<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
8p

Mi lesz, ha nyer az ellenzék? Megfékezhető az infláció?
Mekkora lesz a következő kormány mozgástere?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Király Júliával, az MNB korábbi alelnökével, Márki-Zay Péter tanácsadójával - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. december 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Lapunk értesülései szerint ugyanis a Budapest Bank (BB) és az MKB Bank legkésőbb 2022. április 1-jéig egyesül egymással, a részleteket november közepéig hétpecsétes titokként kezelik, akkor ismerheti meg azokat a nyilvánosság. A következő lépésre 2023 közepén kerül sor, amikor – a már publikált mentrend szerint – az immár fuzionált hitelintézet a Takarékbankkal közösen alkotja meg Magyarország második legnagyobb bankját, amely nem titkoltan a piacvezető OTP-vel kívánja felvenni a versenyt.

Az utóbbi hetekben se szeri, se száma azoknak a bejelentéseknek, híreknek, kiszivárgott információknak, amelyeket a várhatóan 2022 áprilisára kiírandó országgyűlési választások előtti időszakra időzítettek. Most egy újabb ilyen jutott lapunk tudomására. Nevezetesen, hogy a Budapest Bank és az MKB Bank egyesül egymással. 

Élt 35 évet? Fotó: MTIÉlt 35 évet? Fotó: MTI

Összeszedtük, miről is lehet szó. Az, hogy a BB és az MKB hamarosan egy testet alkot majd, nem új keletű. Lapunk az értesülései alapján már 2019 januárjában megírta, hogy a két hitelintézet egy harmadikkal, a Takarékbankkal együtt alkot majd egyfajta szuperbankot (hogy később már óriásbankként aposztrofáltuk a hazai kétszintű bankrendszer 1987 óta íródó történetének legnagyobb fúziójának termékét, annak oka: a hazai bankpiacon általánossá vált a nézet, miszerint attól még, hogy több nagybank egyesíti az erőit, korántsem biztos, hogy abból egy „szuper” hitelintézet jön létre).

Dacára annak, hogy a trió egybekelését már 2019 januárjában holtbiztosra lehetett venni, az csak 2020 májusától kezelhető tényként. Akkor kürtölte világgá előbb az MKB és a Takarékbank az egyesülési szándékát, majd röpke tizenegy nappal később a BB is csatlakozott hozzájuk.

A fúziós tervek bejelentésekor kiadott közlemény szerint a BB, az MKB és a Takarékbank „együttesen csaknem 1,9 millió ügyfelet szolgál ki, országosan, a hazai bankfiókhálózat közel felét, több mint 920 fiókot működtetnek, együttes mérlegfőösszegük megközelíti az 5800 milliárd forintot, amivel messze az ország második legnagyobb bankcsoportjává válhatnak”. Maga a frigy jó ötletnek tűnt, hiszen a három hitelintézet tevékenységei jól kiegészíthetik egymást: a BB a mikro, kis- és középvállalkozásoknál erős, az MKB alapvetően a private bankingben és a nagyvállalatok finanszírozásában, a Takarékbank pedig a tömeges lakossági szolgáltatásokban. Ráadásul a trió tagjai számos területen piacvezető pozícióval rendelkeznek.

Az egyesülés előkészítésére a három bank tulajdonosai létrehoztak egy társaságot, Magyar Bankholding Zrt. néven, amelybe aztán apportként bevitték a bankrészvényeiket. Ezek révén a Big Four-ba tartozó könyvvizsgáló cég, az Ernst & Young által 744 milliárd forintra értékelt cégben a legnagyobb, 37,69 százalékos részesedéshez a Takarékbank gazdái jutottak, míg az MKB részvényesei 31,96 százalékhoz, a BB-t birtokló államot képviselő Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. pedig 30,35 százalékhoz.

A piacon első ránézésre (sőt a sokadikra is) túl magasnak tűnő 744 milliárdos piaci érték magyarázata prózai. Így sikerült elérni, hogy az állam által a BB-ért 2014 végén az amerikai GE Capitalnek kifizetett 700 millió dollár legalább „megtérüljön”, azaz ne érje az Orbán-kormányt az a vád, hogy indokolatlanul sok adófizetői pénzért államosította vissza az 1995-ben privatizált BB-t. E felértékeléssel ugyanakkor egy csapásra a kabinet – ha késve is, de – azt a 2015 februárjában az Erstével és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal kötött részvény-adásvételi megállapodásban rögzített vállalását is teljesítette, miszerint három éven belül nem lesz többségi tulajdona egyetlen hazai hitelintézetben sem.

A Magyar Bankholding tavaly december közepén kezdte meg működését, az egyesülés bejelentéséhez képest egy jelentős személyi változással. Igazgatósága (it) elnöki posztját Barna Zsolt töltötte be (és tölti be azóta is), aki 2020 júliusáig az OTP első vezérigazgató-helyettese, kvázi Csányi Sándor jobbkeze volt. Vida József, a Takarékbank első embere a holding vezérigazgatója lett, mellette Lélfai Koppány, a BB elnök-vezérigazgatója is helyet kapott a holding it-jében. Ugyanúgy, mint Balog Ádám, aki azonban tavaly év végén az MKB irányítását átadta Barnának.

