Idén is Közép- és Kelet-Európa marad az Európai Unió egyik legdinamikusabban bővülő régiója – értettek egyet az elemzők a Financial Times által január 13-14. között megrendezett gazdasági fórumon (CEE Forum 2026). A bécsi konferencián több mint 2 ezer elemző, közgazdász, jegybankár osztotta meg gondolatait a közép- és kelet-európai térség gazdasági kilátásaival kapcsolatban.
Donald Trump amerikai elnök január eleji venezuelai beavatkozása és a dél-amerikai ország olajkincsének „kisajátítása” kapcsán az új birodalomépítési törekvések is előtérbe kerültek. Ezek ugyanis jelentősen átírhatják a globális gazdasági modellekről korábban alkotott képünket. Az erről szóló tudósításunkat itt olvashatják:
De térjünk vissza a régiónkra! Az UniCredit elemzői bécsi sajtóeseményükön úgy fogalmaztak, hogy a térség országainak GDP-je 2-3,3 százalék közötti mértékben nőhet, míg az eurózónáé várhatóan 1-1,5 százalék között.
Fotó: UniCredit
„A növekedés fő motorja a belső fogyasztás lesz, amit a reálbérek emelkedése, a mérséklődő infláció és a feszes munkaerőpiac támogathat” – részletezte Mauro Giorgo Marrano, az UniCredit közép- és kelet-európai térséggel foglalkozó szenior közgazdásza. A fogyasztásvezérelt növekedés Magyarországra különösen igaz, hiszen a vállalati beruházások szintje várhatóan idén is elmarad a legtöbb régiós versenytársétól.
Hasonló a helyzet, mint 2022-ben
„Valóban, az elmúlt években rendre azt mondtuk a szakmában, hogy egy 2-3 százalék közötti gazdasági növekedés összejöhet, majd utána mindig egy 0 és fél százalék közötti értéket láttunk” – reagált kérdésünkre ifj. Becsey Zsolt. Az UniCredit Bank vezető elemzőjével a régió országainak gazdasági kilátásait firtató panel után beszélgettünk.
Az elemző szerint van két-három olyan tényező, amelyek miatt most megalapozottnak tűnik az idei évre a magyar gazdaságtól várt, 2 százalék körüli növekedés. „Nagyon komoly költségvetési élénkítést várunk az év első felében, ami a háztartások fogyasztását tovább támogatja majd. Hasonló a helyzet, mint 2022 elején volt”.
Ezen a ponton a 40 év alatti, kétgyermekes édesanyákra vonatkozó személyijövedelemadó-mentességre, a családi adókedvezmény növelésére, a 14. havi nyugdíj első részletére vagy a februárban érkező fegyverpénzre lehet gondolni.
Nagy kérdés, hogy ezen túlmenően lesznek-e még olyan kormányzati kifizetések, amelyek a fogyasztás növekedéséhez járulhatnak hozzá. Persze a fiskális élénkítésre válaszul a választásokat követően kiigazításokra lehet szükség. De erről majd később!
A fogyasztás mellett az elmúlt években Magyarországra érkező nagy gyárak, a már elinduló BMW, a BYD vagy épp a CATL üzembe állása is besegíthetnek. „Ezek a gyárak már szerkezetkészek, 2026-ban el kell kezdeniük a termelést” – tette hozzá ifj. Becsey Zsolt.
Fotó: Facebook/CATL
A kockázatot a külső kereslet alakulása jelenti a Magyarországon előállított járművek, akkumulátorok iránt. A bizonytalanság meglehetősen nagy, a nemzetközi kereslettel kapcsolatos előrejelzések nem adnak egyértelmű támpontot.
„Arról lehet szó, hogy a nagy gyárak egyre inkább kampányszerűen üzemelnek. Vagyis amikor van megrendelés, akkor erős a termelés, amikor nincs, akkor leállnak. Így a kereslet várható alakulásával kapcsolatos felméréseket befolyásolja, hogy épp milyen időszakban kérdezik meg a vállalatvezetőket. Eddig nagyon kedvezőtlen volt a trend, idén javulásra számítunk a külső keresletben” – fogalmazott az UniCredit Bank vezető elemzője.
Beruházások: volt honnan visszaesni
A külföldi működőtőke (angol rövidítésével: FDI) beáramlása 2025-ben is nagyon magas volt, ugyanakkor a magyar tulajdonú cégek, kis- és középvállalkozások beruházási aktivitása továbbra is takaréklángon ég. Erről a kettősségről itt írtunk bővebben:
A teljes képhez hozzátartozik, hogy 2022-ig nagyon magas volt a hazai vállalatok beruházási rátája. „Volt honnan visszaesni, azonban az elmúlt 1-2 évben már az egészséges szintek alá kezd süllyedni a beruházási mutató. Egyes vállalatok már az amortizációjuk pótlásán gondolkoznak, ami azért baj, mert csökken a tőkeállományuk, ami a jövőbeli termelékenységüket és a gazdaság újraindulását fékezheti” – magyarázta ifj. Becsey Zsolt.
