A 2025-ös évben minden idők harmadik legtöbb beruházása érkezett Magyarországra – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még december elején. Míg a korábbi években a legnagyobb, és a sajtó által is leginkább tárgyalt külföldi tőkebefektetések távol-keleti országokból jöttek (CATL, BYD, Sunwoda), addig idén inkább az Egyesült Államokból érkező FDI-beáramlás volt jelentős.
Fotó: Facebook/Orbán Viktor
Decemberben szintén Szijjártó Péter jelentette be, hogy három újabb amerikai beruházás létesül Magyarországon, 21,5 milliárd forint összértékben. „Korábban még soha nem volt olyan, hogy egyetlen esztendő leforgása alatt 190 milliárd forintnyi amerikai beruházás érkezzen Magyarországra” – fogalmazott a tárcavezető. Szijjártó megemlítette, hogy a külföldi vállalatok számára a legnagyobb vonzerőt Európa legversenyképesebb beruházási környezete jelenti. Azt már mi tesszük hozzá, hogy ez leginkább a 9 százalékos társasági adót, a vissza nem térítendő állami támogatásokat és az olcsó munkaerő hármasát jelenti.
A KSH beruházási számai még mást mutatnak
A külföldi beruházók aktivitásával élesen szemben állnak a Központi Statisztikai Hivatal adatai. A KSH 2023 második negyedéve óta mér visszaesést a nemzetgazdasági beruházásokat illetően. Ebben az időszakban a legnagyobb mínuszt 2024 első negyedévében mérte a hivatal, 14,4 százalékkal, míg a legfrissebb, idei harmadik negyedéves adat szerint 3,8 százalékkal csökkent a volumen.
A KSH a beruházások alatt a termelőeszközök előállítását vagy vásárlását érti, ami nagyrészt magyarázza az eltérést a hivatal adatai és a külföldi FDI-beáramlás között. Egy külföldi beruházás bejelentése, illetve annak tervezett értéke ugyanis önmagában még nem jelenik meg a statisztikákban, csak a későbbi évek folyamán elnyújtottan, amikor valóban létrejönnek a termelési kapacitások. Jó példa erre az idén ősszel elinduló debreceni BMW-gyár, aminek bejelentése már hét évvel korábban, 2018 júliusában megtörtént.
Nemzetgazdasági szinten a belföldi nagyvállalatok, a hazai tulajdonú kkv-k, illetve az állam és az önkormányzatok beruházásai tudják leginkább a pozitív tartományba lendíteni a mutatót. Márpedig ezekben a szektorokban a folyamatosan velünk lévő gazdasági bizonytalanságok miatt már közel két éve hiába várjuk a fordulatot.
„Nincs külső kereslet, az alacsony növekedés miatt az adó- és járulékbevételek sem a vártnak megfelelően alakulnak. Így a kisebb költségvetési bevételek miatt az állami beruházások is elmaradnak. Ehhez jön még hozzá, hogy az európai uniós források is nehezen érkeznek az országba” – fogalmazott még októberben az Mfornak adott interjúban Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára.
Arról már Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója beszélt egy decemberi sajtóeseményen, hogy „a magyarországi vállalati beruházások volumene a nyolc évvel ezelőtti, 2017 környékén látott szintekre süllyedt”. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a 2017 előtti néhány évben pedig nagyon magas beruházási intenzitást láthattunk idehaza – erről a magas bázisról zuhantunk be.
Állami kamattámogatás mindenhol – jön a beruházási fordulat?
A magyar kormány ebben a helyzetben az egyik legkézenfekvőbb megoldáshoz nyúlt, és kamattámogatott hitelek, kisebb részben pedig vissza nem térítendő támogatások formájában próbálta meg felszínen tartani, serkenteni a cégek beruházási kedvét. A kormány a költségvetés terhére idén 573 milliárd forinttal segítette a magyar tulajdonú kkv-kat, ami mintegy 400 ezer vállalkozást érintett – erről Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beszélt éves meghallgatásán a parlamenti vállalkozásfejlesztési bizottság ülésén.
A támogatási paletta három fő pillére a Demján Sándor Program, a Széchenyi Kártya Program hitelei, illetve a novemberben bejelentett, 11 pontból álló adó- és adminisztrációcsökkentő csomag voltak.
