Kína leghíresebb kapitalistája kommunista. Jack Ma a Kommunista Párt tagja, és ezt az ország állami lapja, a People’s Daily írta meg. Az újság hétfői számában egy listát tett közzé, melyben köszönetet mondanak azoknak, akik sokat tettek Kína gazdaságának modernizálásáért, ebből derül ki Ma párttagsága.
Hogy Ma párttag, az sokakat meglepett: bár korábban voltak spekulációk az üzletember kommunista kötődéseiről, ezt ő nyilvánosan soha nem ismerte el, és a róla és az Alibabáról szóló 2015-ös könyv szerint ezt azért tehette, hogy megóvja nemzetközi imidzsét és vállalata érdekeit. Egy interjúban pedig azt a tanácsot adta a kormánnyal közelebbi kapcsolatba kerülő munkavállalóknak, hogy "szeressék őket, de ne házasodjanak össze velük."
Hogy a Kommunista Párt pontosan miért leplezte le Ma-t, az egyelőre nem tiszta. A Wall Street Journal szerint egyes elemzők úgy értékelik a húzást, mint a párt kísérletét arra, hogy polírozzon az imidzsén azzal, hogy az egyébként mindig előnyt élvező állami tulajdonú cégek mellett egy magántulajdonú cég érdemeit is elismerik. Egy másik felfogás szerint ez a gesztus pont, hogy arra jó, hogy még jobban az emberek orra alá dörgölje a párt dominanciáját. A kínai nyomulás újabb szakaszában fokozódhat a nem állami cégekre nehezedő nyomás azzal, hogy csak akkor működhetnek tovább zavartalanul a nyílt piacon, ha közben a párt jelvényét viselik.
Jack Ma szeptemberben jelentette be, hogy jövőre leköszön az Alibaba éléről, és emiatt akkor rögtön beindultak a spekulációk, hogy valójában a párt kényszerítheti a visszavonulásra. Ezt az elméletet Ma a nyilvánosság előtt elutasította. Egy elemző szerint ha konkrét nyomás alá nem is helyezték Ma-t, lemondása hátterében akkor is az állhat, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök alatt a Kommunista Párt vissza akarja szerezni a mindenekfelettállóságát. Ma pedig egyszerűen olvasott a jelekből, és önként állt fel a székéből, mielőtt még kopogtattak volna az ajtaján.
Az Alibaba bővebben nem kívánta kommentálni a leleplezést, csak annyit árultak el, hogy Ma párttagsága nem befolyásolta az üzleti döntéseit. Az egybként a People’s Daily cikkéből nem derült ki, hogy mikor lépett be Ma a pártba.
A kínai állam és a nem állami vállalatok kapcsolata eddig kiegyensúlyozott volt. Az állam tekintélyelvű és erősen cenzúráz, de nem technológia-ellenes, és bizonyos szempontból a kínai techcégek sokkal szabadabbak, mint nyugati társaik. Az ázsiai ország vállalatainak csupán egy követelménynek kell megfelelnie, annak viszont nagyon: nem szabad az állam ellen beszélni. Ha a fent idézett elemzői vélemény fején találta a szöget, akkor viszont ennek a relatív szabadságnak hamarosan vége lehet.
