Nem látható javulás a hazai cégek üzleti kilátásait, beruházási hajlandóságát illetően – derül ki a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), illetve az Egyensúly Intézet közös, VOSZ Barométer kutatásából. A két intézet negyedévente ad látleletet a hazai kis- és középvállalkozások helyzetéről, így ezúttal – a 2025 negyedik negyedévi trendeket is figyelembe véve – már három lezárt év adatait lehet elemezni.
Fotó: Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége
Annak a periódusnak az adatait, amelyben a cégeknek egy összességében stagnáló gazdasági környezetben kellett működniük: a 2023-as 0,8 százalékos GDP-csökkenést 2024-ben egy 0,6 százalékos növekedés követte, míg tavaly legfeljebb fél, de a legtöbb elemző szerint inkább szerényebb mértékben bővülhetett a gazdaság.
Romlás minden soron a kezdetekhez képest
A VOSZ Barométer mutatói egyaránt visszaesést mutatnak 2025 végére a 2023-as szintekhez képest. A fő index 56-ról 50 százalékra, a pénzügyi helyzetet tükröző alindex 69-ről 61 százalékra, az üzleti hangulatot mérő mutató 59-ről 57 százalékra, míg a beruházási hajlandóságot mérő alindex 39-ről 32 százalékra csökkent.
Fotó: Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége
2024-gyel összevetve inkább stagnálás látható, ami arra utal, hogy a vállalatok már óvatosabban tekintenek előre, reálisabbak lettek a gazdaság felpattanásával kapcsolatos várakozásaik.
„Megmerevedett, kikristályosodott a vállalkozások hangulata, egyfajta kockázatminimalizálás történik. Vagyis a kkv-k úgy vélik, hogy nem lesz jobb vagy rosszabb a helyzet, beárazták a működési feltételeket”
– értékelte a nagyképet Kozák Ákos, a VOSZ társelnöke, az Egyensúly Intézet társalapítója, gazdaságkutatási igazgatója.
Ha a negyedéves tendenciákat figyeljük, akkor sem uralkodott el egy év végi optimizmus a megkérdezett vállalatok (400 VOSZ-tag vállalkozás) körében.
A fő mutató értéke enyhén, 49 százalékra csökkent, míg a legjobban teljesítő, a pénzügyi helyzetet tükröző alindex mutatója változatlan maradt (61 százalék). A legalacsonyabb értéket mutató, a beruházási hajlandóságot mérő alindex pedig jelentősen, 28 százalékra esett vissza a harmadik negyedévi 32 százalékról.
Hiába a kamattámogatás
Ez utóbbi azért is nagyon érdekes, mert a kormány az elmúlt évben több beruházásösztönző, kamattámogatott konstrukciót is elindított.
A támogatási paletta három fő pillére a Demján Sándor Program, a Széchenyi Kártya Program hitelei, illetve a novemberben bejelentett, 11 pontból álló adó- és adminisztrációcsökkentő csomag.
A Széchenyi Kártya Program keretében októbertől az összes vállalati hitel kamata 3 százalékra csökkent. A beruházási hiteleké már korábban, legújabban pedig a likviditási célú és a folyószámlahitelek kamata is erre a szintre mérséklődött.
A Nemzetgazdasági Minisztérium január elején jelentette be, hogy a fix 3 százalékos kkv-hitelre eddig több mint 15 ezer igénylés érkezett, 831 milliárd forint értékben.
A vállalkozások leginkább a likviditási hitelre vetették rá magukat, hiszen a befogadott ügyletek száma tavaly év végére 225 százalékkal emelkedett éves szinten. A beruházási hitelezés növekedése már jóval visszafogottabb trendet mutatott, hiszen 4 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest.
A VOSZ Barométer alapján nem elsősorban a forráshiány vagy épp a magas kamatok vetik vissza a cégek beruházási kedvét. Sokkal inkább az figyelhető meg, hogy más prioritások kaptak szerepet a vállalatoknál, amik az új beruházások elé léptek a fontossági listán.
Fotó: Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége
A 2023-as 12 százalékról 2025-re 9 százalékra csökkent azon vállalkozások aránya, amelyek a munkaerő elbocsátását tervezték. Annak ellenére esett a mutató, hogy eközben a keresleti környezet romlott. „Ez azt mutatja, hogy nem elbocsátásokban gondolkodnak a vállalkozók. A beruházásokat fogták vissza, vagyis a kockázatokat kezelik, optimalizálnak” – magyarázta Kozák Ákos.
A VOSZ főtitkára, Perlusz László ehhez annyit fűzött hozzá, hogy „Jól lehet látni, hogy a cégek nem igen terveznek felvenni munkaerőt, de nem is építenek le. Megpróbálnak kitartani, és reménykednek a jobb kilátásokban. Ez viszont felemészti a tartalékaikat.”
Ezt már az adatok is visszaigazolják: a VOSZ felmérése szerint 2023 és 2025 között 60 százalékról 47 százalékra csökkent a tartalékokkal rendelkező kkv-k aránya.
