A járvány mindent a feje tetejére állított
A tavaszi extrém időjárás kapcsán lapunk foglalkozott a dráguló idénytermékekkel. Több tényező is van, ami az áremelkedés irányába mutat, így például a dráguló munkaerőköltség vagy az extrém időjárás, de végeredményben a kereslet és a kínálat fog dönteni, mondta el akkor lapunknak Ledó Ferenc, a Fruitveb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke.
A koronavírus-járvány ugyan alaposan felforgatta a piacokat, számos, egymással ellentétes hatású történést kiváltva. Ezek közül elvileg az árcsökkenés irányába hathatott volna az, hogy megugrott a munkanélküliek száma, és az is, hogy nagyszámban ragadtak itthon olyanok, akik korábban külföldön vállaltak az utóbbi években idénymunkát. A zöldség-gyümölcs szektorban működő gazdaságok ugyanakkor, ezt nem érzékelték. Korábban egyébként az Agrárkamara elnöke, Győrffy Balázs is azt jelezte, hogy a szabályokat ugyan úgy alakították, hogy ösztönző legyen az agrár ágazatba elmenni, de nem számolnak azzal, hogy a frissen munkanélkülivé válók tömegesen választanák ezt. A munkaerőpiaci szakértők is azt valószínűsítették, hogy a munkanélküliek nem fognak nagyobb számban munkát vállalni az agráriumban. Információink szerint a brit, német vagy dél-európai országokban idénymunkát vállalók is inkább az itthon jobban fizető az építőipar felé fordultak. A növekvő munkanélküliség a hírek szerint a mezőgazdaságon nem segített, sőt voltak olyan gazdaságok, akik számára a lezárt határok még problémát is okoztak. (Nem véletlen, hogy az idénymunkásokra könnyítéseket vezettek be a karantén időszak alatt.) Így összességében a munkaerőköltségeken nem tudtak a gazdaságok spórolni.
Az kereslet és a kínálat viszonyára erősen hatott az is, hogy a vendéglátó-ipar gyakorlatilag hónapokra kihullott. A magyar mezőgazdaság számára ez problémát okozott, számos olyan termelő van, amely közvetve vagy közvetlenül az éttermek és szállodák beszállítója volt. Azonban ennek is csak korlátozott hatása volt a szakértők szerint, mert a mélyponton, a márciusi és áprilisi időszakban még viszonylag kevés primőr árut termelnek a hazai gazdaságok. Ráadásul (akár a termelők, akár a korábban éttermekre és szállodákra szakosodott elosztók) viszonylag rugalmasan reagáltak, és hirtelen nagyon sokan váltottak át a lakosság közvetlen ellátására. Emellett áprilisban az élelmiszerek exportja is többé-kevésbé normalizálódott. Ezeknek köszönhetően csak néhány termékcsoport esetében volt időleges kínálati nyomás, összességében viszont ezek nem érvényesültek az árakban. Sőt a járvány indulása utáni lakossági felhalmozás inkább az árak emelkedéséhez vezetett, ahogy arról korábban beszámoltunk.
Nem a termelők jártak jól
Hiába emelkedtek ugyanakkor az árak, ebből a termelők viszonylag keveset érzékeltek. Malatinszki György, a magyar tulajdonú Malagrow ügyvezető igazgatója szerint jelenlegi magas zöldség-gyümölcs árak jobbára csak a kereskedelem, a fogyasztók szintjén jelentkeznek, a termelők a legtöbb esetben nem részesülnek a fogyasztói árak emelkedéséből. Ez rövidebb távon a beruházásokat halogató termelőknek kedvez ugyan, hosszabb távon viszont éppen a fejlesztésekkel jobb költséghatékonyságot és piacképesebb minőséget előállító szereplők nyerhetnek. Malatinszki György úgy látja, egy komplex helyzet alakult ki a zöldség-gyümölcs ágazatban, amely a koronavírus krízis hatásaiból, az export és az import átalakulásából, időjárási tényezőkből és a munkaerő biztosításának kérdéséből fakad.
Úgy látja a szakember, hogy ebben a bonyolult helyzetben ismét egyértelművé vált, hogy mindazok, akik intenzív módozatokkal, vagyis kevesebb munkaerőt igénylő, és az időjárási hatásoknak kevésbé kitett módon termelnek, biztosíthatják a folyamatos áruellátást. A cégvezető ezzel kapcsolatban megjegyezte: a mostani helyzet piaci anomáliaként fogható fel, amelynek hamarosan rendeződnie kell, hogy a kereskedők és a termelők is megnyugtatóan megtalálják számításukat.
