Dodonai ítéletet hozott szerdai döntésével a Kúria: helybenhagyta ugyan a Fővárosi Ítélőtábla döntését, amely elutasította az Esterházy Magánalapítvány igényét az Esterházy-kincsek tulajdonjogára, ám nem állapította meg az állam tulajdonjogát sem.
A tárgyaláson elhangzott szóbeli indokolás szerint a Magánalapítvány tulajdoni keresete azért nem megalapozott, mert a Fraknói Várból a Tanácsköztársaság idején, erőszakkal Budapestre, az Iparművészeti Múzeumba került műtárgyak már nem alkotnak jogi értelemben egységet Fraknóban maradt műtárgyakkal az eltelt több mint 100 év és a földrajzi távolság miatt. Ez azért lényeges megállapítás, mert az Esterházy Magánalapítvány vagyonába a szervezet 1994-es alapításakor a Fraknói Vár és annak tartozékai kerültek be, viszont a Kúria szerdai döntése alapján a Budapestre került műtárgyak nem tekintendők a vár tartozéknak, és emiatt nem osztják annak jogi sorsát, azaz nem részei az alapítványi vagyonnak.
A Kúria azonban az állam érvelését sem támasztotta alá, amennyiben nem vizsgálta érdemben az 1949-es államosítás jogszerűségét, amely alapján az állam szeretné érvényesíteni a tulajdonjogát a műkincsekre.
Így az a helyzet állt elő, hogy a jelenleg az Iparművészeti Múzeumban, a Nemzeti Múzeumban, valamint a Fertődi Kastélyban őrzött fraknói műkincsek tulajdonjoga továbbra sem tisztázott, annak ellenére, hogy a jogi eljárások több mint 6 éve zajlanak és az ügy immár kétszer is megjárta a Kúriát.
A Kúria az ítélet részletes, írásbeli indokolását később kézbesíti a peres feleknek, ennek birtokában a felperes jogi csapata dönt a további jogi lépésekről. Ettől függetlenül a Kúria mai ítélete után az Esterházy Privatstiftung eddig kinyilvánított álláspontja megerősödött a tekintetben, hogy a magyar történelem kiemelkedő kulturális örökségének számító műtárgyegyüttes sorsát minden érdekelt bevonásával tárgyalások útján kell rendezni, hogy azok minél előbb láthatóvá, kutathatóvá váljanak az érdeklődők számára.
