A magas tévés nézettség és az ennek köszönhető kimagasló reklámbevételek alapozták meg azt, hogy a tévétársaságok egymásra licitálnak a közvetítési jogok megszerzése érdekében. Erre példa volt a magyarországi helyzet, hiszen hosszú évek után a sportágat itthon felépítő Sport TV-t megelőzve csapott le a NETWORK 4 az NFL közvetítési jogaira. (Az ügy hátteréről korábban a vállalat vezérigazgatója Gyenes-Borsány András nyilatkozott lapunknak.)
Később egyébként kiderült, hogy a magyar társaság nem csak hazánkra, hanem három régiós országra szerezte meg a jogokat. Feltételezhető, hogy a szlovák és cseh közvetítések továbbértékesítése is hozzájárulhatott ahhoz, hogy sikerült itthon több kábelszolgáltatóval megegyezni.
Óriási tévés pénzeket mozgat meg a sportág
Az Egyesült Államokban annyiban bonyolultabb a rendszer, hogy az NFL rájött, úgy tud a legtöbb pénzt beszedni, ha nem egy társaságnak adja el a jogokat, hanem több országos hálózattal is együttműködik, és különböző csomagokat ad el nekik. Ennek viszont az az ára, hogy a legnagyobb nézettséget és reklámbevételeket hozó Super Bowl közvetítése három nagy csatorna között rotálódik. Az említett országos networkök, a Fox, a CBS és az NBC mellett jelenleg a Disney-hez tartozó sportcsatorna, az ESPN és a Direct TV rendelkezik még az Egyesült Államokban különböző tévés csomagokkal, ezekből a hírek szerint évente 8 milliárd dollár jövedelme származik az NFL-nek.
Ugyanakkor az ESPN csomagja idén lejár, és az elmúlt hetekben megindultak a találgatások a jogok sorsáról, már csak azért is, mert további csomagok jogai is kifutnak az előttünk álló években. Jelenleg a vasárnap délutáni mérkőzéseken két csatorna osztozik, a CBC és a FOX, míg a vasárnap esti rangadók házigazdája az NBC. Az ESPN-nél vannak a hétfő esti meccsek jogai, míg a csütörtöki találkozókat a FOX közvetítheti. Utóbbi jogok ára korábban kiszivárgott, ezekért jelenleg éves szinten 660 milliót fizet a csatorna, más kérdés, hogy a szakértők szerint ezek a találkozók (a Hálaadás napot kivéve) kisebb presztízsűek és hirdetési szempontból kevésbé jól értékesíthetőek.
A hírek szerint az ESPN szívesen meghosszabbítaná a hétfő esti közvetítéseket, illetve bevonnának egy másik Disney-leányt, az ABC csatornát is. Ugyanakkor a megállapodást nehezítheti, hogy az ESPN/ABC szeretne bekerülni a Super Bowl közvetítések rotációjába, ami aligha tetszene a riválisaiknak.
Utóbbiak esélyeit erősíti, hogy a médiapiac átalakulásával potenciális jelöltekben nincs hiány, hiszen olyan pénzben fürdő technológiai óriások, mint az Amazon (Prime) vagy az Apple is szívesen lecsapna az üzletre. Eközben viszont a Disney is akár a kábelcsatornái, akár streaming szolgáltatásai erősítéséhez szívesen megszerezne más, például vasárnapi meccseket tartalmazó csomagot. Vélhetőleg a részben az NFL révén megerősödő Direct TV sem akar kiszállni a közvetítésekből, és titkos favoritként ott van a sport Netflixeként is emlegetett videó streaming szolgáltató, a DANZ. Utóbbi például három éve már belekóstolt az amerikai major sportokba, amikor a baseball bajnokság az MLB partnere lett.
