A parlament a múlt héten név szerinti szavazással fogadta el az állami vagyonról szóló törvény módosított változatát, amely szerint a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács elnökét, a korábbi változattal szemben nem a miniszterelnök, hanem a köztársasági elnök nevezi ki hat évre. A törvény hatályba lépésével megkezdődhet a szakértők által régóta szorgalmazott egységes állami vagyonkezelés.
A törvény melléklete felsorolja a tartós állami tulajdonban maradó társaságokat és a tartós állami tulajdoni részarányt. A listáról lekerült cégeket azonban nem feltétlenül értékesítésre szánják, van, amelyik állami tulajdonban marad, de minisztériumhoz kerül, mint például a Nemzeti Színház Zrt. A törvény eredetileg július 15-én lépett volna hatályba, a módosítás nyomán viszont a kihirdetéstől számított nyolcadik napon lesz hatályos. Az, hogy a tulajdonosi jogokat gyakorló Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) megalakításának mi a határideje, a jogszabályból csak közvetve derül ki. Az biztos, hogy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. igazgatósági és felügyelő bizottsági elnökeinek mandátuma az év végéig szól.
A köztársasági elnök által aláírt jogszabály egyik rendelkezéséből kiderül, hogy november 30-ig elvben már működnie kell az NVT-nek, hiszen a korábbi augusztus 31-diki határidő helyett november 30-ig kell átadnia a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. állami tulajdonú részvényeit az állami tulajdonú Regionális Fejlesztési Holding Zrt.-nek.
Az állami vagyon kezelését és a további privatizáció operatív feladatait a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) veszi át a megszűnő Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt.-től és a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól. A Tanács hozza a stratégiai döntéseket, az MNV pedig vezeti az állami vagyonról a nyilvántartást, végrehajtja a tanács döntéseit és a vagyonnal kapcsolatos ügyekben képviseli az államot. Az állami tulajdonban lévő termőföldeket az MNV Zrt. az erre vonatkozó külön törvény rendelkezései, illetve az abban szabályozott földbirtok-politikai irányelvek szerint hasznosítja.
A vagyontörvény alapján központi költségvetési szerv állami ingatlant csak általános piaci feltételek szerint, ellenérték kikötésével használhat. A törvény megengedi, hogy a gazdasági társaságok állami tulajdonban lévő részesedéseit a munkavállalók MRP-program keretében megvásárolják.
A törvény szerint 100 százalékos tartós állami tulajdonban marad többek között a Magyar Államvasutak Zrt., a Magyar Fejlesztési Bank Zrt., az Államadósság Kezelő Központ, a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. és az erdőgazdaságok is. A törvényjavaslathoz képest továbbra is 100 százalékos állami tulajdonban marad többek között a Szerencsejáték Zrt., a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft., a Mezőhegyesi Állami Ménes Lótenyésztő és Értékesítő Kft., a Concordia Közraktár Zrt. és a Tiszavíz Kft. is.
Jó néhány társaságban csökkent a tartós állami tulajdon aránya, amely többek között a Magyar Villamos Művek Zrt.-ben 75 százalék mínusz egy szavazatra mérséklődik.