Bár az események sodrása miatt talán régebbre tippelnénk, de idén januárban indult el az egyik legjelentősebb magyar üzletemberről, Demján Sándorról elnevezett program, ami 8+1 elemből áll. A csomag összességében 1400 milliárd forintos keretösszegben támogatja a hazai kkv-kat, és annak kidolgozásában, végrehajtásában a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is aktívan részt vett. Erről Balog Ádám, az MKIK alelnöke, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnöke is beszélt a Klasszis Podcastban.
A 8+1 pont közül az év folyamán a kormány megduplázta, 200 millió forintról 400 millió forintra emelte a Demján Sándor Tőkeprogram keretében az egy vállalkozásba befektethető tőke maximális összegét. A konstrukció lényege, hogy az állam egy jelképes, 1 százalékos tulajdonrész szerzése mellett biztosít kölcsönt a vállalkozások számára évi 5 százalékos kamatozás mellett.
A program elindulása óta 115 pozitív befektetési döntés született, amiknek az értéke meghaladja a 22 milliárd forintot. A legnagyobb arányban (30 százalék) eddig a feldolgozóipari, kiemelten az élelmiszeripari, továbbá építőipari technológiai és szolgáltató vállalkozások jutottak forráshoz.
Elindult emellett az 1+1 Program második üteme is. Ennek lényege, hogy az állam a vállalkozás beruházásának 50 százalékát vissza nem térítendő támogatásként biztosítja. Az első szakaszban 103 milliárd forint jutott el 700 Budapesten kívüli vállalkozáshoz, míg a második szakasz 20 milliárd forintos keretéből várhatóan további mintegy 200 vállalkozás részesülhet beruházási támogatásban.
A Demján Sándor Programon belül az idei év történései közül még mindenképp kiemelhető, hogy újra elindul a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” pályázat. Ennek keretében 1,1 milliárd forintból 600-800 olyan hazai vállalkozás juthat korszerű digitális megoldásokhoz, honlaphoz, amelyek a program első ütemében nem vettek részt. A támogatás összege vállalkozásonként bruttó 400 ezer forinttól bruttó 2 millió forintig terjedhet.
Az év egyik legfontosabb, a vállalkozások életét érintő bejelentés a Széchenyi Kártya Programhoz köthető. Októbertől ugyanis a konstrukcióban elérhető összes hiteltermék kamata fix 3 százalékra csökkent. A beruházási hiteleké már korábban, legújabban pedig a likviditási célú és a folyószámlahitelek kamata is erre a szintre mérséklődött. A bejelentést követően a programról Szabados Richárdot, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért felelős államtitkárát kérdeztük a Klasszis Podcastban.
Az NGM legfrissebb adatai szerint a fix 3 százalékos hitel a bevezetése óta már több mint 12 ezer igénylésnél tart, aminek összértéke elérte a 661 milliárd forintot. A vállalkozások leginkább a likviditási hitelre vetették rá magukat, hiszen a befogadott ügyletek száma egy év alatt 225 százalékkal emelkedett. A beruházási hitelezés növekedése már jóval visszafogottabb trendet mutat, hiszen 4 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest.
„Egyre nagyobb erőfeszítésbe kerül a cégek számára, hogy megtartsák a munkavállalóikat, fenntartsák a működésüket. Ez folyamatosan égeti a pénzügyi tartalékaikat” – mutatott rá lapunknak a likviditási célú termékek népszerűségének hátterére Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára.
Ugyanakkor biztató lehet a jövőre nézve, hogy a beruházási célú hiteleknél is már 23 százalékos növekedést láthattunk októberről novemberre – ez talán egy nagyon régóta várt beruházási fordulat előjele is lehet.
A turizmusnak járnak a legjobb kamatkondíciók
A Demján Sándor Program és a Széchenyi Kártya Program korábban említett 5, illetve 3 százalékos kamatozású termékei is jóval kedvezőbbek a jelenlegi 8-9 százalék körüli piaci sztenderdeknél. Ugyanakkor a legkedvezőbb feltételek (már ami szigorúan a kamatokat illeti) jelenleg a turisztikai vállalkozások rendelkezésére állnak.
