Érdekes tőkemozgásokra lettünk figyelmesek az Erste Lakás-takarékpénztár Zrt.-nél. Előbb, június 5-ei hatállyal nőtt a társaság jegyzett tőke, közel 5 milliárd forinttal, 7 milliárdra, majd alig két és fél héttel később, június 23-án az egyedüli közvetlen tulajdonos bank, az Erste 5 milliárddal, 2 milliárdra szállította le leánycége alaptőkéjét. Mivel ez utóbbiról a Cégközlönyben megjelent értesítésben csak annyi szerepelt, hogy
- az alaptőke-leszállítás célja: tőkekivonás
- a társaság alaptőkéjének 5 milliárd forinttal történő csökkentése a társaság tõkemegfelelését nem befolyásolja... a felmerülő kockázatokra a társaság szavatolótőkéje továbbra is megfelelő fedezetet biztosít,
megkerestük az Erstét.
Az osztrák Erste Group 70, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, illetve a magyar állam 15-15 százalékos tulajdonában lévő hitelintézet lapunkat emlékeztette, hogy a jelenleg 80 ezer ügyfél 100 ezer szerződését, összesen több mint 130 milliárd forintját kezelő Erste Lakástakarék – ahogy arról az Mfor mellett szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár beszámolt – idén májusban indította újra az előtakarékossági termékek értékesítését. Tapasztalatuk szerint sok korábbi lakástakarékpénztári ügyfél keresi a lakáscélú, biztonságos, rendszeres megtakarítás lehetőségét. Az így megnövekedett üzleti aktivitás mellett sem volt azonban szükség annyi tőkére, amennyi az elmúlt évek nyereséges működésének köszönhetően az Erste Lakástakarékban volt.
Érdemes felidézni, hogy az Erste 2011 áprilisában indította el lakástakarék-pénztárát, s 2020. október 31-én függesztette fel az új szerződések kötését, pont egy évvel azután, hogy az OTP Bank így tett.
Mindkét döntés összefüggésbe volt hozható azzal, hogy a kormány javaslatára az Országgyűlés rapid módon az áldását adta arra, a 2018. október 15. után létesített lakástakarék-szerződések után már nem jár az évi 30 százalékos, maximum 72 ezer forintos állami támogatás. Ezt követően az Erste már említett idén májusi „visszatéréséig” már csak egy hazai piaci szereplőnél lehetett új szerződéseket kötni, a Fundamenta-Lakáskasszánál.
Ám pont a minap robbant bombaként a hír, hogy a német többségi tulajdonban lévő Fundamenta eladó. Állítólag az OTP Bankot nem, az Erstét viszont érdekli a vétel lehetősége, ami a mostani tőkeleszállítás akár meglepőnek tűnik.
Természetesen arról is megkérdeztük a bankot, vajon tényleg megpályázzák-e a Fundamentát. Az alábbi választ kaptuk:
“az Erste Csoport az EU keleti részének egyik vezető szolgáltatójaként rendszeresen értékeli az organikus és a nem organikus növekedési lehetőségeket a régióban. A csoport elvi álláspontja, hogy nem kommentál piaci pletykákat vagy egyes tranzakciókról szóló híreket, beleértve az azokban való esetleges részvételét”.
Kérdés, ha az Erste tényleg ad vételi ajánlatot, akkor labdába rúghat-e az MBH Bank mellett. A már említett értesülés szerint ugyanis a Mészáros Lőrincet is a tulajdonosai között tudó – aki ráadásul a legnagyobb pakettel rendelkezik – hitelintézet ugyanis szintén megvenné a Fundamentát. Amiben van ráció, hiszen a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank egyesüléséből idén május 1-je óta működő MBH nem titkoltan az idehaza messze legnagyobb OTP Bankkal kívánja felvenni a versenyt. Márpedig ehhez jól jönne neki a Fundamenta mintegy 700 ezres ügyfélköre és az országos lefedettséget biztosító értékesítési hálózata, amelyen keresztül évente csaknem 100 milliárd forint összértékű lakáshitelt folyósít, amelynek köszönhetően e piaci szegmensben a részesedése több mint tíz százalékos.
Kérdés, a kormánnyal jó, mondhatni különleges viszonyban lévő MBH tulajdonosai akarják-e és ha igen, ki tudják-e lobbizni, hogy újra járjon állami támogatás a lakástakarék-szerződések után. Ez ugyanis a Fundamenta esetleges megszerzését követően nagyot lendíthetne a bank e szegmensén.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
