Magyarország vezető állásportálja legújabb felmérésében azt vizsgálta, hogy a különböző generációk számára milyen tényezők megléte szükséges ahhoz, hogy ne érezzék magukat bizonytalanul az állásukban, illetve hogyan viszonyulnak a munkához és a munkahelyi kultúrához. A kutatás eredményei arra is rámutatnak, hogy a munkahelyi biztonság fogalma a munkavállalók fejében ma már nem kizárólag az állás megtartásáról szól. A megélhetés, a kiszámíthatóság és a stabil vállalati háttér továbbra is alapfeltétel, de ezek mellett egyre nagyobb szerepet kap, hogy a dolgozók mennyire érzik magukat elfogadott, támogató és mentálhigiénés szempontból biztonságos közegben.
A biztonság az anyagiaknál kezdődik
Minden korosztály számára kiemelten fontos a munkahelyi biztonságérzete szempontjából, hogy biztos legyen a megélhetése – ez a leggyakrabban említett szempont. Ezt követi a cég stabilitása és az, hogy munkavállalóként nem kell tartaniuk az elbocsátástól. Itt ugyanakkor már látszanak generációs különbségek: míg a X, az Y és az Z generáció körében ez a szempont nagyjából tízből hat válaszadónál jelenik meg, addig a baby boomerek esetében az arány nem éri el az 50 százalékot. Ez azt mutatja, hogy bár a stabilitás minden korosztálynak fontos, az idősebb munkavállalók biztonságérzete erősebben függ a munkaszervezéshez, a feladatok egyértelműségéhez és a kiszámítható működéshez kapcsolódó tényezőktől.
Fotó: DepositPhotos.com
A nem anyagi jellegű tényezők közül a legnagyobb hatással a munkavállalók biztonságérzetére az elfogadó, támogató közeg van. Itt is mutatkozik generációs eltérés: míg a Z és az Y esetében tízből négyen, addig az idősebb korosztályoknál tízből hárman jelölték kiemelten fontosnak ezt a szempontot. A világos elvárások és feladatok elsősorban a tapasztaltabb alkalmazottaknak fontosak. Míg a baby boomerek több mint fele tartja ezt alapvetőnek, addig a Z generációsoknak csupán a negyede (25%) gondolja így. Ez a különbség jelzi, hogy vannak korcsoporttól független alapvetések, amelyekben mindenki egyetért a biztonsággal kapcsolatban, részleteiben viszont valamelyest eltér a definíciójuk. A fiatalabbak számára ez gyakrabban kapcsolódik a fejlődéshez, a visszajelzéshez és a támogató közeghez, míg az idősebbeknél erősebb a kiszámítható működés, az egyértelmű szerepek és a pontosan körülhatárolt felelősségek jelentősége.
Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője a Profession Backstage podcast kapcsolódó adásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a fiatalabb munkavállalók elérése és megtartása eltérő munkáltatói eszközöket igényel. A 30 év alattiaknál erősebben jelenhet meg az értékalapú munkahelyválasztás, ezért a bér és a stabilitás mellett a fejlődési lehetőségek, a közösségi élmény, a vezetői hozzáállás és a megfelelő kommunikációs csatornák is meghatározóvá válnak.
A Z generációsok fejlődnének és gyakran beszélnek a munkájukról
A szakmai fejlődést a legfiatalabb munkavállalóknak közel fele jelölte meg, mint a munkahelyi biztonságérzet alapvető feltételét – ez a többi korcsoport válaszaival összevetve igazán magas arány. Az Y és az X generáció csupán ötöde jelezte vissza ezt a fajta igényét. Szintén a legfiatalabb dolgozók azok, akik a munkán kívüli életükben a legnagyobb arányban szóba hozzák a foglalkozásukat: közel felükre jellemző, hogy amikor új emberekkel találkoznak, erről is beszélgetnek. Az idősebbeknél már kevésbé jellemző ez. A Z generáció számára a munka tehát nemcsak megélhetés forrása, hanem az önmeghatározás, a tanulás és a társas kapcsolódás egyik terepe is.
Fontos a jó munkahelyi kultúra, de nem feltétlenül adott
A jó munkahelyi közegre és cégkultúrára természetes igénye van a legtöbb dolgozónak, viszont ennek megléte közel sem adott mindenki számára. Tízből nyolc válaszadó számára fontos, hogy a vezetője emberileg is közvetlen és elérhető legyen, de már csak tízből hat érzi azt, hogy biztonságban elmondhatja a véleményét a munkahelyén. Mindössze a felük jelezte, hogy ha hibázik, akkor nem fél annak belső következményeitől. A hibázástól való félelem nemcsak a munkavállalói jóllétet érinti, hanem a szervezeti működés hatékonyságát is jelentősen befolyásolja. Ahol a dolgozók nem érzik, hogy biztonságos keretek között nyilváníthatnak véleményt, ott nehezebben alakul ki bizalom, ami gátolja a felmerülő problémák konstruktív kezelését és a hatékony információáramlást is.
„Ahogy a kutatásból is kiderül, a munkahelyi biztonság fogalma ma már jóval túlmutat a fizetésen vagy a stabilitáson. A fiatalabb generációk számára például a támogató közeg, a fejlődési lehetőség és a folyamatos visszajelzés hasonlóan fontos tényezője lett a munkahelyi biztonságérzetüknek. Bár a hibázás természetes velejárója minden munkavégzésnek, fontos jelzés a munkaadók számára, hogy a munkavállalók felét mégis aggodalommal tölti el a lehetséges következmény. A hibák tanulási lehetőségként való kezelésével, és a vélemények meghallgatásával azonban ezen sokat lehet javítani. Azok a munkaadók tudnak hosszú távon is vonzóak maradni, akik egyszerre képesek stabilitást és emberközpontú működést biztosítani – ez a két tényező pedig egyáltalán nem független egymástól” – mondta Tamaskovics Kinga, a Profession.hu HR business partnere és szervezetfejlesztője.
