2019. június 11. 05:49

Amiből sok más mellett kiderül, hogy az OTP 2018-ban is toronymagasan piacvezető volt, 25 százalékot meghaladó részesedéssel, valamint az is, hogy bár a hazai bankok jócskán aktivizálták magukat, túl magas költséggel tevékenykednek – ez az oka annak, hogy tavaly az előző évinél alacsonyabb összprofitot értek el.

Egy átmeneti évet követően néhány kivételtől eltekintve ismét összehasonlíthatóvá váltak a hazai bankok főbb mutatói. Míg ugyanis tavaly csak 12-en készítették el a nemzetközi számviteli szabályok (angol elnevezésük rövidítésén: IFRS) szerint az egyedi – tehát az érdekeltségeiket figyelembe nem vevő, azaz nem konszolidált – előző évi adataikat, addig az idén már csak heten tették közzé a magyar számviteli szabályok alapján összeállított 2018-as beszámolójukat a törvényben előírt május 31-ei határidőig. Mivel köztük vannak viszonylag „nagyobb halak”, mint az Eximbank, a három Takarékbank (a központi, a kereskedelmi és a jelzálog), tűélesen nem lehet meghatározni az összesített adatokat. Ám azért nincsenek is akkora eltérések, amelyek a fő tendenciákat érdemben torzítanák.    

Megtartotta fölényes vezető pozícióját a piacon Megtartotta fölényes vezető pozícióját a piacon

Például azt, hogy a 2018-ban még 33 fős hazai bankmezőny jelentősen aktivizálódott 2018-ban, a 33 ezer milliárd forint fölé jutó összesített mérlegfőösszegük csaknem tíz százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Négy bank eszközei, forrásai mérséklődtek. A legnagyobb arányban, több mint tíz százalékkal az NHB Növekedési Hitel Banké, miután tízmilliárd forintot meghaladó mértékben vettek ki betéteket addigi ügyfelei, ami jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a hitelintézet március közepén végelszámolás alá került. 

Az előző évéhez képest közel tíz százalékkal lett karcsúbb a tőzsdére a minap bevezetett MKB Bank, ami a vállalatok által nála elhelyezett betétek és értékapapírok kétszámjegyű csökkenésének tudható be. E duón kívül a Commerzbank (1,61 százalékkal) és a Kinizsi Bank (0,23 százalékkal) vett még vissza – utóbbi sem kerül már fel a 2019-es banklistára, mivel az év elején visszaadta banki jogosítványait (és ma már Kinizsi Invest néven működik), állományát az azóta már szintén eltűnt, jobban mondva április 30-ával harmadmagával az új Takarékbankba olvadt B3 Takaréknak adta át. 

A banki mérlegfőösszegek alapján az OTP továbbra is messze piacvezető, részesedése csak hajszállal csökkent 2017-ről 2018-ra, de még mindig 25 százalék feletti. Piaci részesedése egyébként a 33 bankból pont ugyanannyinak mérséklődött, mint amennyinek gyarapodott (16-16-nak) , míg a Takarék Jelzálogbanké stagnált. Érdekes, hogy az első három helyet elfoglalók (OTP, K&H, UniCredit) mindegyike a mínuszosok között van, rajtuk kívül a top 10-ből csak az MKB és az állami tulajdonú fejlesztési bank, az MFB tortaszelete szűkült. 

A hazai bankok rangsora a mérlegfőösszegük alapján, millió forintban

Rangsor Bank 2018 2017 Változás 2018/2017 (%)
1. OTP 8 506 188 7 771 882 9,45
2. K&H 3 229 244 3 041 317 6,18
3. UniCredit 3 051 294 2 838 889 7,48
4. Erste 2 458 763 2 143 845 14,69
5. Raiffeisen 2 409 761 2 172 339 10,93
6. CIB 1 902 350 1 677 765 13,39
7.  MKB 1 858 629 2 051 028 -9,38
8. MFB* 1 227 993 1 185 845 3,55
9. Budapest Bank 1 221 685 1 024 725 19,22
10. OTP Jelzálogbank 1 209 239 1 080 051 11,96
11. Takarékbank* 1 165 183 840 790 38,58
12. Eximbank* 973 577 939 777 3,60
13.

Takarék Kereskedelmi Bank*

543 895 466 089 16,69
14. Merkantil 405 466 369 406 9,76
15. Sberbank 365 977 349 788 4,63
16. Gránit 353 544 301 761 17,16
17. Takarék Jelzálogbank* 333 292 303 831 9,70
18. Commerzbank 289 776 294 528 -1,61
19. KDB 230 216 212 030 8,58
20. UniCredit Jelzálogbank 220 127 218 236 0,87
21. Bank of China 193 896 143 178 35,42
22. Erste Jelzálogbank 165 572 88 519 87,05
23. MagNet Magyar Közösségi 151 200 132 343 14,25
24. Magyar Cetelem 116 367 107 063 8,69
25. K&H Jelzálogbank 107 311 74 640 43,77
26. Duna Takarék 88 508 77 969 13,52
27. Pannon Takarék* 75 419 73 466 2,66
28. Sopron Bank Burgenland 73 480 64 380 14,13
29. Mohácsi Takarék* 63 605 38 740 64,18
30. Porsche 62 375 53 526 16,53
31. NHB 52 461 58 580 -10,45
32. Polgári 38 626 37 904 1,90
33. Kinizsi* 32 282 32 358 -0,23

*Magyar számviteli szabályok szerint. Forrás: éves beszámolók

A legnagyobb teret a Takarékbank nyerte, amelynek mérlegfőösszege egy év alatt közel 40 százalékkal emelkedett, s bekerült az „ezermilliárdosok” immár tizenegy tagot számláló táborába. (Konszolidált alapon pedig a Takarék Csoport még erősebb, a maga 2500 milliárdos mérlegfőösszegével a negyedik legnagyobb hazai pénzügyi csoport.)

