A drón-iparág robbanásszerű fejlődésben van az egész világon, így nálunk is. Előrejelzések szerint a pilóta nélküli légi járművek repülési száma 2025-re akár napi 27 ezer is lehet hazánkban, ennek következményeként a hazai drónpiac forgalma jövőre elérheti a 70 milliárd forintot.
Minden bizonnyal az Európai Unió közbeszerzési értesítőjében közzétett pályázatot is ezért írta ki a HungaroControl Zrt. drónfelderítő rendszerekre. A kiírás szerint ugyanis a magyar léginavigációs szolgálat a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér körzetében, a CTR légtér (controlled traffic region) felderítésének fejlesztése érdekében hirdetett közbeszerzést.
Mint a dokumentum rögzíti: a rendszernek képesnek kell lennie a nem együttműködő, pilóta nélküli légijárművek (UAV-drónok) megfigyelésére.
Fotó: MTI
A beszerzendő rendszer a következő elemekből áll majd:
- két fix telepítésű radaregység a meghatározott helyszíneken
- teleszkópos vagy kihúzható árboc, vagy emelt platform a rögzített radarok számára.
Minden radar állhat egy vagy több radaregységből, amelyek - képesek a nem együttműködő UAV-k észlelésére 18 km-es hatótávolságon belül, mégpedig 360 fokban, ezenkívül számos (köztük NATO-) szabálynak is meg kell felelnie. De minden radartelephelynek képesnek kell lennie egyszerre legalább 200 cél követésére, valamint az észlelt célpontok nyomonkövetésére és osztályozására, hogy megkülönböztesse a drónokat a többi légi objektumtól. A feltételek között szerepel az is, hogy az UAV-drónok osztályozási megbízhatósága legalább 95 százalékosnak kell lennie.
Ezenkívül a rendszernek tudnia kell legalább négy különböző céltípus megkülönböztetését: repülőgép, helikopter, UAV, egyéb.
A HungaroControl euróban, és augusztus 15-ig várja a pályázók ajánlatait.
Lapunk megkérdezte a HungaroControl Zrt.-t, hogy a napokban kiírt pályázatnak van-e bármi köze az elmúlt időben extra méreteket öltött repülőgépkésésekhez.
„A drónfelderítő rendszer beszerzésére irányuló közbeszerzési hirdetmény és a járatkésések között nincs semmilyen összefüggés, beszerzése tervezett fejlesztés” – írták válaszukban.
Azt is hozzátették, hogy a HungaroControl elsődleges feladata a repülésbiztonság garantálása a légtérfelhasználók számára.
„A társaság teljes kapacitással dolgozik annak érdekében, hogy szavatolni tudja a légi járművek és az utasok biztonságát, illetve a légi forgalom zavartalan áramlását” – írták.
Egyébként pont tavaly ősszel választotta szét drónfejlesztési és drónvédelmi képességeit a 4iG. Ennek nyomán a Csoport érdekeltségébe tartozó Rotors and Cams Zrt. új leányvállalatot alapított RAC Antidrone Zrt. néven, ahová a társaság kiszervezte meglévő drónvédelmi technológiaiáit. A drónelhárító cég részvényeit 25-25 százalékban a 4iG Nyrt., és az anyavállalat, a Rotors and Cams birtokolja, míg a többségi tulajdonos (50 százalék) Jászai Gellért magántőkealapja, az iG Tech. A RAC Antidrone autonóm repülésre képes eszközök ellen kínál légtérellenőrző és légtérvédelmi megoldásokat az ipari, közlekedési, a védelmi és civil szférának.
Így minden bizonnyal ők is pályáznak majd a közbeszerzésen.
2021-től engedélyt kell kérni drónreptetésre
2019 július 1-én lépett hatályba az EU-s drónokat érintő jogszabálycsomag. Magyarországon 2021. január 1-jétől kötelező engedélyt kérni a drónreptetéshez. Azóta a HungaroControl létrehozott egy honlapot. A cég által üzemeltetett www.mydronespace.hu-n a laikusok arra is választ kaphatnak, mi is az a közbeszerzésben említett polgári irányítói légtér (CTR):
Ez pedig a föld vagy a víz felszínétől kezdődő térbeli kiterjedéssel rendelkező ellenőrzött légtér.
Hozzáteszik: Magyarországon jelenleg a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér rendelkezik olyan polgári irányítói körzettel, ahol légiforgalmi irányítói szolgálatot nyújtanak. A távoli pilóták (drónok) nem végezhetnek repülést a Budapest CTR bizonyos területein, csak eseti légtér kijelölésével és annak igénybevételével. A pilóta nélküli légijármű legfeljebb a földfelszín legközelebbi pontjától számított 40 méteres magasságig repülhet kijelölt eseti légtér igénybevétele nélkül.
Bár a sport, valamint magáncélú felhasználástól eltérő tevékenység esetében a pilóta nélküli légijárművel végzett tevékenységet be kell jelenteni a légiközlekedési hatóságnak, a drónkövetések szigorítására kiírt közbeszerzés arra utal, hogy egyesek időről időre megsértik a repülési szabályokat.
„Repülőterünk szuverenitását egyre több alkalommal sértik a drónok, mellyel emberi életeket veszélyeztetnek. Egy korszerű, a repülőtér sajátosságainak megfelelő C-UAS rendszerrel lehetőség lenne védekezni ezek ellen" – írta már 2020-ban Ujvári Bence a Drónelhárító légtérvédelmi rendszerek című elemzésében, aki a budapesti reptér méreteire vonatkoztatva többfajta rendszert is tanácsol. De csak olyanokat, amelyek nem jelentenének biztonsági kockázatot a légiforgalomra.
Ez pedig a legfontosabb feltétel, hiszen úgyis van elég káosz az idei nyáron a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren.