Fejleszteni, fejleszteni, fejleszteni
Érdemes megjegyezni, hogy a járvány kirobbanását és a vendéglátóipar leállását követően több gazda esetén lehetett az interneten közreadott "segélykiáltással" találkozni, akik kettős présbe kerültek, hiszen a piacok összeomolni látszódtak, miközben a korábbi fejlesztésekre felvett hitelek (még a moratórium ellenére is) nyomasztották őket. Szerencsére azt lehet mondani, hogy a helyzet viszonylag rövid időn belül rendeződött, a termelők a zöldségeket és gyümölcsöket tudták érvényesíteni, és a nagyobb gazdaságok az agrártárcától is kaptak anyagi segítséget.
Eközben számos olyan forrás nyílt meg, amelyek a korábbiaknál sokkal kedvezőbb feltételeket biztosítanak, legyen szó a kamatokról, a hitelek feltételeiről, vagy azok elbírálásáról. A hitelek esetében elég megemlíteni az Agrár Széchenyi Kártya, az NHP Hajrá, vagy az MFB által kezelt programot. Ezek mellett indultak (legalább részben) vissza nem térítendő támogatási konstrukciók is, és a hírek szerint augusztusban jellennek meg a kertészeti ágazatra szabott pályázatok is.
Malatinszki György szerint a jelenlegi helyzet még így is a beruházások létjogosultságát igazolja, hiszen a nyomott termelői árak mellett még inkább felértékelődnek a költségcsökkentő beruházások, valamint azok a technológiák, amelyek piacképesebb, szebb, jobban eladható terményt biztosítanak. "Egy olyan világban, amikor a termelő aránylag alacsony árat kap a terményért, a kereskedelmi szereplők pedig komoly minőségi és küllemi elvárásokat támasztanak, csak az nyerhet hosszabb távon, aki kedvező fajlagos költségszerkezet mellett tud egységes minőségű és nem utolsósorban kinézetében és színében is vonzó zöldségeket és gyümölcsöket biztosítani. Ezt az extenzív, szántóföldi termesztési módszerekkel egyre nehezebb elérni."
"Nyomott árak esetén a minimális befektetést megvalósító, extenzív, szabadföldi termelést folytató szereplők könnyebben érnek el pénzügyi eredményességet, mint az esetenként drága beruházásokat vállaló termelők. Ez a helyzet azonban csak rövid távon áll fenn" – figyelmeztetett a cégvezető. Malatinszki György szerint hosszabb távon a költséghatékony termelés és a piacképes termék fog dönteni – ez pedig beruházások nélkül egyre kevésbé valósítható meg.
Milyen beruházást érdemes megvalósítani?
Mindezek miatt ugyanakkor érdemes a beruházásokat úgy tervezni, hogy azok megtérülése csak közép- vagy hosszútávon várható, hiszen a jelek szerint a piac még magasabb fogyasztói árak esetén sem jutalmazza azonnal a termelők erőfeszítéseit. Ezt a megtérülési időt és általában a fejlesztések pénzügyi eredményességét kedvezően befolyásolhatják a különféle támogatási konstrukciók, Malatinszki György szerint ugyanakkor a beruházásokat szakmai alapon kell megtervezni, és nem azt kell fejleszteni, amire támogatás van. "Egy-egy beruházásnak a saját jogán is meg kell térülnie, szakmailag és pénzügyileg megalapozottnak kell lennie. Ha ennek a követelménynek megfelel egy fejlesztési terv, és még támogatás is van mellé, akkor az természetesen segíthet." Ilyen megfontolások és gondos tervezés mellett érdemes a munkaerőt kiváltó, az időjárási kockázatokat mérséklő, vagy a tárolást, a post harvest fázis hatékonyságát javító fejlesztéseket kidolgozni és megvalósítani.
Malatinszki György hangsúlyozta: a beruházás, az extenzív termelési módozatoktól az intenzív felé történő elmozdulás mindenképpen jó irány, ha hosszabb távon gondolkodik az ember: a gazdasági krízisek és az időjárási anomáliák is elsősorban a külső hatásoknak jobban kitett, extenzív, szabadföldi termelést folytató szereplőket érintik negatívan. Ezek néha olyan súlyosak is lehetnek, hogy némely termelő feladni kényszerül tevékenységét. Az intenzív, a környezeti és piaci kockázatok ellen védettebb termelést folytató mezőgazdasági szereplők ugyanakkor hosszabb távon biztosabban számíthatnak beruházásaik megtérülésére. Ez különösen az időjárási kockázatokat tekintve vehető biztosra. "A klímaváltozás miatt sajnos arra kell számítani, hogy az elkövetkező években, évtizedekben az időjárási szélsőségek, így a jég- és fagykár, az aszály, vagy éppen a belvíz miatt jelentkező nehézségek mind súlyosabbak és gyakoribbak lesznek. Ezek kiküszöbölése, vagy legalább enyhítése hosszabb távon egyértelmű piaci előnyt biztosít azoknak a szereplőknek, amelyek hajlandóak beruházásokat eszközölni" – fogalmazott a cégvezető.
