Az üzemanyagokra november 15-én bevezetett hatósági ár három hónapos időtartamra szólt eredetileg ám azt ugyanennyi idővel hosszabbították meg. Figyelembe véve, hogy az árakra erős hatást gyakorló nyersolaj kurzusa rég nem látott csúcsra ugrott a benzin 512, mg a gázolaj 530 forint körül lenne jelenleg.
A kormány félve attól, hogy a magasabb áraknak a választások előtt érezhető politikai hatása lehet továbbra is a benzinkutasokra tolja a drágulás költségeit. Ez viszont komoly veszteségeket okoz a területen érdekelt vállalkozások számára. Hétfőn megjelent elemzésünkben ezt próbáltuk is számszerűsíteni.
A töltőállomások egyik nagy fájdalma, hogy az állam teljesen rájuk tolta az áremelkedés költségeit, és egyáltalán nem vállal szerepet a helyzet kezelésében. Eközben Lengyelországban például az áfa csökkentésével oldották ezt meg. Szerintük ez már csak azért is indokolt lenne, mert az áremelkedéssel az állam „extra profitra” tesz szert.
Az Envi benzinkutakat üzemeltető társaság ezt közleményében számokkal is alátámasztotta. Szerintük a különböző adók formájában az állam jelenleg a 480 forintos literenkénti bruttó árból 226 forintot tesz zsebre, miközben az üzemanyag bekerülési ára 254 forint. A vállalkozások tehát a mostani helyzetben a teljes bevételüket teljes egészét vagy a beszállítóknak vagy az államnak kifizetik. Az Envi egyébként ebből a szempontból még a jobb helyzetben lévő vállalkozások között van, hiszen van olyan kút, ahol jelenleg minden eladott liter üzemanyagon 8 forintot buknak! Értelemszerűen ha nulla forint az árrés, az is komoly veszteséget jelent, hiszen fenn kell tartani az infrastruktúrát, fizetni kell a munkavállalókat és további közterheket.
A közlemény szerint Magyarországon az éves üzemanyag-fogyasztás évi 5 milliárd liter. Ez havonta átlagosan nagyjából 415 millió litert jelent. Ami azzal jár, hogy az üzemanyagokat terhelő adókból havonta 90 milliárd forint bevétele van a költségvetésnek.
