Az űrturizmusban érdekelt Virgin Galacticnak sikerült 300 millió dollárt - közel 102 milliárd forintot - kell felhajtania tőzsdei részvénykibocsátással – jelentette a CNBC a vállalat tőzsdei bejelentésére hivatkozva. A cég további 400 millió dollárt akar hasonló módon begyűjteni, új űrjárműve fejlesztésére.
Dollárszázmilliókról van szó
A Virgin Galactic részvényei gyorsan erősödtek arra a hírre, hogy még ebben a hónapban el akarja
indítani első kereskedelmi járatát. Ezt fejeli meg a sikeres részvénykibocsátás, ám ez inkább szól a befektetők csodálatáról az űrutazás iránt, mint arról, hogy a cég üzleti modellje meggyőző lenne. A vállalat az idei első negyedév végén 874 millió dollár készpénzzel rendelkezett – derült ki a negyedéves gyorsjelentéséből.
Ha sikerül elindítani a rendszere űrturistajáratokat, még akkor is jó ideig veszteséges marad a vállalkozás. A cég egyetlen hordozó repülőgéppel rendelkezik, a VMS Eve-vel. Erről indul egyetlen űrrepülőgépe, a VSS Unity, amely képes elérni a világűr peremét. Ezzel az eszközzel a vállalat várakozása szerint havonta egy űrrepülést hajthatnak végre. A friss tőke arra kell, hogy megépítsék a következő, „Delta” osztályú űrrepülőgépet, amely reményeik szerint hetente repülhetne és a Unity maximum négy utasával szemben, hatot szállíthatna. A várakozások szerint ez a gép leghamarabb 2026-ban állhat kereskedelmi forgalomba.
Lesz-e elég utas, mielőtt a cég csődbe megy?
A gond az, hogy egyelőre nem látszik, mikor fog ez a vállalat nyereséget termelni, ha valaha képes lesz rá. A matek egyelőre úgy néz ki, hogy 600 jegyet elővételben eladtak 250 ezer dolláros (közel 85 millió forint) áron. Ha a VSS Unityn nem utazik utaskísérő, akkor ez a négy utassal számolva 150 repülést leköt. Ez követően jöhetnek azok, akik 450 ezer dollárt (153 millió forint) fizetnek.
Ha minden a tervek szerint megy, akkor 25 repülés után kapcsolódhat be az űrturisták utaztatásába a több utast szállító és gyakrabban repülő Delta. A négy utassal számolva ezzel összesen 25 millió dollár bevétele keletkezik a cégnek, ami nem rossz ahhoz képest, hogy 2004-es alapítása óta csak égeti a tőkét.
Van erre egyáltalán megfelelő kereslet?
Nem látszik azonban ennyire fényesnek, ha figyelembe vesszük, hogy a vállalat csak az idei első negyedévben több mint 100 millió dolláros veszteséget produkált. A cégvezetés szerint a repülésenként 2,7 millió dollár bevételt hozó Delta a heti indulással hat hónap alatt behozhatja fejlesztése és építése árát. A Unity fejlesztésével kapcsolatos csúszások azonban kétségeket ébresztenek az iránt, hogy a Delta időben elkészül és úgy fog repülni, ahogy azt várják. Ha pedig minden rendben is megy a Deltával, még akkor is marad egy nagy nyitott kérdés.
Nevezetesen az, hogy mekkora a fizetőképes kereslet erre a fajta „űrutazásra”. Valójában ugyanis csak egy apró űrugrásról van szó jó kilátással a klímaváltozás és a szemetelés hatására pusztuló Földre, amihez néhány perc súlytalanságot is kap a turista. Az a néhány millió kellő vagyonnal rendelkező magánszemély, aki megengedheti magának ezt a szórakozást, egyelőre nagyon érdeklődik iránta. Amikor azonban néhány ezren túl lesznek rajta, kisebb lehet a felhajtás. Így a kihívás nem az első repülések végrehajtása, hanem az, hogy a századik és az ezredik is összejöjjön-e olyan technikai gondok nélkül, amelyek hónapokra megszakíthatják az utazásokat.
Jeff Bezos Blue Origin vállalkozása néhány sikeres repülés után kénytelen volt felfüggeszteni a
tevékenységét, mert 2022 szeptemberében egy teherszállító kilövés kudarccal végződött. Amíg ez a fajta bizonytalanság jellemzi az űrtechnológiát, addig kétséges, hogy lehet-e rá építeni egy hagyományos értelemben vett turisztikai vállalkozást a megbízható nyereség reményében.
