A Lidl volt a Magyarországon működő áruházláncok versenyének egyértelmű nyertese az elmúlt évben – derül ki az Mfor.hu szerkesztőségi blogja, a Buksza Trade Magazin adatain alapuló összehasonlításaiból.
Már régóta zajlik
Júliustól elindult a kötelező akciózás az áruházakban. Ez annyiban jelent változást, hogy a jogszabály előírja, mely termékcsoportokban kell kedvezményeket adniuk a legjelentősebb bevétellel rendelkező magyarországi élelmiszer-kiskereskedelmi láncoknak. Az érintett cégek az elmúlt években, évtizedekben is nagy versenyfutásban voltak ezen a téren.
Egyelőre korai mérleget vonni a kötelező akciózás bevezetésének hatásairól, a boltláncok bevételeinek alakulásáról, de érdemes megnézni, mi történt eddig. Nemrég elkészült ugyanis a magyarországi boltláncok legfrissebb rangsora, amit az előző évi bruttó árbevételük alapján állít össze a Trade Magazin minden évben.
Mekkora bevételt értek el a „kilencek”?
A kilenc legjelentősebb árbevételű boltlánc – az Auchan, az Aldi, a CBA, a Coop, a Lidl, a Penny, a Reál, a Tesco és a Spar – összesen több mint 6287 milliárd forint bruttó bevételt hozott össze. Bár valamennyi felsorolt boltlánc főként élelmiszer-értékesítéssel foglalkozik, eltérő méretű hálózattal rendelkeznek és más üzletpolitikát követnek. Ezért érdemes őket megkülönböztetni.
A hipermarkettel is rendelkező boltláncok közé tartozik az Auchan, a Spar és a Tesco. A magyar kézben lévő láncok, a CBA, a Coop és a Reál franchise-rendszerben működnek. Valamint vannak a német hátterű diszkontok, az Aldi, a Lidl és a Penny.
A cégek rangsorát nézve kiderül, hogy a Lidl megőrizte korábbi vezető helyét. A vállalat 1193,2 milliárd forint bevételt ért el 2022-ben. Második lett a Spar 915,7 milliárddal, a harmadik helyet a Tesco szerezte meg 885 milliárd forint árbevétellel. A negyedik helyen áll a Coop, az ötödiken a CBA 748 milliárd és 632 milliárd forinttal. Majd két diszkontlánc következik, az Aldi 505 milliárddal ás a Penny 489 milliárddal. A nyolcadik hely a Reálé 462 milliárd forintot meghaladó összeggel, a kilencedik az Auchan valamivel 456 milliárd forint feletti bevétellel.
Mennyi jut egy üzletre?
A fenti számokból látható, hogy a diszkontok összesen 2187 milliárd forint bruttó forgalommal zárták a múlt évet, ami a kilenc legnagyobb üzlethálózat összesített árbevételének közel 35 százaléka. Ugyanakkor a boltláncok és a diszkontok teljesítményéről pontosabb képet ad az összes árbevétel alapján készült ranglistánál az egy boltra jutó bevételek össze. Ez összehasonlíthatóvá teszi a különböző nagyságú hálózattal rendelkező áruházláncokat.
A Buksza, az Mfor.hu szerkesztőségi blogja éppen ezért megnézte, hol tart a diszkontok versenye és mekkora növekedést értek el a járvány előtti 2019-es szintekhez képest.
A diszkontok közül a Pennynek 228 egysége volt 2022 végén. A Lidl 198 bolttal rendelkezett, az Aldi hálózata pedig 163 boltból állt. A három cég versenyét ebben az összevetésben is a Lidl nyerte: egy-egy boltja 6,1 milliárd forint bruttó forgalmat ért el tavaly. Az Aldi boltonkénti bevétele 3,1 milliárd forintot tett ki, a Penny esetében ugyanez 2,1 milliárd forint volt. A pandémia előtt, 2019-ben mindhárom diszkontlánc kisebb hálózatot működtetett. Akkor a Penny hálózata 223 boltból állt, a Lidlnek 182, az Aldinak 144 egysége volt. A boltonkénti bevételt nézve a Lidl 3,8 milliárddal, az Aldi 2,1 milliárddal, a Penny 1,5 milliárddal zárta azt az esztendőt.
Mindez azt is jelenti, hogy a Lidl érte el a legkomolyabb növekedést ezen az időtávon. Üzletenkénti bevétele ugyanis 61 százalékkal emelkedett. A másik két lánc lényegében holtversenyt ért el, ugyanis az Aldi 49 százalékos, a Penny 46 százalékos többletet produkált. A jelentős bővülésben azonban nagy szerepet játszik az infláció hatása is. A múlt évet ugyanis kiemelkedő mértékű drágulás jellemezte. Az éves átlagos infláció 14,5 százalék volt, miközben az élelmiszerek ára 26 százalékkal nőtt. A pandémia előtti utolsó évben ennek a töredékéről volt szó: az éves átlagos infláció 2019-ben 3,4 százaléknál járt, az élelmiszerek abban az évben 5,4 százalékkal drágultak.
Az árak emelkedése és az élelmiszer-drágulás nagy szerepet játszott a kiugróan magas bevételi adatokban és a 2019-hez mért növekedésben is.
Cikksorozatunk következő részeiben a hipermarketekkel is rendelkező boltláncokat (Auchan, Tesco, Spar), valamint a franchise-rendszerben működő magyar kézben lévő hálózatokat (CBA, Coop, Reál) teljesítményét vetjük össze.
