Ma a világon egyedül Kínában vannak olyan techcégek, amelyek lépést tudnak tartani az amerikaiakkal, sőt néhány területen már le is tudják hagyni azokat. Az internet elzárt szegletében mindezek ellenére ezernyi formában virágzik a kreativitás (videók, podcastok, blogok, streamek), ráadásul a papírpénz kiszorításában is évekkel Amerika előtt jár Kína, ahogy egyre szélesebb körben terjed el az NFC-s mobilfizetés és egyéb hasonló megoldások.
A kínai kormány előtt most egy nagyon komoly cél lebeg, a tehetséges és internetzseni társadalom segítségével egy olyan innováció központú gazdaságot akarnak létrehozni, amelyből további világklasszis techcégek kerülnek ki – írja a New York Times.
Már nemcsak a kínaiak másolnak
Nem is olyan régen még minden, ami a kínai technológiai vállalatoktól kikerült a Szilikon-völgy ötleteinek változó minőségű másolata volt, ám mostanában már egyre gyakoribb, hogy az amerikai óriások keresnek „inspirációt” az ázsiai ország cégeinek fejlesztéseiben.
A kínai Tencent (a világ 6. legnagyobb IT vállalata) által jegyzett WeChat volt az első mindent egyben jellegű app, amelyben lehet például chatelni, játszani, számlákat befizetni, vonatjegyet venni. Ez nyitotta meg az utat a Facebook és az Apple által fejlesztett, jobban telepakolt alkalmazásoknak is, sőt a Facebook nemrég szinte egy az egyben lenyúlta a nyugati tinédzserek körében nagyon népszerűvé vált, szintén kínai TikTok rövid videók készítésére alkalmas appjának ötletét, és kiadta a saját verzióját.
A tekintélyelvű állam ugyan erősen cenzúráz, de nem technológiaellenes, és bizonyos szempontból a kínai techcégek sokkal szabadabbak, mint nyugati társaik, elég csak a Facebook körüli adatvédelmi botrányokra gondolni itt, vagy arra, hogy Amerikában egyre nő az ellenszenv a Big Data iránt.
Az ázsiai ország vállalatainak csupán egy szabálynak kell megfelelnie, de annak viszont nagyon: nem szabad az állam ellen beszélni. Éppen ezért az olyan közösségi oldalak, mint a Weibo és a Baidu, betartják és betartatják a cenzorok feltételeit, az állam által nem támogatott hiedelmek és ideológiák kivétel nélkül törlésre kerülnek.
Könnyen lehet nagyra törni
Ma Kínában egy startup félelmetesen gyorsan tud megnőni (és hatalmasat bukni), és a szellemi tulajdont védő törvények gyengesége miatt a techcégek szégyentelenül másolják egymást, ami az innovációnak nem tesz jót, ugyanakkor a fogyasztóknak még több választási lehetőséget nyújt.
A hagyományos iparágakban, mint a média, az egészségügy, vagy a pénzügyi szektor, az eddig uralkodó, nehézkes állami mamutvállalatok mellett hirtelen feltűntek olyan IT-cégek, mint az Alibaba vagy a Tencent, könnyedén a mindennapi élet szerves részévé válva.
A mobilfizetési rendszereiknek köszönhetően olyan hálót építettek fel, amely a mindennapokat átszövi: vásárolni, kölcsönt felvenni, biciklit kölcsönözni, sőt még orvosi időpontot foglalni is ezeken keresztül lehet.
A kommunisták ezt nem fogják hagyni
Az összefonódás természetesen a kínai politikai elit figyelmét sem kerülte el, ugyanis sosem fordult még elő, hogy a kommunista korszakban ekkora befolyása lett volna az emberek mindennapi életére a nem állami kézben lévő cégeknek.
Ezért a kormány részesedést követel a legnagyobb techcégekben, valamint kontrollt a menedzsment felett. A hatóságok pedig többször büntették az online platformokat olyan tartalmak miatt, amelyeket a cenzorok ízléstelennek találtak.
Ma egy vállalat Kínában úgy tud igazán nagyra nőni, hogyha hasznossá teszi magát a párt szemében. Azzal, hogy szinte mindenki használja a WeChatet, a hatóságok könnyedén szemmel tudják tartani, hogy ki mit tesz és gondol. A SenseTime arcfelismerő rendszerének köszönhető a legtöbb vicces filter az alkalmazásokban, csakhogy emellett a vállalat a rendőrségnek is gyárt szoftvereket, így egyáltalán nem lehetetlen, hogy a szelfizők adatait gond nélkül továbbadják az államnak.
A kínai IT-fejlődésnek pont ez az állami kontroll szabhat idővel gátat, ugyanis semmi sem garantálja, hogy a kormányzati követelmények nem fognak nőni, ez pedig még több erőforrást emésztene fel – azaz elkerülhetetlenül az innováció rovására menne.
