Central European Green Finance Conference címmel szervezett a fenntarthatóság és a zöld pénzügyek témában közösen konferenciát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). Az esemény neves előadók és szakértők közreműködésével a járvány miatt online zajlott. A koronavírus gazdasági, társadalmi és környezeti hatásai egyébként úgy tűnik kikerülhetetlenek, hiszen az esemény első felében megnyilatkozók mindegyike szót ejtett ezekről.
Szavak helyett tettekkel bizonyít az MNB
Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke bevezetőjében is kiemelte, hogy az idei évben azért az online térben zajlik a konferencia, mert a globális világjárvány csak így tette lehetővé a lebonyolítását. A pandémiáról elmondta, hogy az katasztrofális hatással volt a világgazdaságra, és szörnyű károkat okozott az emberi jólétnek. Mint jelezte, az országokat és az intézményeket a mostani történések eltérően fogják érinteni, de egyértelmű, hogy a járvány mindenkire hatással lesz.
Az MNB alelnöke szerint immár évtizedek óta vannak ismereteink arról, hogy az emberi tevékenység hogyan befolyásolja a Föld éghajlatát és a természeti környezetet, de ma már hatékony eszközökkel is rendelkezünk a következmények enyhítésére. Kandrács Csaba jelezte, hogy a jegybankok, így az MNB elsődleges feladata az ár- és a pénzügyi stabilitás elérése és fenntartása. Ahhoz azonban, hogy sikeresen megvalósítsa ezeket a célokat, ma már nem hagyhatja figyelmen kívül az éghajlatváltozás és más környezeti anomáliák negatív hatásait.
Nem véletlen, hogy a globális közösség által életre hívott, az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás célja a hőmérséklet-emelkedés visszafogása, amelyet a többi között a széndioxid-kibocsátás visszafogásával kívánnak elérni. Az alelnök arról is beszélt, hogy a Magyar Nemzeti Bank már komoly lépéseket tett maga is a fenntarthatóság irányába, a céljuk, hogy öt éven belül 80 százalékkal csökkentsék a széndioxid-kibocsátást, a WWF-fel együttműködésben pedig további lépéseket tesznek, amivel ellensúlyozni tudják a szennyezést, így elérve a karbonsemlegességet.
A fenntartható gazdaság megvalósításához a pénzügyi rendszernek is készenlétben kell állnia és támogatnia kell azt. A pénzügyi intézmények mellett természetesen a központi bankoknak és a kormányoknak is részt kell venniük a folyamatokban. A jegybankok kapcsán úgy vélekedett, hogy támogatniuk kell az éghajlattal kapcsolatos- és környezeti kockázatok integrálását a pénzügyi szektor saját üzleti döntéseibe, és fel kell gyorsítaniuk a zöld finanszírozás fejlesztését annak érdekében, hogy forrásokat biztosítsanak a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekhez és beruházásokhoz.
A köztársasági elnök is megszólalt
Az esemény fővédnöke Áder János volt, aki maga is egy rövidebb beszédet mondott. Szemléletváltás, eszközök, finanszírozás, együttműködés - ezek szükségesek a köztársasági elnök szerint ahhoz, hogy a klímaváltozást képesek legyünk megállítani.
Ez valóban komoly költségeket emészt fel, ám a köztársasági elnök arra figyelmeztetett, hogy szakértők szerint annak a költsége, ha nem teszünk semmit, meghaladja majd ezeket.
Szerinte érdemes lenne pontos számításokat végezni a mostani járvány társadalmi költségeiről, amelyek tanulsággal szolgálhatnának arra, hogy a hasonló környezeti vagy egészségügyi problémák milyen károkat okoznak. Ezek alapján pedig egyértelmű lenne, hogy érdemes erőforrásokat mozgósítani a fenntarthatóság elérése érdekében.
Nem csak hátrányokkal járt a járvány
A WWF elnöke, Pavan Sukhdev is érintette beszédében a Covid-járványt, és az általa okozott károkról szólt. Ezek a környezetvédelmi szervezet vezetője szerint számos területen jelentkeztek, hiszen a járvány egészségügyi, gazdasági és társadalmi problémákat is okozott. Ráadásul a munkanélküliség, amely a világ számos pontján megugrott (különösen a fiatalok körében), további nehézségeket okozhat a közeljövőben. Szerinte a klímaváltozás is hozzájárult ahhoz, hogy a mostanihoz hasonló járványok (az elmúlt évtizedben is számos komoly betegség terjedését láthattuk) söpörnek végig a világon.
A negatív hatások mellett vannak pozitívumok is, a WWF elnöke például arra emlékeztetett, hogy Kínában a légszennyezés, amely egyébként 7 millió ember haláláért felelős, jelentős mértékben csökkent a koronavírus-válság miatt.
Előre tekintve globálisan öt fő fókuszt jelzett Pavan Sukhdev, ezek az alábbiak:
- Energiaellátás biztosítása: szerinte ezen a területen pozitív folyamatok láthatók, hiszen egyre inkább összekötik az energiahálózatokat, és a megújulók is mind nagyobb teret hódítanak.
- Élelmiszer-ellátás biztosítása: Itt is látható fejlődés, ám a WWF vezetője szerint még mindig sajnálatosan magas az éhezők száma.
- Vállalatok fenntartható tevékenysége: szerinte szemléletváltásra lenne szükség, mert jelenleg a pénzügyi mutatók számítanak. Ezzel szemben az lenne örvendetes, ha ezen túltekintenénk, és a stakeholderek a társadalom hasznát figyelembe vennék. Ennek egy módja lenne, ha az externáliák költségeit a vállalatokra terhelnék, és nem a társadalom fizetné meg.
- Pénzügyi rendszer fenntarthatósága: fontos lenne, ha a régi iparágak helyett a fenntartható tevékenységeket végző vállalatok és intézmények finanszírozása kerülne fókuszba.
- Változtatni kell az értékeken és viselkedésünkön: a WWF vezetője szerint észre kell venni, hogy nem pazarolhatjuk el az erőforrásainkat, közösen kell tenni annak érdekében, hogy a Földet megvédjük.
