Milyen változásokat hozott a COVID-időszak? Milyen előírások betartására kell felkészülniük a csomagolóanyagokat felhasználó cégeknek 2030-ig? Alábbi cikkünkben pontosan ezeknek a kérdéseknek járunk utána!
Minden csomagolóanyag drágult
A csomagolóanyagok előállítása és felhasználása egyaránt költségesebb lett, ezenfelül pedig a szállítási költségek is drágultak. Érdemes kiemelni a polietilén fólia kilogrammonkénti árát, amely a 2020-as COVID-időszak előtt 542 Ft volt, 2021-ben viszont már 1000 Ft-ra ugrott, és végül 2023-ban mérséklődött 750 Ft-ra. Természetesen a forint gyengülése sem kedvez a hazai vállalkozásoknak, ami szintén kihívás elé állítja a cégeket – amíg 2020-ban átlagosan 351 Ft-ba került 1 euró, ma már ugyanez az összeg 412 Ft-ot jelent.
A gazdasági nehézségek hatására a fogyasztás és a csomagolóanyag felhasználás is csökkent
„A COVID sok mindenben válaszút elé állította a cégeket és a fogyasztókat is. Globális világban élünk, tehát a termékek a világ minden részéről érkezhetnek, a csomagolóanyagok Kínától Amerikáig számos helyről özönlenek Európába, és így hazánkba is. Amíg a COVID előtt egy 40 lábas konténer szállítási költsége 6-7000 dollár körül mozgott, addig a COVID után már ugyanez a költség 18.000 dollárra is felmehetett. Az emberek kevesebbet vásárolnak, kevesebb termékre van szükségük, aminek következtében a csomagolószer felhasználás is csökkent. Sőt az eladott áruk mennyisége is csökkenő tendenciát mutat.” – világított rá az elmúlt évek változásaira Reményi Antal, a Reményi Csomagolástechnika Kft. ügyvezető igazgatója.
Kisebb kiszerelésekkel, de magasabb árakkal találkozhatunk
„Ha bemegyünk egy élelmiszerboltba, láthatjuk, hogy többek között a tejföl, a csokoládé és a felvágottak csomagolása is csökkent az árak növekedésének kompenzálása érdekében. Ma egy tábla csokoládé már nem 100 grammos, hanem csak 80, és a felvágottaknál is megjelentek a 80 grammos csomagolások.” – folytatta Reményi Antal, aki vállalkozásával több mint 30 éve van jelen a csomagolóanyag-gyártás területén, és piacvezető szereplőként a folyamatos innovációra helyezi a hangsúlyt.
Magyarország csomagolóanyag felhasználása 2022-höz képest 15%-kal csökkent, ami erős visszaesést jelent. Azonban az emögött álló vásárlói óvatosság európai szinten is megfigyelhető, a fogyasztás beindítása és fellendítése pedig a bérek emelkedésétől és az infláció csökkentésétől várható.
A jövő egyik legnagyobb kihívása a 2030-ban életbe lépő PPWR-nak való megfelelés
Az Európai Unió zöld törekvései között a szennyezőanyag-kibocsátás visszaszorítása mellett a csomagolás környezetre gyakorolt hatásainak csökkentése is megtalálható. Az EU csomagolási és csomagolási hulladékról szóló rendelete 2025-ben életbe lép.
Melyek a PPWR legfőbb célkitűzései?
- A csomagolási hulladék mennyiségének csökkentése
- Az újrafelhasználható és újratölthető csomagolási megoldások támogatása
- Az újrahasznosítás minél nagyobb fokú ösztönzése
Valóban tudatosabbak lettek a vásárlók?
Ugyan egyre többet hallunk a környezeti kihívásokról és a lehetséges megoldásokról is, de Reményi Antal szerint fontos a vásárlói tudatosság növelése, amely egy kifejezetten lassú folyamat.
Az igazán környezetbarát technológiákra való átállás és a kellően nagy fogyasztói tudatosság elérése egy lassú és lépésről lépésre haladó átmenet, a cégek pedig minden költséget be fognak építeni az áraikba. Az Európai Unió a PPWR jogszabályjavaslattal igyekszik környezetbarátabb rendszert kialakítani, de jól látható, hogy hosszú évek vagy inkább évtizedek szükségesek ahhoz, hogy a csomagolóanyag gyártási és felhasználási technológiák, illetve a fogyasztói szokások számottevően kisebb terhelést gyakoroljanak a környezetünkre.
A COVID-időszak és a gazdasági visszaesés következtében a fogyasztás, és ezáltal csomagolóanyag felhasználás mértéke is csökkent. A csomagolóanyagok piaca tehát lassan, de folyamatosan változik. Az érintett vállalkozások részéről pedig gyakran súlyos erőfeszítéseket szükséges tenni ahhoz, hogy a gazdasági és környezetvédelmi elvárásoknak is maradéktalanul eleget tegyenek.
