a piac eldönti. Nincs előre megírt tervünk, az élet adja meg a választ arra, hogy szükség van-e további egyesülésekre. Rövidtávon, 2018-19-ben a struktúra biztosan adott, azon nem tervezünk változásokat.

Álláspontunk szerint ez a mostani regionális felosztás, valamint a szövetkezeti vezetők jelentik a garanciát arra, hogy ebből csak jó dolog süljön ki. Azt nem tudhatjuk, hogy ők később hogyan ítélik meg a piaci kilátásokat: akarnak-e még erősebbek, nagyobbak lenni. Mint ahogy arra is majd az idő adja meg a választ, hogy milyen formában lehet ezeket a rendszereket a leginkább optimálisan, hatékonyan működtetni. Látni kell, hogy ez a fajta szövetkezeti alapú pénzügyi rendszer változóban van, a régi struktúrákat külföldön is lebontják, ez történt mások mellett a Rabobanknál. Az egyik egységük képviselőjével a hollandiai Bredában találkoztam, egy lóversenyen, amit ők szponzoráltak. Kíváncsi voltam, ott hogyan néz ki a takarékszövetkezeti működés. Kiderült, hogy épp akkoriban hajtották végre az egyesülést, és lett végül a 108 különálló egységből egy.

A falakat igazi, élő izlandi moha borítja (Fotó: Bánkuti András)

Ebben a folyamatban mi lehet a sorsa a klasszikus takarékszövetkezeti fiókhálózatnak? Sok hír jelent meg mostanában fiókok bezárásáról, pontosabban összevonásáról. Meddig tarthat a karcsúsítási folyamat? A takszövök minden egyes kis faluban elérhetőek voltak régebben. Ez a jövő, ahol ülünk, az alcsútdobozi Smart Point, ahol mindent digitális alapon, ügyintéző nélkül lehet elintézni?

Ez is lehet a jövő. Nekünk elsősorban arra kell figyelnünk, hogyan, milyen irányban változnak a fogyasztóink igényei. Jelenleg azt látjuk, hogy a bankolásban egyre nagyobb a kereslet a korszerű, online megoldások iránt. Ugyanakkor jelentős számban vannak olyanok is, akik még a személyes, fiókban történő ügyintézést preferálják. Nekünk mindkét csoport igényeit ki kell tudnunk szolgálni. Emellett hűek kívánunk maradni hagyományos értékeinkhez: emberközeli, család- és vállalkozóbarát pénzintézeti csoportnak kell maradnunk. Az átalakulásunk során természetesen a humánerőforrás jelentette kihívásokra is reagálnunk kellett. Öt évvel ezelőtt még nem volt napirenden, hogy ember nélküli fiókokat nyissunk. A munkanélküliségi ráta akkor még magasan állt, a foglalkoztatás nem csak szakmai feladat, hanem társadalmi kötelezettség is volt. Most más világ van. Ma már ugyanis nagyon nehéz megfelelően képzett, jó munkaerőt találni.

Mekkora a munkaerőhiány a takszövöknél?

Az általam irányított B3 takarékszövetkezetnél 15-20 százalék a betöltetlen pozíciók aránya. Ami nagy szám ahhoz képest, hogy nekünk minden nap ki kell nyitnunk a fiókokat.

Akkor ez béremelési kényszert is jelent, mint más ágazatokban.

Kulcsfontosságú számunkra a megfelelő tudású, felkészültségű emberek anyagi-erkölcsi megbecsülése.

Hány százalékos béremelkedésről van szó?

Átlagosan tíz százalékos béremelési igények merülnek fel, ami persze attól is függ, hogy ki milyen pozícióban dolgozik. Próbáljuk megtartani a jó munkaerőt, de van egy pont, amikor a jövedelmezőség szempontjára is oda kell figyelnünk.

Egyébként nem igazán szoktam érteni a fiókhálózat szűkítését firtató kérdéseket, hiszen a mai napig 1200 fiókkal működünk, ami a bankrendszer teljes fiókállományának a fele.

Jövőre is kinyitnak ennyit? Vagy bemennek ezer alá?

A rövid távú terveinkben ez nem szerepel, de az egyesüléseink során a párhuzamosságokat meg kell szüntetni. Minden ellenkező híresztelés dacára a takarékok is a piacról élnek, működésüket csak akkor tudják fenntartani, ha hatékonyak és nyereségesek. Gyakran találkozom azzal az elvárással, hogy minden településnek jár egy takarékszövetkezet. Semelyik másik bankkal szemben sincsenek ehhez hasonló elvárások. Emellett az is fontos, hogy egyes települések mennyire tudnak részt venni a fiókok életében. Akkor tudnak megmaradni a fiókjaink, ha a helyi lakosság és a vállalkozók igénybe veszik a szolgáltatásainkat, az emberek hozzánk járnak bankolni, mi pedig a legjobb szolgáltatásokat tudjuk nyújtani bármelyik fiókunkban.