Fotó: Depositphotos
Az idén a Magyar Turisztikai Ügynökség leányvállalataként elindult Kisfaludy Turisztikai Hitelközpont ugyanis 2,5 százalékos fix éves kamattal kínálja hiteleit a turisztikai szolgáltatók számára. A 2,5 százalékos mérték a korábban, még magasabb kamatozás mellett beadott, vagy bírálat alatt álló hiteligénylések esetében is irányadó. A KTH egyébként októberben kezdte meg a Start konstrukciók 1-10 millió forintos hitelkérelmeinek befogadását.
2026 januárjától a KTH Start 2=3 hitel esetében a maximum 2 millió forintos hitel mellé további 1 millió forint összegű vissza nem térítendő támogatásra is pályázhatnak a turisztikai cégek. A turizmus-vendéglátás egyébként a hazai gazdaság egyik legfontosabb húzóereje, a GDP több mint 13 százalékát adja. Részben ez is magyarázza, hogy miért ebben az ágazatban a legkedvezőbbek a feltételek.
A három éve stagnáló gazdaság beindítása szempontjából meg kell még említenünk, hogy a kormány idén a 100 gyár programot 150 gyár programra módosította. Erről eddig viszonylag keveset tudunk. Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára annyit árult el, hogy a beruházások várhatóan 2025 végétől erősödnek, a program pedig több mint 10 ezer milliárd forintnyi fejlesztést érint. Minden vármegyében legalább egy új gyár épülhet – fogalmazott. Összehasonlításképp, minden idők legnagyobb értékű külföldi beruházása Magyarországon a CATL debreceni akkumulátorgyárához kötődik, aminek értéke közel 3 ezer milliárd forint.
Kettős kamatrendszer, emelkedő hiány
Persze a vállalkozások számára a finanszírozási kérdés csak egy a sok közül. „A mikro- és kisvállalkozások több mint 80 százaléka az adórendszert és a bonyolult adminisztrációt jelöli meg első számú kihívásként” – ezt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke mondta azon a novemberi sajtóeseményen, amelyen a kamara és a kormány közösen ismertették a 11 pontból álló adó- és adminisztráció csökkentő csomagot. Bár sokan a szociális hozzájárulási adó mértékének 13-ról 12 százalékra történő mérséklését várták, ezt végül nem tartalmazták a bejelentett intézkedések. Sok mást viszont igen, amiről bővebben ebben a cikkünkben olvashatnak:
Összességében a kormány idén a vállalkozások támogatását leginkább a piacinál kedvezőbb kamatozású termékek piacra dobásával igyekezett megoldani. Ez persze újabb kérdéseket vet fel, hiszen így kialakul egy kettős, vagy többes kamatrendszer, ami a Magyar Nemzeti Bank 6,5 százalékos alapkamatának gazdaságra gyakorolt hatását, a monetáris politika befolyását is szűkíti. Erről az év utolsó kamatdöntő ülésén Varga Mihály jegybankelnököt is kérdeztük:
Nem beszélve arról, hogy a kamatkülönbözet megfizetése a költségvetést terheli, ami magasabb hiányhoz és államadóssághoz vezethet. A Széchenyi Kártya fix 3 hiteleinek fedezetét például a bankok 2026-tól esedékes extraprofitadójának megemelésével tudja biztosítani a kormányzat. Hogy hosszabb távon ez a helyzet a 6,5 százalékos alapkamat, és a 8-9 százalékos piaci alapú, vállalkozói hitelkamatok mellett mennyire fenntartható, az még kérdéses.
Miként az is, hogy 2026-ban is folytatódik-e az a trend, amit már szintén évek óta látunk. A KSH adatai szerint ugyanis 37 hónapja, vagyis több mint 3 éve mérséklődik a társas vállalkozások száma Magyarországon. 2022 szeptemberében még 529 303 ilyen céget regisztrált a hivatal, idén októberben viszont már 495 ezer alá zuhant a számuk. Miközben a társas vállalkozások fáradnak, aközben az egyéni vállalkozások száma mindenkori rekordra, 646 ezer fölé emelkedett.
És természetesen amellett sem mehetünk el szó nélkül, hogy áprilisban országgyűlési választásokat tartanak, ami szintén kivárásra, óvatosságra intheti a cégeket. A számos kérdés mellett egyvalami biztosnak tűnik: 2026 roppant érdekes év lesz gazdasági szempontból is.