Összességében egyelőre nem látható, hogy 4-6 hónapon belül érdemi fordulat következne be. Ennek több oka is van. Sok vállat arra vár, hogy csökkenjenek a hazai piaci kamatok, miközben az európai uniós források akadozása, a pályázati lehetőségek beszűkülése is szerepet játszanak a dermedtségben.
A legfontosabb tényező ugyanakkor a bizonytalanság. „A beruházási fordulathoz elengedhetetlen, hogy a vállalatok ne azt érzékeljék, túl gyorsan változik a nemzetközi vagy a magyar gazdasági és szabályozói környezet”.
Az UniCredit Bank vezető elemzője szerint a vállalatok egy ilyen fragmentálódó geopolitikai környezetben nehezen tudják előrejelezni a különböző költségelemeiket. Amivel biztosan kalkulálhatnak, azok a kötelező béremelések, amelyek 2026-ban a minimálbéreket illetően (a minimálbérnél 11, a garantált bérminimumnál 7 százalék) szinte megegyeztek a 2025-ös szintekkel. Ez egy harmadik éve a stagnálás környékén teljesítő gazdaságban idén kifejezetten ambiciózusnak számított. Ami jó hír lehet a vállalatok számára, hogy az UniCredit kifejezetten optimista a világpiaci energiaárakat illetően: sem az olaj, sem a földgáz esetében nem számítanak idén árrobbanásra.
További friss árfolyamokat itt találhat, laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár elemzéseit pedig a témában itt olvashatja.
Nem csak az uniós forrásokon múlik a beruházások sorsa
Ugyanakkor leegyszerűsítően járunk el, hogyha kizárólag az uniós forrásokra vezetjük vissza a cégek aktivitását. „A beruházások gerincét valójában azok a vállalatok adják, amelyek támogatott vagy piaci hitelből, illetve a saját erejükből kezdenek el fejleszteni. Ezt a réteget egyelőre nem látjuk, pedig a bankszektornak lenne megfelelő kapacitása arra, hogy hitelezzen” – fogalmazott ifj. Becsey Zsolt.
Összességében a gazdasági bizonytalanságok, a nehezen tervezhető költségelemek, a drága piaci finanszírozás és a költségvetés kifeszített helyzete inkább meghatározóak a cégek új beruházásai kapcsán.
De ha már szóba kerültek az európai uniós források. Az Európai Bizottsággal fennálló jogállamisági viták miatt az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének (RRF) Magyarországra vonatkozó, nagyjából 10 milliárd eurónyi összegét – az előlegeket leszámítva – teljes mértékben blokkolták, és a kohéziós források egy részéhez sem jut hozzá Magyarország.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Úgy tűnik azonban, hogy megszakadtak, vagy legalábbis megmerevedtek a tárgyalások az Európai Bizottság és a magyar kormány között.
„Szeretnénk bízni abban, hogy az uniós források kérdésében 5-6 hónapon belül előrelépés történhet. Jelenleg azonban úgy tűnik, hogy mindkét fél tartja magát a saját maga által kijelölt korlátokhoz/határokhoz. Hosszabb távon majd meglátjuk, hogyan alakul a helyzet” – tette hozzá ifj. Becsey Zsolt. Ami aggasztó lehet, hogy az RRF-forrásokat eredetileg 2026 közepéig kellene felhasználniuk a tagállamoknak.
A magyar kormány azonban az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is azt a stratégiát követi, hogy az uniós forrásokat előfinanszírozza a költségvetés terhére (részben ennek is tudható be a kiugróan magas decemberi hiány – a szerk.). Majd ezt követően nyújtja be a számlákat az Európai Uniónak.
Az UniCredit Bank elemzője szerint ez egy politikai döntés kérdése, és leginkább azon múlik, hogy a kormány mennyire szeretné, hogy az új fejlesztések hatása gyorsan meglátszódjon a GDP-ben, vagy inkább az állampapírpiacot szeretné tehermentesíteni (az így keletkező adósságot ugyanis finanszírozni kell, ami Magyarországon jelenleg az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint 71 százalékban forintalapú eszközökön, azon belül 20 százalékban lakossági állampapírokon keresztül történik. A fennmaradó 29 százalék devizakötvény vagy hitel – a szerk.).
„A mostani gyakorlattal szemben a korábban látott utófinanszírozás legnagyobb hátránya az volt, hogy jóval hosszabb volt a projektek átfutási ideje, akár szakaszosan meg is álltak ezek a fejlesztések”.
Árrésstop: megy vagy marad?
Az persze nagy kérdés, hogy a fogyasztásvezérelt gazdaság mikor állhat rá ismét a beruházás-központú növekedésre. Ez utóbbi lenne hosszabb távon az üdvözítő modell, amit korábban a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium is elismert. Ha ugyanis huzamosabb ideig a belső fogyasztáson múlik a növekedés, akkor az előbb-utóbb az infláció emelkedésében csúcsosodik ki.