A jogokért versenyző vállalatok szinte biztosan fel fogják verni a közvetítések árát, így a szakértők úgy vélik, hogy az NFL rövid időn belül csak az amerikai tévés bevételekből évi 10 milliárd dollárra tehet szert. Ez pedig tovább erősítheti a liga gazdasági erejét, amely már most is a világ legnagyobbja, egyúttal a csapatokat is a legértékesebbek közé emelheti.
A tévécsatornák is jól járnak
Felmerül, hogy miért hajlandók a tévécsatornák ilyen elképesztő pénzeket fizetni? A magyarázat az, hogy egy tuti terméket kapnak, amely rendre kimagasló nézettséggel fut. Jellemző, hogy az NFL meccsekre felfűzve más programokat, például sorozatokat sikerre tudnak vinni a csatornák. Ez pedig a reklámbevételeknél ellensúlyozza a jelentős kiadásokat.
Az alapszakasz mérkőzéseinek adatai erős szórást mutatnak, ám a Super Bowl három évente elképesztő pénzesőt hoz a közvetítést bonyolító csatornának. A reklámidők az elmúlt évtizedekben folyamatosan emelkedtek, és tavaly egy 30 másodperces szpot ára már 5,6 millió dollárba került. Az idei évben a gazdasági nehézségek ellenére sem estek vissza az árak, igaz, míg korábban karácsonyra általában a teljes reklámidőt eladták, addig idén két hete sikerült véglegesíteni a hirdetők névsorát. Emiatt az utolsó szpotok vásárlói a hírek szerint még némi kedvezményt is kaptak.
Összességében így is elképesztő összeget eredményezhet egyetlen tévés esemény, hiszen az előrejelzések szerint a Super Bowl alatt futó reklámok 400 millió dollár feletti bevételt eredményeznek. Miután a nézők egy része a döntőt közvetítő csatornán a műsor előtt és után is az átlagosnál több időt tölt, így összességében a vasárnap este szaldója akár félmilliárd dolláros plusszal is járhat az idén a döntőt sugárzó NBC számára.
A mostani koronavírus-járvány sújtotta helyzetben sok a kérdőjel, hiszen az Egyesült Államokban is számos korlátozás van érvényben. Ennek keretében például a megszokottal ellentétben nem telt ház előtt mérkőzik meg egymással a sors fintora folytán hazai pályán játszó Tampa a Kansas City ellen. (A döntők helyszíneit előzetesen jelölik ki, és hosszú évek óta nem volt arra példa, hogy a rendező város csapata a döntőbe jusson.) Ugyanakkor mivel sokan vannak önkéntes alapon vagy a szabályok miatt a négy fal közé bezárva, könnyen lehetséges, hogy ennek köszönhetően a korábbi évek nézettségét messze túlszárnyalja az idei Super Bowl.
Erre egyébként azért is van esély, mert a szereposztás is parádésnak ígérkezik. A házigazda Buccaneers irányítója ugyanis a sportág élő legendája, a hatszoros bajnok, számos rekord birtokosa, Tom Brady. Míg az ellenfél a címvédő Chiefs, amelyet Patrick Mahomes vezet, akit jelenleg a liga legjobb támadójátékosának tartanak, nem mellesleg belátható időn belül az egyetlen irányítónak, aki veszélyes lehet Brady rekordjaira.
Ugyanakkor a hirdetők mezőnye a megszokottnál foghíjasabb, hiszen több olyan világcég is kihagyja a mostani eseményt, amely egyébként rendszeres hirdető szokott lenni a Super Bowl közvetítéseken.
Az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó távolmaradó a Coca-Cola, amely esetében ez akár üzletileg is indokolható. Egyrészt a piros címkés üdítőital gyártója a közvetítések során rendre csak amolyan másodhegedűs, hiszen átvitt és szó szoros értelemben is elviszi előle a show-t legnagyobb versenytársa, a Pepsi. Utóbbi ugyanis a félidőben zajló minikoncertek támogatója, ahol rendre a legnagyobb sztárok teszik tiszteletüket. A Pepsi Half Time Show színpadán idén a The Weeknd énekel, míg a közelmúltban Maroon 5, Katy Perry, Lady Gaga, Bruno Marsh, Shakira és Jennifer Lopez, Justin Timberlake és a Coldplay, egy bő évtizede pedig a Rolling Stones vagy éppen Madonna szórakoztatta a helyszínen vagy a képernyők előtt jelen lévő nézőket.
