Az elmúlt évek egyik jelentős eredménye az áfarés csökkenése Magyarországon (azaz csökkent az adócsalások száma és több adót sikerült beszedni) , ezt a CASE szociális és gazdasági intézet által, az Európai Bizottság megrendelésére készített, legújabb tanulmánya is megerősíti. Az adatok szerint míg 2013-ban 21 százalékos volt a kötelezettségi mutató, ez 2017-re 13,9 százalékra, míg 2018-ra az előzetes becslések szerint 9 százalék körülre csökkent.
Ezekről az intézkedésekről szólt az elmúlt években az adózás
A dokumentum emlékeztet rá, hogy 2014-ben vezették be az online pénztárgépeket, majd 2015-ben ezt az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer követte. 2016-ban elindult a POS-terminálok telepítése, és 2018. július elsejétől kötelezővé vált az online számla adatszolgáltatás, mely további két lépésben kiterjesztésre kerül majd 2020 júliusától és 2021 januárjától.
Az online számlázási rendszer lényege, hogy az adóalanyok közti legalább 100 ezer forint áfa tartalmú kibocsátott számlák adatairól valós idejű adatokat szolgáltat az adóhatóság részére, ami által lehetővé válik a hatékonyabb kockázatelemzés és ellenőrzés.
A 2019 őszén elfogadott adócsomag értelmében két lépcsőben bővül az online számla adatszolgáltatás: – 2020. július 1-jétől: az adatszolgáltatási kötelezettség értékhatára 0 forintra csökken, és kiterjed valamennyi belföldi áfaalany-vállalkozások közötti számlaforgalomra, míg 2021. január 1-jétől: az adatszolgáltatás teljes körűvé válik, kiterjed a nem adóalanyok részére kibocsátott számlákra is.
Az Európai Unió adóelkerülés elleni irányelve előírja a tagállamok számára, hogy védőintézkedéseket vezessenek be a cégek nemzetközi adóelkerülésének visszaszorítása érdekében. Magyarország ezért még 2018-ban módosította az ellenőrzött külföldi társaság szabályait, 2019. január 1- től pedig bevezette az irányelvben előírt kamatlevonhatósági korlát szabályokat. A szintén az uniós irányelv részét képző, tőkekivonás kezelésére vonatkozó szabályok, és a hibrid eszközök (az eltérő jogi szabályozásokból adódó adóelkerülés megoldására szolgáló rendelkezések) pedig 2020-ban kerültek be a hazai törvényekbe.
A nemzetközi szabályozások átültetése mellett az adócsalás elleni harc másik fontos alapelve az adófizetési kedv erősítése és az adózók NAV-val tartott kapcsolatának javítása, ezért az elmúlt években jellemzőek voltak az olyan intézkedések, amelyek ezt szolgálták – legyen szó akár a szervezeti átalakításról az adóhivatalban, akár a szolgáltató jelleg erősítéséről. Ilyen könnyítés például:
- eSzja-rendszer: magánszemélyek széles körének elkészíti a jövedelemadó-bevallás tervezetét a NAV
- integrált elektronikus kapcsolattartási és a kötelezettségeket nyomonkövető felületet működtet a hivatal
- adónaptárak, kalkulátorok, mobilalkalmazás biztosítása
A 2019-es év egyik nagy újdonsága volt az, hogy az adóhatóság az egyéni vállalkozók részére első alkalommal elkészítette a bevallási tervezetet, és a jövedéki adó kapcsán is elérhetővé váltak kiajánlások. A dokumentum szerint az elkövetkező évek célja az, hogy a vállalkozások minél szélesebb köre számára, a legnagyobb adminisztrációs terheket jelentő bevallások (pl. áfa), illetve a munkáltatók különféle bejelentési kötelezettségeinél is lehetővé váljon az előre kitöltött tervezetek adóhatóság általi elkészítése.
Fő a digitalizáció
Nemzetközi tapasztalatok alapján az adminisztrációs terhek hatásos csökkentése az adóbevallások elektronizálásával, az adóhatóság által előre kitöltött bevallások körének bővítésével, a bevallási gyakoriság csökkentésével, a bevallások egyszerűsítésével, egyes adónemek megszüntetésével vagy összevonásával lehetséges. Ugyanakkor az adóadminisztráció elektronizálása abban az esetben érhet csak el teljes eredményt, amennyiben az adóhatósági szolgáltatás minél szélesebb körben épít a digitalizáció előnyeinek kihasználására.