A kiszámíthatatlanság a fő gond
Azzal kapcsolatban, hogy a vállalkozások mit tekintenek az ország gazdasági helyzetével kapcsolatban a legfontosabb problémáknak, egyfajta átrendeződés történt az elmúlt három évben.
A klasszikus válságtényezők, az infláció, az energiaárak, az árfolyam súlya látványosan csökkent, és 2025-re inkább a tervezhetőséget rontó strukturális tényezők, például a magas adóterhek, a kiszámíthatatlanság, a gazdaságpolitika váltak dominánssá.
Kozák Ákos hozzátette: a kiszámíthatatlanság problémája már 2023-ban is érzékelhető volt, de 2025-re 5 százalékponttal nőtt a súlya. A gazdaságpolitika esetében 28 százalékról 37 százalékra emelkedett a mutató.
A kiszámíthatatlanság egyik eklatáns példájaként Perlusz László, a VOSZ főtitkára az árréstop-intézkedést említette meg, amelyet szerinte „minél hamarabb ki kellene vezetni”.
Az ilyen, eredetileg átmeneti időszakra tervezett, de mára „megcsontosodott” különadókkal, válságadókkal együtt a versenygazdaság alapvető viszonyait zilálják szét – tette hozzá.
Az élelmiszerekre vonatkozó árrésstop ellen már az Országos Kereskedelmi Szövetség is hosszú hónapok óta felemeli a szavát. Már csak azért is, mert az intézkedés 2025 márciusi bevezetésekor a kormány az élelmiszerinfláció 5 százalék alá mérséklődését határozta meg a kivezetés feltételeként.
Fotó: Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége
Nos, tavaly szeptemberben süllyedt először 5 százalék alá az élelmiszerek árindexe hosszú idő után (az éves alapú adatokat figyelve), azóta pedig folyamatosan ott tartózkodik: a legfrissebb, decemberi inflációs mutatóban már csak 2,6 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak az egy évvel korábbihoz képest, havi szinten pedig 0,2 százalékkal csökkentek.
Az OKSZ szerint az intézkedés csak a szőnyeg alá söpri a valódi megoldandó feladatokat, vagyis a beszállítói árak emelkedését és az ellátási lánc strukturális problémáit. Emellett a hatósági beavatkozás elszívja a kistelepülési boltokból a vásárlókat, ami komplett településeket tesz kereskedelmi értelemben sivataggá, és növeli az importhányadot.
Ez utóbbi probléma a tejágazatban most különösen fennáll, ahol a hazai nyerstej-felvásárlás közel 20 százalékát adó Alföldi Tej Kft. sorsa továbbra is a levegőben lóg. A Telex tavaly év végi információi szerint a magyar állam (amely korábban megtiltotta a külföldi felvásárlást) elkezdte a tárgyalásokat a tranzakcióval kapcsolatban, de a Nemzetgazdasági Minisztérium nem talált nélkülözhető forrást az üzlet finanszírozásához. Így most akár ismét képbe kerülhet a görög székhelyű Hellenic Dairies nevű vállalat.
Nagy kérdés, hogy végül hogyan, és milyen módon szünteti meg az árrésstopot a kormányzat. Ennek hatálya jelenleg február végéig tart (de az április 12-i választásokig történő meghosszabbítás szinte borítékolható – a szerk.), de Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nemrég arra utalt, hogy egyáltalán nem is biztos, hogy ki kell majd vezetni az árindexet az elemzői becslések szerint másfél százalékponttal visszavető hatósági intézkedést.
Egyre többen emelnek árat
Visszatérve a VOSZ Barométerhez: Kozák Ákos elmondta, hogy erősödtek a fizetési morállal kapcsolatos problémák. „Ez nem meglepő, hiszen amikor csökken a vásárlóerő, és keresleti problémák merülnek fel, akkor egyértelműen megjelenik a veszteséges működés kockázata, amivel párhuzamosan a fizetési morállal kapcsolatos kockázatok is nőnek” – magyarázta.
A kiszámíthatatlanság kapcsán hozzátette, hogy „rettentően zavarja a vállalkozásokat az, hogy nem tudják, hogy milyen jogszabályok vonatkoznak majd rájuk, miként szabályozzák az iparágukat”.
A VOSZ végül arra is kitért, hogy bár a magyarországi infláció csökken (a tavalyi, éves átlagban 4,4 százalékos árindexet idén 3,5 százalékos mutató követheti – a szerk.), mégis 10 százalékponttal nőtt azon vállalkozók aránya, akik a drágulás mértékét tudatosan beépítik az áraikba. Ez 2023-ban 62 százalék, 2025-ben már 72 százalék volt.
Fotó: Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége
„Ez a nagy inflációs sokk tartós hatását jelzi a vállalati döntéshozatalban. Az árképzés így nem átmeneti reakció, hanem beépült alkalmazkodási mechanizmus lett” – emelte ki zárásként Kozák Tamás.
