Hosszú interjút adott Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a Mandinernek. Az olajembargós megállapodással alapvetően elégedett, de nem teljesen.
"Maradtak benne elvarratlan szálak: például korlátozottan lehet majd orosz olajból finomított terméket exportálni. Pár hónap múlva több közép-európai ország nehéz helyzetbe kerül emiatt. De több ország fellélegezhet, és persze csöndesen néhány ország is – például Németország, azon belül is Brandenburg tartomány – haszonélvezője lesz annak, amit Magyarország Brüsszelben kiharcolt. Tettük a dolgunkat"
- fogalmazott.
Ha teljes embargó lépett volna életbe, az szerinte is - a kormány kedvelt szófordulatával - atombombával ért volna fel, de így is vár problémákat.
"Az áremelkedés és az ellátási bizonytalanság az egész világnak gondot okoz. Minden energiahordozó drágább lesz, és nem rövid ideig. Európa igen súlyos problémát okozott magának a szankciós csomaggal."
Mi több, úgy gondolja, "az intézkedés rövid távú hatását nézve sokkal fájdalmasabb az EU-nak, mint Oroszországnak", hiszen az oroszok máshova is el tudják adni az olajat, és már meg is tették az ehhez szükséges lépéseket.
"Szóval félrevezetés azt állítani, hogy ezzel az embargós politikával térdre kényszerítjük az orosz gazdaságot. A súlypontok helyeződnek át, és nehezen visszafordítható folyamatok indulnak el"
- foglalta össze.
Az orosz olajról más típusú olajokra való átállás költségeiről szólva megerősítette saját korábbi becsléseit, és kijelentette, hogy ez "nagyjából 500-700 millió dolláros" költséggel járna, szemben egyes elemzők és volt Mol-dolgozók állításával, akik jóval alacsonyabb összegeket emlegettek.
A tervezett gázembargóról szólva Hernádi ismét a kormány álláspontja mellé állt.
"Martin Brudermüller, a világ legnagyobb vegyipari vállalatának, a BASF-nek a vezérigazgatója azt mondta: ha ez megtörténne, le kellene állítani a társaság működését. Ez a lépés Németországot 1945 óta nem látott válságba sodorná. Az olajnál még lehetnek különböző beszerzési szcenáriók, de a gáznál nincs más opció"
- fejtette ki.
A befagyasztott üzemanyagárak esetében azonban már nem teljesen ért egyet a kormánnyal.
"A 480 forintos ár ennek a versenyárlogikának mond ellent azzal, hogy kiszorítja az importot, és felborítja a kereslet-kínálati egyensúlyt. Ez nemcsak arról szól, hogy mennyivel lehetne több a Molnak a jövedelme, hanem arról is, hogy az egyébként is labilis európai kőolaj- és dízelolajpiacon még egy bizonytalansági tényezőt beállítottunk. Mert senkinek ne legyen kétsége, középtávon azok sem fognak 480 forintért terméket behozni, akiknek hálózatuk van itthon, még akkor sem, ha van megfelelő mennyiségű üzemanyaguk. Ez a versenyárképzés logikája. Tudják, ez olyan, mint amikor kiöntök egy pohár vizet az asztalra: az arra fog folyni, amerre lejt az asztal. Megtehetem, hogy megemelem az asztalt, és akkor arra folyik, amerre akarom, csak előbb-utóbb elfárad a karom, és a kezemmel mást nem is tudok már csinálni. Erre elengedem az asztalt, és akkor a víz ugyanúgy folyik majd, mint annak előtte. Az ársapka és az extra elvonás verseny- és jövedelemkockázat egyben. De még egyszer: ez nem a pénzről szól, hanem az ellátásbiztonságról."
Az elnök-vezérigazgató szerint "előbb-utóbb hiány keletkezik", ha minden így marad, de jó hírként közölte, hogy "a kormány érti az érveinket, és történtek korrekciós lépések is", például a külföldiek kivétele a kedvezményezetti körből. Július 1-je után viszont "ha nem is egy lépésben, hanem fokozatosan" kivezetné az árkorlátozást.
Szóba került persze a Moltól az "extraprofit" megadózatásával elvonni készült nagyjából 250 milliárd forint is.
"Negyven évvel ezelőtt a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen hallottunk az extraprofitról mint a kapitalista társadalmak egyik veszélyéről. A definíció létezik, de inkább politikai tartalommal bír. A miniszter jól gondolkodó, remek közgazdász, ráadásul már valódi közgazdaságtant tanult, ezt a kijelentését inkább a politikai nyilatkozatok kategóriájába teszem"
- szúrt oda finonam a miniszterelnöknek, de a kormány gazdaságpolitikájával alapvetően egyetért.
"A növekedéshez előbb rendet kell tenni, ehhez pedig most állami bevétel szükséges. Ha valaki azt kérdezné tőlem, hogy Nagy Márton, illetve a kormány helyében mindezek érdekében mit tennék, azt mondanám: hasonló lépéseket. Csak vigyázni kell, hogy egyszeri beavatkozások legyenek, különben elveszhet a bizalom abban, hogy érdemes jól teljesíteni. Mindenesetre elmondhatjuk: a Mol most is kiveszi a részét abból, hogy rendbe tegyük Magyarország pénzügyi egyensúlyát. Ezeknek az áldozatoknak akkor van értelmük, ha az így megteremtett pénzügyi egyensúly alapjára versenyképes gazdaságot építünk."