A Coca-Cola feltehetőleg azért sem tartja létkérdésnek, hogy hirdessen a mostani Super Bowlon, mert bevételeinek nagyobb része az Egyesült Államokon kívülről származik. A globális jelenlétet pedig más sportágak, például a labdarúgás révén jobban tudja erősíteni. Az utóbbi évek világbajnoki döntőit, amelyeknek ez a cég az egyik legfontosabb szponzora, sokkal többen nézik globálisan, mint a Super Bowlt.
... és persze a csapatok is örülnek
Ha már globális jelenlét, az NFL az utóbbi években sokat tett a sportág megismertetéséért, ennek jegyében több mérkőzést is játszottak az Egyesült Államokon kívül. Az európai szurkolók immár évek óta szezononként több mérkőzést is megnézhetnek Londonban, míg a latin szurkolók felé nyitás jegyében Mexikó Cityben tartottak meccseket. Nem véletlen, hogy a liga az amerikai csatornáktól érkező pénzek mellett – igaz kisebb összegeket – a nemzetközi közvetítési jogokért is bevasal, emellett számos egyéb módon – legyen szó NFL-es ereklyékről vagy szponzorációkról – is szert tesznek bevételekre. Ennek köszönhetően a 2019-es évben a liga 15,2 milliárd dollárt zsebelt be. Ennek tetemes részét osztják aztán tovább a bajnokságban szereplő franchise-ok részére. Ugyan az NFL üzleti titkokra hivatkozva ezekről nem ad ki részletes adatokat, ám az egyik csapat, a Green Bay Packers részvénytársaságként működik, így az ő beszámolójukból kiderült, hogy tavaly közel 300 millió dollárt kaptak az NFL-től.
Egy csapat saját bevételei attól függően alakulnak, hogy mekkora városban működik, továbbá milyen tradíciókkal és rajongói bázissal rendelkezik. Ezek a meccsnapi vagy az ajándéktárgyakból, saját szponzoroktól származó bevételek. A fent említett Packers esetében ez további 210 millió dollár volt. Ez a leggazdagabb franchise, a Dallas Cowboys bevételeivel összevetve aprópénz, hiszen az "Amerika csapata" jelzővel is illetett gárda összbevétele az 1 milliárd dollárt közelítette. Más kérdés, hogy ez még az NFL-ben is kimagasló, hiszen az elmúlt két évtized legsikeresebb alakulata, a New England Patriots és a legnagyobb piacnak számító New Yorkban székelő Giant bevétele is 600 millió dollár körül alakult.
A másik végletbe a tipikus kispiaci csapatnak számító Cincinatti Bengals, továbbá két, a székhelyét mostanában változtató csapat (Las Vegas Raiders, Los Angeles Chargers) tartozik, a maguk 400 millió körüli éves bevételével.
Jellemző adat, hogy a bajnokságban szereplő összes csapat értéke magasabb 2 milliárd dollárnál, ahogy az is beszédes, hogy a felmérések szerint a világ legértékesebb 50 sportcsapata között 27 NFL csapatot találunk. Az idei év számukra is hozott kihívásokat, sőt, a nehézségeket jelzik, hogy jövőre a játékosok bérére fordítható teljes összeg, az úgynevezett fizetési sapka összege emberemlékezet óta először csökkeni fog.
Ugyanakkor csak a tévés bevételek akkora összeget tesznek ki, hogy még a meccsnapi bevételek visszaesésével (például jegyértékesítés) is bőven nyereséges lehet minden csapat, mert a hírek szerint az NFL-től érkező közvetítési díjak a kiadásaik döntő részét fedezik.