Ha egy településen nincs olyan erős fogyasztói igény a takarék szolgáltatásai iránt – sem az önkormányzatok, sem a lakosság, sem a vállalkozók részéről -, ami kitermeli a fiók fenntartásának költségeit, akkor ott bizony el kell gondolkodni a veszteséges fiók bezárásáról és más megoldásokat kell megvizsgálni.

Milyen innovációkkal tudják magukhoz kötni vagy megtartani az ügyfeleket?

Érdeklődéssel figyelem a bankok közötti versenyt, hogy ki milyen rövid idő alatt képes hitelt nyújtani az ügyfeleknek. Van, aki 4 órás ügyintézést ígér, más meg arra büszke, hogy 7 perc alatt lehet vele szerződni. A mi ügyfélkörünk más, ők szeretnek egyet aludni a döntésre. Mi is képesek vagyunk akár 4 óra alatt hitelt nyújtani, de az ügyfélkörünknek nem ez az elvárása.

Mi arra törekszünk, hogy a piaci benchmarkok alapján a legjobb megoldások kiválasztásával a legjobb ajánlatokat nyújtsuk ügyfeleinknek. A legújabb technikai fejlesztéseink pedig megelőzik a piacot. A mobilbank fiók, vagy a Smart Point unikális a piacon. Fontos, hogy utóbbi nem egy fiók, hanem a digitális megoldások tárháza. Ez még Európában is újdonságnak számít, tudomásom szerint egyedül Brazíliában van hasonló szolgáltatás. Az egyik ottani bank ezer ilyen bankpontot üzemeltet, van, ahol robotok szolgálják ki az ügyfelet.

A pad napelemmel működik és mobilt, laptopot is lehet tölteni rajta (Fotó: Bánkuti András)

Ha ennyire innovatív ez a megoldás, mi az oka annak, hogy nem terjedt el az igazán fejlett pénzügyi kultúrával rendelkező országokban?

Mert nem voltam ott, hogy javasoljam nekik. De a tréfát félretéve, ezekben az országokban a technikai fejlődés minden, vagy majdnem minden szolgáltatást internet alapra helyezett. Aki munkába menet felül a metróra, lehet, hogy hazafelé már biciklivel megy, amit a mobilján keresztül, reggel rendelt meg. Egy nyugat-európai város metróján senki nem beszél az utastársával, mindenki a mobilját vagy a táblagépét nyomkodja, zenét hallgat. Tőlem ez idegen. Természetesen a mi fejlődési utunk sem lehet nagyon más, fejlesztünk mobil applikációkat, de csak olyanokat, amelyek valós igényeket szolgálnak ki. A letisztult applikációk az igazán fontosak az ügyfeleknek, mint a telefonra telepített bankkártya, a kártyaegyenleg ellenőrzésére, módosítására szolgáló szoftverek.

Vannak előremutató fejlesztési irányok is, amelyek ma még nem terjedtek el, de idővel fontos részévé válhatnak a pénzügyi kultúrának. Technikailag már ma is megoldott, hogy a takarékszövetkezeti Smart Point-ot otthonról, egy 3D-s szemüveggel, virtuálisan is bejárhassuk, megismerhessük az ott elérhető funkciókat. Sőt, van olyan fejlesztésünk is, aminek a segítségével a digitális térben, egy 3D-s szemüveggel is be tudja nyújtani hiteligénylését az ügyfél.

Természetesen egy megrendelt árut, csomagot még nem tudunk teleportálni, bár vizsgáljuk a lehetőségeket. És pénzt sem tudunk varázsolni. Komolyra fordítva a szót, van számos innovatív ötletünk, hogy a vidék pénzügyi kultúrájához úgy járuljunk hozzá, hogy ha csökken is a fiókszám, helyettesítő megoldásokkal tudjunk biztosítani.

Az egész pénzügyi világot az adatbiztonságra és számlainformációk átadására vonatkozó új uniós direktívák tartják lázban. Szorosan ide kapcsolódik a fintech üzleti modell terjedése. Hogyan tudnak megfelelni ezeknek a kihívásoknak?

Bátran. Pedig érzek aránytalanságot a szabályozásban.  A bankok működését nagyon szigorú szabályok helyezik korlátok közé, nagy fejlesztési kiadásokat igényel a megfelelés az új előírásoknak. Közben a fintech szolgáltató cégek magukra nézve nem tekintik kötelezőnek ezeket a szabályokat, szerintük azok csak a bankokra vonatkoznak. Ennek a helyzetnek a feloldása jogalkotói feladat. Nekünk az a legfontosabb, hogy az ügyfeleink pénze, adatai biztonságban vannak.

Az új, jövőre hatályba lépő szabályozásnak megfelel már az informatikai rendszerük?

Még nem, de dogozunk rajta.

A biztosítók halasztást kezdeményeztek az Európai Parlamentnél, mert túl szűkösnek tartják a felkészülési időt. A takszövök is örülnének a későbbi bevezetésnek?

