Az év végi bér- és adótervezési időszakban a vállalatok egyre nagyobb figyelmet fordítanak a költségek optimalizálására – ebben pedig a távmunka és a hibrid munkarend jogi és adózási kérdései is kulcsszerepet játszanak.
A pandémia óta megszokott rugalmas munkavégzés továbbra is velünk maradt, de a legtöbb munkáltató és munkavállaló még mindig bizonytalan abban, mikor számít valaki távmunkásnak, és mikor „csak” home office-ban dolgozik. A különbség azonban jogilag és adózási szempontból is döntő lehet – hívta fel a figyelmet a Niveus.
Fotó: Pixabay
Távmunkavégzés vagy hibrid rendszer – nem ugyanaz a jog szemében
A távmunkavégzés a Munka Törvénykönyvében szabályozott, atipikus foglalkoztatási forma. A munkavállaló a munkáltató telephelyétől elkülönülten – jellemzően otthonról – dolgozik, akár teljes munkaidőben, akár részben.
Ezzel szemben a hibrid munkarend – bár a gyakorlatban egyre elterjedtebb – nem jogi kategória, hanem munkaszervezési megoldás, amelyben a dolgozó bizonyos napokon az irodában, máskor otthon végzi feladatait.
„Sok vállalatnál a hibrid munkarend már bevett gyakorlat, de jogi értelemben ez csak akkor válik valódi távmunkává, ha a felek ezt írásban, a munkaszerződésben is rögzítik” – mondta Bartók Szandra, a Niveus bérszámfejtési menedzsere.
A szakértő szerint emiatt több cégnél érdemes újragondolni a munkaszerződéseket és a belső szabályzatokat is, hogy megfeleljenek a jelenlegi előírásoknak.
Adómentes rezsiátalány: akár a minimálbér 10 százalékáig
A távmunkában dolgozó munkavállalók számára a munkáltató adómentesen fizethet költségtérítést a rezsi- és eszközköltségek fedezésére.
- ennek összege legfeljebb a minimálbér 10%-a lehet.
- az átalány fedezheti például az internet-, fűtés- vagy villanyköltségeket.
- választható a tételes elszámolás is, ha az igazolt kiadások meghaladják az átalány mértékét.
A juttatás azonban csak akkor adható adómentesen, ha a munkaszerződés kifejezetten tartalmazza a távmunkavégzést.
„Ha a munkáltató nem megfelelően rögzíti a távmunka feltételeit, a NAV egy esetleges ellenőrzés során a költségtérítést jövedelemként minősítheti, ami utólagos adó- és járulékfizetést vonhat maga után” – figyelmeztet Bartók Szandra.
Arányosítás és nyilvántartás – apró részletek, nagy tét
Ha a dolgozó csak részben dolgozik otthonról, a költségtérítést arányosan kell megállapítani a távmunkában töltött napok arányában. Például heti két otthoni munkanap esetén a havi átalány 40 százaléka fizethető.