Szakértők már az ötlet kiszivárgásának pillanatától úgy vélték, egy ilyen nagyszabású akció, három nagybank összetolása nagyon időigényes. Legalább 4-5 évig, de talán még tovább is eltarthat, amíg sikerül a jelentősen eltérő vállalati kultúrájú és informatikai rendszerű cégeket hatékonyan összeolvasztani. Ezért is okozott meghökkenést idén márciusban, amikor a felek bejelentették: fúziójuk 2023 közepéig megvalósul, azaz mindössze két év alatt.

hirdetés

De ezzel még korántsem volt vége a meglepő fejleményeknek. Idén július közepén ugyanis megborult a Magyar Bankholdingon belüli, patikamérlegen kiszámolt tulajdonosi egyensúly. Azáltal, hogy a Takarékbank gazdái, élükön Vida Józseffel, értékesítették a részvényeiket. Részben Matolcsy György jegybankelnök fiai barátjának, Száraz Istvánnak, akinek a közvetett részesedése ezzel közel 23 százalékra nőtt, részben pedig az addig csak az MKB-t tulajdonló Mészáros Lőrincnek, akinek közvetett befolyása ezzel csaknem 40 százalékra hízott.

Ilyen előzmények után kaptuk tehát a hírt, hogy a három bankból az MKB és a BB egyesülése legkésőbb 2022. április 1-jéig megtörténik, amit forrásaink jogi aktusként írtak le. Hogy mi szükség volt erre, azt nem tudni. Logikus magyarázat az lehet, hogy az újrázásában nem biztos kormány így akarja elérni, az ellenzék kormányra kerülése esetén se állíthassa le az egyesülési folyamatot. Hiszen az állam a BB-n keresztül közvetve – mint említettük – 30,35 százalékban tulajdonos. Ha azonban a BB eltűnik, akkor az a veszély is, hogy az új kabinetnek majd beleszólása legyen.

Ebből következik, hogy – bár ezt senki nem erősítette meg – az egyesülés legvalószínűbb formájaként a BB olvad be az MKB-ba, amely már így is Mészáros Lőrinc felségterülete, ő a bank legnagyobb közvetett tulajdonosa. Ami azt jelentené, hogy 35 év után eltűnne a Budapest Bank név. 

Értesülésünkkel megkerestük a Magyar Bankholdingot, amely az alábbi választ adta: 

"A Magyar Bankholding Zrt. elkötelezett az idén márciusban elfogadott ötéves üzleti stratégiájának megvalósítása iránt, amely a Budapest Bank Csoport, az MKB Bank Csoport és a Takarék Csoport bankjai működésének összehangolását és egyesítését célozza. E stratégia alapján a három hitelintézet teljes működési fúziója 2023-ban valósulhat meg. Az egyesülés eredményeként létrejön Magyarország második legnagyobb kereskedelmi bankja, amely több területen is piacvezető pozícióval rendelkezik, és rugalmas, nemzetközileg is élenjáró digitális megoldásokat vezet be.

A pontos fúziós menetrenddel kapcsolatos döntéseket kizárólag a tagbankok legfőbb döntéshozó szervei, illetve az MBH Zrt. hozhatják meg. Döntéshozó közgyűlésekre egyelőre nem került sor.

Mivel az MKB Bank Nyrt. a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett cég, a tőkepiaci transzparencia szabályoknak maximálisan megfelelve a szabályozás által előírt időben közzéteszi a bankot érintő, nyilvánosságra hozandó információkat."

Mindenesetre több, a bankok ügyeire rálátó forrásunk is megerősítette a fúzió tényét. Ugyanakkor további részleteket már csak arra hivatkozva sem voltak hajlandók elárulni, hogy köti őket a velük aláíratott szigorú titoktartási megállapodás. Annyit azért mégis is sikerült megtudnunk, hogy november közepén ez ügyben nyilvános bejelentés várható. Ez a Bankholding válaszából kikövetkeztethetően az lehet, hogy akkor hirdeti meg az MKB a BB-vel való fúzióról dönteni hivatott rendkívüli közgyűlését, ezek szerint december 15. környékére. Akkor derülhet fény arra is, hogy a BB és az MKB egyesülése után hogyan alakulnak a tulajdonosi részesedések.

Hogy aztán az így megmaradó MKB és Takarékbank 2023 közepi egyesülése miként valósul meg, az még a jövő zenéje. Mint ahogy arról sem hallani még, hogy született-e döntés arról, mi lesz az óriásbank neve. Mindenesetre az illetékeseknek e tekintetben nem lesz könnyű dolguk, hiszen mindkét hitelintézet meglehetősen patinás. Az MKB-t 1950-ben alapították, a Takarékbankot ugyan papíron 1989-ben, de az általa a 2013-2019 között integráció során magába applikált több mint száz takarékszövetkezetek jogelődjei közül az első 1956. október 14-én jött létre, Dunaföldváron. Meglehet persze, hogy pont az előzőek miatt végül dodonai döntés születik és az óriásbank egy új nevet kap.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.