Erre a legutóbbi, 3,3 százalékra mérséklődő fogyasztóiár-index összetétele kapcsán is láthattunk már intő jeleket. A szolgáltatások ugyanis a várt fölött, 6,8 százalékkal drágultak, ami alapvetően a magas fogyasztói keresletre vezethető vissza.
A bérinfláció hatásai is egyre markánsabban kezdenek megjelenni. Az UniCredit az előttünk álló időszakban lassuló bérdinamikára számít a versenyszférában: a tavalyi 8,8 százalék után idén már nem számítanak 7 százaléknál magasabb értékre. Jövőre pedig 6 százalékkal nőhetnek átlagosan a versenyszféra fizetései, ami még mindig reálbéremelkedést jelentene, de segítene a bérinflációs nyomás csökkentésében.
Ha már infláció. A nemzetgazdasági miniszter nemrég arra utalt, hogy egyáltalán nem biztos, ki kell majd vezetni az árrésstopot, ami jelenleg az elemzők becslései szerint másfél százalékponttal fogja vissza az árindexet. Erre reagálva ifj. Becsey Zsolt lapunknak elmondta, hogy alapvetően az elemzői előrejelzéseket nem változtatták meg a miniszter szavai, hiszen a jelenlegi tervek szerint sem sokat tudnak arról, hogy mikor szüntetheti meg a kormány az intézkedést (ami hivatalosan február végéig van érvényben, de szinte biztosra vehető annak meghosszabbítása – a szerk.)
„A kínálat korlátozása bizonyos mértékben hatással lehet a reálgazdaságra. Ha például a kereskedelmi láncok azt tapasztalják, hogy a hazai beszállítókkal való együttműködés költségesebb, előfordulhat, hogy importtal váltják ki a termékeket. Ez hosszabb távon a magyar termelők számára kedvezőtlen lehet. Az árréstop fenntartása tartósan reálgazdasági kihívásokkal járhat”.
Forint: mi lesz vele a választások után?
A stabil, az elmúlt évben a fő devizákkal szemben erősödő forint egyértelmű előnyt jelent az infláció szempontjából. A Varga Mihály vezette Magyar Nemzeti Bank (MNB) hozzáállása érezhetően megváltozott a hazai fizetőeszközzel kapcsolatban. A jegybankelnök a legutóbbi, 63. Közgazdász Vándorgyűlésen erős üzenetet küldött ezzel kapcsolatban, amikor kijelentette, hogy „el kell felejteni, hogy a gyengébb árfolyam segíti a gazdaságot”.
Nagy kérdés, hogy hosszabb távon mennyire ragaszkodik majd az MNB ehhez a stratégiához, vagy tolerál-e egy enyhe forintleértékelődést, engedve az exportra termelő vállalatok nyomásának. Ez utóbbi az inflációs várakozások horgonyzásán és a forintban lévő megtakarítások növekedésén is múlik: ha sikerül eredményeket elérni ezeken a területeken, akkor elképzelhető, hogy beleférhet egy enyhén gyengülő deviza.
Kérdésünkre ifj. Becsey Zsolt azt mondta, hogy jelen állás szerint egy szcenáriót biztosan ki lehet zárni: az MNB nem fogja hagyni az erőteljes forintleértékelődést. A jegybanknak ugyanis fontos, hogy a vállalatok és a lakosság bizalma is megmaradjon a hazai fizetőeszköz mellett.
Gyorsan felülhetünk egy európai hullámra
Az UniCredit Bank elemzője beszélgetésünk végén elmondta, hogy szerinte idén azért nem várható 2 százaléknál nagyobb GDP-bővülés, mert április 12-e után már szükség lehet a költségvetés kiigazítására. A szigorúbb fiskális politika növekedést fékező hatásait a régióban már Romániában és Szlovákiában is látni. Magyarországon valami hasonlóra számíthatunk.
A költségvetési pozíció javítása a nemzetközi hitelminősítők miatt is szükséges. Az S&P esetében ugyanis már csak egy szinttel vagyunk a befektetésre ajánlott kategória felett, BBB- besorolással. „Az esetleges bóvliba kerülés nagyobb kockázatot jelent, mint egy kiigazító csomag” – mondta ifj. Becsey Zsolt.
A hitelminősítők jelen állás szerint a választások előtt nem mondanak újabb véleményt a magyar szuverén adósbesorolásról. „Ennek oka, hogy április 12-e után annyira különböző filozófiájú gazdaságpolitikák jöhetnek, hogy a hitelminősítők nem akarnak ítéletet mondani egy olyan helyzetről, amelynek még ők sem látják a végét”.
„Összességében úgy látjuk, hogy idén az Európai Unióban egy pozitív növekedési fordulat következhet be. Ha ez tényleg megtörténik, akkor abba a magyar vállalatok is gyorsan be tudnak majd csatlakozni és a gazdaság is profitálhat belőle” – zárta gondolatait az UniCredit Bank vezető elemzője.