Nem értem, miért kell ennyire sietni a PSD2 bevezetésével. Sajnos nem elég megfontoltan, átgondoltan születnek a megoldási javaslatok. Szó nincs arról, hogy tartanánk a piaci versenytől. A Takarék Csoportnak is van fintech vállalkozása, például a Magyar Postával közösen tulajdonolt Díjnet. De az a tapasztalatom, hogy a tanácsadók szeretik ezeket a dolgokat túlzásba esően felnagyítani. Nem oly rég a Big Data volt a sláger, amire azt mondták, hogy ez a legnagyobb kihívás, ebben kell előremenni. Én nem érzékelem a beígért hatalmas fejlődést.

Vida Jószef bankár, közgazdász. A Budapesti Gazdasági Főiskolán, a Pécsi Tudományegyetemen, a Szent István Egyetemen és a francia Université Paris-Nanterre egyetemen szerzett diplomát. A Sodexo Magyarországnál kezdett dolgozni, majd a Citibank Zrt-nél helyezkedett el 1999-ben. A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-hez 2001-ben került. 2003-ban a Szentgál és Vidéke Takarékszövetkezet Aktív üzletág igazgatója lett. Ott később ügvezető, majd elnök-ügyvezető lett. 2007-2014 között az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnökségének tagja. 2013-tól a Takarékbank igazgatóságának tagja, 2014-től a Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt. vezérigazgatója, majd igazgatósági tagja. Tíz takarékszövetkezet egyesülésével 2015-ben létrejött a B3 Takarék Szövetkezet, amelynek elnök-vezérigazgatói posztját tölti be. 2016-ban az SZHISZ elnökévé választották, még ugyanabban az évben az FHB Jelzálogbank Nyrt.-nek is elnöke lett. Az átalakulásokat követően a TakarékBank Zrt. elnök vezérigazgatójaként folytatta pályafutását.

Emiatt néha kicsit úgy érzem magam, mintha a valóságban játszódna a Terminátor című film. Mi lesz, ha a Skynet életre kel? Mi történik akkor, ha elvesztjük a kapcsolatot az internettel? Ha egy gombnyomásra „lekapcsolják” a netet, és nem lehet elérni a szolgáltatásokat, nem tudunk rendelést feladni? Magunkért nem aggódom, a hagyományos bankolás biztosításával mi akkor is megleszünk, egyébként meg behozzuk a tojást, meggyúrjuk a tésztát, kerül majd étel az asztalra. A többiekkel mi lesz? Akit kiszolgálnak, az kiszolgáltatottá válik.

A Smart Point emeletén videókonferencián a Takarékok bármelyik szakértője azonnal elérhető (Fotó: Bánkuti András)

Realitásnak tartja a világszintű internetes rendszerleállást?

Szerintem megtörténhet egy ilyen kibertámadás.

Térjünk rá az anyagiakra. November vége felé járunk, ilyenkor már látni, milyen lesz az év. Továbbra is a kkv-k maradtak fókuszban, vagy sikerült a nagyvállalati hitelkihelyezések arányát növelniük?

A Takarék Csoport mérlegfőösszege 2400 milliárd forint, amivel az ország negyedik legnagyobb pénzintézeti csoportja vagyunk. A nagybankok egyik képviselőjeként sorra kapjuk a felkéréseket a különféle szakmai fórumokra, konferenciákra. Ez óriási eredmény, mint ahogy az egységessé vált megjelenés, az egységesülő termékkínálat, továbbá fiók- és informatikai hálózat, a közös marketing is az. A lakossági lakáscélú hitelek terén a második negyedév végére 7,5 százalékra növeltük piaci részesedésünket. A Családi Otthonteremtési Kedvezmény, vagyis a CSOK-rendszerben miénk a vezető pozíció – minden ötödik, CSOK által támogatott új lakást vagy családi házat a Takarék Csoport közvetítésével vásárolta meg az új tulajdonos. Emellett több mint 1300 lakás folyamatban lévő megépítését tesszük lehetővé projekt finanszírozási üzletágunkon keresztül.

Hagyományosan jó a beágyazottságunk az agráriumban, a vidéki vállalkozók körében. Az MFB Pontokon keresztül elérhető uniós visszatérítendő források már több mint 60 százaléka igénnyel lefedett, és ebből 200 milliárdot meghaladó befogadott szerződéses állomány a vidék gazdaságát erősíti. A vállalkozók 10 éves futamidőre, nulla százalékos hitelhez juthatnak nálunk. A Széchenyi-kártya program minden harmadik forintja a takszöv rendszeren keresztül jut el az igénylőhöz. Ez is mind eredmény. Pénzügyi eredményeinkről pedig azt tudom mondani, hogy hozzuk a terveinknek megfelelő szintet. Figyelembe kell venni, hogy ez egy átalakulásban lévő rendszer, amelyben még vannak „füstjelek”.

Mi a helyzet a nagyvállalatokkal?

A mostani kamatkörnyezetben a betéti oldal mellett a hitelkihelyezés is nagy fontossággal bír. A piaci bővülést a nagyvállalati szegmens tudja biztosítani. A szakembergárdánk felkészült arra, hogy nagy konzorciális hiteleket nyújtásában vegyünk részt partnerként, akár több 10 milliárd forintot elérő mértékben. Nagyon jó a kapcsolatunk az ilyen üzletekben aktív bankokkal.

Baka F. Zoltán

mfor.hu