"A politikai helyzet is elrettenti a befektetőket az országtól"

"A képzett magyar munkaerőre még mindig szükség van".

- Szinte véletlenül kötöttem ki itt 1981-ben. Előtte másfél évig dolgoztam Szaúd-Arábiában egy nagy olajcégnél informatikai tanácsadóként. Amikor ott véget ért a megbízatásom, szerettem volna valahova továbbmenni. Akkor azt mondták, hogy Nigériában, Szudánban, Líbiában vagy Magyarországon van lehetőség tovább dolgozni.

- Nem akartam az arab világba visszamenni. Gondoltam, próbáljuk ki Magyarországot, földrajzilag jó helyen van, ráadásul mégiscsak Európa. 1981-ben ez persze még egy egészen más világ volt, sőt hét évig még nem is nagyon változott semmi.

-Így több mint 25 év után sem bánta meg, hogy Magyarország mellett döntött?

- Pár év után már haza sem akartam menni. Bár 1999-ben vissza kellett mennem Angliába magánéleti okok miatt három évre, akkor ott fél évig szinte idegenként éltem. Inkább itt éreztem otthon magam. A családom is azt mondja, hogy van egy "itthon" és egy "otthon".

- A rendszerváltás után az olcsó munkaerő miatt telepítette ide sok cég a gyártását, ez az időszak azonban már elmúlt. A gyártás továbbment Keletre, ahol még olcsóbb a munkaerő. Ma már inkább a képzett munkaerő az érdekes a nagy világcégek számára Magyarországon.

Nyugat-Európához képest még mindig alacsonyak a bérek, ezért nyelveket beszélő, képzett szakemberekre szükség van. Sok nagy európai cég például ide hozza valamelyik központját, majd innen szolgálja ki a nyugati ügyfeleket. Viszont azt is látni kell, hogy komoly verseny van a régióban, nem csak az országok, hanem egyes városok között is.

- A vállalatok általában nyolc-tíz szempont alapján választják ki, hol fektetnek be. Sokat számít a nyelvtudás, az informatikai szektorban az adott ország műszaki képzésének színvonala is. Emellett általában figyelembe veszik az infrastruktúrát, az autópályák meglétét. Persze számít az állami támogatás is, az ország adórendszere.

Magyarországon a negatívumok közé sorolható a túl magas adókulcs, de ezt gyakran ellensúlyozzák állami támogatással. Elrettentheti a befektetőket az is, hogy a nemzetközi kimutatások szerint Magyarországon nagyobb a fekete- és a szürkegazdaság aránya, mint a régió többi országában.

Az előnyöknek köszönhető, hogy az utóbbi években több világcég is Magyarországra telepítette központját. Az SAP-nak is van például egy több, mint 250 főt foglalkoztató fejlesztőbázisa Budapesten.

- A feketegazdaság és a túlzott korrupció mindenképpen ide sorolható, de a mostani politikai helyzet sem kedvez minden esetben a befektetéseknek. Gondoljunk csak arra a nemrégiben tett bejelentésre, miszerint egy indiai gumigyártó vállalat úgy döntött, hogy a politikai ellenállás és az ügyintézés lassúsága miatt nem az általa korábban megjelölt helyszínen valósítja meg a beruházását, és még az is lehet, hogy nem Magyarországon. Ez az ügy elgondolkodató lehet azoknak a döntéshozóknak, akik most azon törik a fejük, hogy melyik országba vigyék a beruházásaikat.

- A politikusoknak az lenne a dolguk, hogy elsősorban az ország hosszútávú érdekeit tartsák szemük előtt, Magyarországon azonban ez a szemlélet sajnos sok esetben nem tapasztaljuk.

- Hasonlóan, mint ahogy a Transparency International nemrégiben publikált tanulmánya is fogalmaz: nem, vagy csak rendkívül nehezen lehet korrupciómentesen érvényesülni az üzleti életben. Az államigazgatásban még nagyon sok esetben nem érvényesül eléggé a transzparencia, ez is nehezíti, hogy a vállalatok hosszú távra tudjanak tervezni.

- Mivel lehetne hatékonyan fehéríteni a magyar gazdaságot?

- Úgy vélem, ehhez nem elég a szigorú ellenőrzés, pozitív ösztönzésre is szükség lenne. Az adórendszer olyan átalakítására lenne szükség, amely csökkenti adókat, és növeli az adózók körét. Emellett fontosnak tartom a vállalkozásokat sújtó bürokratikus terhek leépítését is.

- A magyar informatikusok mennyire állják meg a helyüket a világban?

- Az jó dolog, hogy Magyarországon a diploma megszerzéséhez kell nyelvvizsga, mivel a nagy nemzetközi cégeknél sokat számít a nyelvtudás. A műszaki képességekben nagyon jók a magyar szakemberek, inkább az üzleti magatartásban, tárgyalási és kommunikációs képességekben érzek hiányosságokat. Úgy látom, még mindig kevés a párbeszéd a munkáltatók és az oktatási intézmények között.

- Az Economist Intelligence Unit felmérése kimutatta, hogy a csehországi IT-piac mostanra jóval nagyobb, mint a magyar. Ennél is rosszabb, hogy Csehországban gyorsabban is nő az informatikai költés, mint itt, így a különbség csak nőni fog, ha így folytatódik. Azt gondolom, hogy ez mindannyiunk közös felelőssége, hiszen az informatika a gazdaság jelene és jövője. A felhasználóé, az informatikai vezetőé, az államé és persze a gyártóké is.

- Széles körben. Kimutatásunk szerint a magyar piacon az összes ERP szoftvereladás közel negyven százaléka az SAP programjait jelenti. Ugyanakkor nem csak a nagy cégek használják ezen rendszereket, a kkv-k körében is egyre jobban terjed az üzleti szoftvereink használata.

- A kormányzati szektorban. Most azon dolgozunk, hogy meggyőzzük a kormányzatot arról, hogy olyan megoldásokat kell találnia, amelyek időt és pénzt spórolnak meg valamint hozzájárulnak a szolgáltatási színvonal emelkedéséhez. Ausztriában például tíz év alatt szakaszosan vezették be az általunk kínált megoldásokat az állam- és közigazgatás egészére, ezzel mintegy 400 millió eurót, vagyis közel 100 milliárd forintot takarítottak meg.