Az eredményeknél már nem pozitív az összkép. Amilyen arányban nőtt a 33 bank együttes mérlegfőösszege, csaknem ugyanannyival csökkent az összesített nyereségük, s az 500 milliárd alatt maradt. Annak ellenére, hogy az idei volt az utolsó békeév atekintetben, hogy egy sor bank eredményét – mint az vezetőik ki is hangsúlyozták – hízlalták a korábban végrehajtott értékvesztések visszaírásai. 

Mindezek fényében cseppet sem huszáros, hogy 2018-ban a hazai bankok kevesebb, mint fele örvendeztette meg tulajdonosait az előző évinél magasabb profittal. Pedig csak kettő lett veszteséges, a Porsche Bank és az NHB. A legnagyobb fordulatot a Takarék Kereskedelmi Bank vitte véghez, miután a 2017-es, közel 10 milliárdos veszteségéből 1,6 milliárdos nyereséget csinált, míg vele ellentétes utat járt be a Porsche Bank, amely 321 milliós 2017-es nyereségével szemben 258 milliós veszteséggel zárt. A nagybankok közül az OTP, a CIB és az eladósorba került állami Budapest Bank több mint 30-30, a Raiffeisen közel 20 százalékkal kevesebb profitot termelt 2018-ban az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ám a citromdíjat az MFB vitte el, amely tavaly csaknem 10 milliárddal kevesebb, mindössze 1,7 milliárdos nyereséget ért el, mint egy évvel korábban.

A hazai bankok rangsora az adózott eredményük alapján, millió forintban

Rangsor Bank 2018 2017 Változás 2018/2017 (%)
1. OTP 173 442 251 550 -31,05
2. UniCredit 58 669 48 491 20,99
3. Erste 57 499 52 443 9,64
4. K&H 57 050 41 669 36,91
5. MKB 25 274 19 154 31,95
6. Raiffeisen 23 008 28 545 -19,40
7. OTP Jelzálogbank 22 802 22 125 3,06
8 CIB 14 265 22 414 -36,36
9. Magyar Cetelem 9 802 11 154 -12,12
10. Budapest Bank 9 343 13 594 -31,27
11. Merkantil 7 861 9 568 -17,84
12. Takarékbank* 6 938 5 219 32,94
13. Gránit 5 633 4 673 20,54
14. Eximbank* 4 991 4 623 7,96
15. Takarék Jelzálogbank* 2 271 4 141 -45,16
16. MagNet Magyar Közösségi 1 753 1 989 -11,87
17. MFB 1 716 11 936 -85,62
18. Takarék Kereskedelmi Bank* 1 647 -9 955 116,54
19. Sberbank 1 347 204 560,29
20. Erste Jelzálogbank 1 000 224 346,43
21. KDB 900 1 146 -21,47
22. Commerzbank 726 970 -25,15
23. UniCredit Jelzálogbank 657 3 071 -78,61
24. Sopron Bank Burgenland 443 1 199 -63,05
25. Bank of China 306 296 3,38
26. Kinizsi* 273 107 155,14
27. Pannon Takarék* 265 121 119,01
28. Duna Takarék 165 331 -50,15
29. K&H Jelzálogbank 152 92 65,22
30. Polgári 130 88 47,73
31. Mohácsi Takarék* 85 -96 188,54
32. NHB -82 72 -113,89
33. Porsche -258 321 -180,37

*Magyar számviteli szabályok szerint. Forrás: éves beszámolók

Pedig a mostani, alacsony kamatkörnyezetben dicséretesként értékelendő, hogy a bankok e téren összességében az előző évinél jobb mérleget produkáltak: kamatbevételeik és -ráfordításaik közel 700 milliárdos egyenlege több mint 6 százalékkal múlja felül a 2017-est. Csakhogy még így sem sikerült összességében több profitot termelniük, aminek alapvetően a működési költségeik megugrása az oka. Amit csak részben magyaráznak az azonnali átutalási rendszer – eredetileg idén július 1-jére belőtt, a napokban azonban 2020. március 2-ára elhalasztott – bevezetése miatti informatikai kiadások, valamint a digitalizációs költések. Sokat nyomtak a latba a dolgozók béremelései, miközben a bankok az üzleti növekedésükre sem sajnálták a pénzt. 

Mindezek eredőjeként viszont kijelenthető, hogy a hazai bankrendszer sem bevétel-, sem tőkearányosan nem működik hatékonyan, ebben az összevetésben Európán belül igencsak hátul áll. S mint az a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteki jelentéséből kiderül, a helyzet az idei év első negyedében nemhogy javult, hanem még romlott is. Ami azért aggasztó, mert 2020-2021-ben már nem lesznek olyan eredményjavító tételek, mint voltak eddig az értékvesztés-visszaírások, így akkor – ahogy bankárkörökben szoktak fogalmazni – eljöhet az igazság órája. 

Az MNB is azt állapította meg a márciusban publikált 330 pontos versenyképességi programjában, hogy a hazai bankok meglehetősen drágán tevékenykednek. Persze ez a szemrehányás nemcsak a hitelintézeteknek szólt, hanem legalább annyira a kormánynak is, amely a Bankszövetség – és most már az annak éléről az MNB-alelnöki székbe átült Patai Mihály jóvoltából a jegybank – nyomásgyakorlása ellenére nem hajlandó kivezetni, sőt még csökkenteni sem a szektorszinten százmilliárdot bőven meghaladó összterhüket.