Zsembery Levente, a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) elnöke volt a házigazdája a sikeres starupokat bemutató háttérbeszélgetésnek. A vezető jelezte, hogy a Jeremi-program keretébe sok olyan cég jutott forráshoz, amelyek a nemzetközi piacon is versenyképes termékeket fejlesztettek, ezúttal is öt ilyen vállalkozást mutatott be a HVCA. A szervezet elnöke szerint az uniós és a hazai állami és magánforrások a startupok indulásához immár elegendő pénzt tudnak biztosítani, a helyzet azonban mégsem teljesen rózsás. Magyarországon kb. 2 millió euróig találhatnak a kezdő cégek befektetőket, a következő lépcsőt finanszírozók viszont hiányoznak. Igaz nem csak Magyarországon, hanem a közép-európai régióban is problémát okoz ez az úgynevezett B vagy második körös tőkebevonás. Ebben a fázisban a startupok már érettebb fázisban vannak, és általában 5-50 millió eurós beruházást eszközölnek a kockázati tőkések.
Az újonnan kiírt Jeremi-pályázatok segíthetnek majd, de ezek pontos feltételei, így például az indulás még nem ismert. Zsembery Levente jelezte, hogy a HVCA igyekszik a külföldi piacokról behozni nagyobb befektetőket. Ugyanakkor magyar cégként nem egyszerű meggyőzni a külföldi befektetőket, mert világszerte nagy verseny van a tőkéért. Ráadásul például a Németországban nagyon aktív a felvásárlási piac (M&A), ami plusz érv a befektetők számára, hogy ottani vállalatokba fektessenek inkább. Ezzel szemben a magyar M&A forgalom az utóbbi időszakban befagyott, ami a befektetők kiszállását megnehezíti, ami hosszú távon akadálya az innovációnak és a startupok terjedésének. Optimizmusra ad okot ugyanakkor, hogy egyre több befektetési alap van, ezek már nem csak államiak, hanem egyre több a magánbefektető, ezek segíthetnek. Ráadásul egyre több hazai nagyvállalat ismeri fel ennek előnyét, és indított ilyen alapokat (pl. Mol, MVM, vagy Telenor).
A HVCA elnöke szerint a BÉT extend piaca segíthet a piaci megjelentésben, ugyanakkor ez nem feltétlen exit lehetőséget teremt a vállalatok, illetve a befektetők számára, hanem a tőkebevonást segítheti. Ebbe az irányba mutat a hamarosan induló állami tőkealap is. A közpénzek bevonása ugyanakkor nem old meg mindent. Az állami részvétel ugyanis kétélű fegyver, hiszen a segítség mellett van egyfajta kiszorítási hatása, és elriaszthatja a piaci befektetőket. Zsembery Levente úgy vélte, hogy a korai és az első körös befektetésnél, ahol a legnagyobb a kockázat, ott nem csak, hogy létjogosultsága az állami szerepvállalásnak, de kifejezetten hasznos. Később ugyanakkor a második, vagy harmadik körös tőkebevonást viszont a piacnak kell megoldani.
Miből lesz a cserebogár?
A szerdai sajtóbeszélgetés során öt cég mutatkozott be: a Publio Kiadó, a Pressenger, az IPR Insight, a Neumann és a HandInScan. A vállalkozások meglehetősen különböző területen mozognak, hiszen a Publio szerzői könyvkiadással foglalkozik, ám a közvélemény számára egy másik tevékenység miatt lehetnek ismertebbek. Két éve ugyanis megvették a Rukkola könyvcserélő oldalt, amelyet a kiadványaik terjesztésére is használnak. A Pressenger új típusú mobil üzenetküldő rendszert fejlesztett, amelyet reményeik szerint többen is használni fognak a hagyományos „push” üzenetek helyett. Noha viszonylag fiatal vállalkozásról van szó, már 5 országban jelen vannak, és 4 olyan parterük van, akivel már szerződést kötöttek.
Új területnek számít az IPR-Insights tevékenysége, a vállalkozás ugyanis szoftvergazdálkodásban segíti a cégeket. A technológia intenzív vállalatoknál a vállalati vagyon döntő részét, de más cégeknél (pl. bankok, telekommunikációs vállalatok) is igen nagy értéket képvisel a szoftvervagyon, ráadásul hiába áll óriási érték benne, a cégek egy jelentős része nem használja mindezt hatékonyan. Az IPR rendszere összegyűjti, hogy milyen rendszereket használnak a vállalatok, illetve mik vannak telepítve a felhasználók gépén. Az adatok feldolgozása mellett tanácsadó szolgáltatásuk is van, amelynek révén a cégek komoly költségeket takaríthatnak meg. Első körben régiós terjeszkedés mellett döntött az IPR-Insights, a legerősebbek Lengyelországban.
Két egészségügyi fókuszú vállalkozás is bemutatkozott. Neumann Diagnostics teszteket fejleszt, amelyek révén a méhnyakrák szűrhető. Mint elhangzott, a Synlab laborhálózat hamarosan elkezdi alkalmazni a teszteket, így rövid időn belül minden magyar nőgyógyászaton elérhetőek lesznek. Kétféle tesztet fejlesztettek, az egyik a fertőzötteket szűri ki, a másik pedig a fertőzötteken belül a műtétre küldendőket. A cég vezetője szerint a piaci előnyük, hogy az új teszt hatékonysága sokkal magasabb, mint a hagyományos kenetvételes vizsgálatoké. Szerinte jelenleg ez a világ legjobb rendszere, a feladat, hogy meggyőzzék külföldön is a szolgáltatókat. A HandInScan kézhigiéniával foglalkoznak. A készülékük azt vizsgálja, hogy az érintettek mennyire fertőtlenítették le előzetesen a kezüket, a vizsgálat mellett szoftveres és adatbázis támogatást is adnak. A cég képviselője szerint a rendszeresen jelentkező kórházi fertőzések azt mutatja, hogy van létjogosultsága a készüléküknek. Ráadásul az egészségügy mellett számos más területen lehet alkalmazni (élelmiszeripar, biotechnológia). Több országban jelen vannak már, 21 országban van disztribúciós partnerük. A HandInScan készüléke itthon több kórházban tesztüzemben már megjelent.
mfor.hu
