Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
Baka F. Zoltán Baka F. Zoltán

Átalakulhat az állami exportfinanszírozási rendszer.

A napokban megjelent Nemzeti Exportstratégia 2030-ig vázolja fel a kormány exportösztönzési terveit. A Külgazdasági és Külügyminisztérium gondozásában megjelent dokumentumból kiolvasható, hogy a kormány az állami exporttámogatási rendszer átalakítására készül, valamint az is, hogy a magyar gyökerű cégeken, erős brandeken keresztül propagálná Magyarországot.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter

Nincs könnyű dolga a kormánynak, amikor aktívabb külpiaci szerepvállalásra próbálja rábírni a magyar vállalkozásokat. A stratégia kiinduló pontja szerint ugyanis relatíve kevés hazai tulajdonban lévő, exportálni képes vállalkozás jöhet szóba, amelyek mérete sem elég nagy. Ráadásul e vállalkozásokat "konzervatív megközelítés" jellemzi a távolabbi relációk tekintetében - írja a külügy, vagyis a tárca szerint túl óvatosan közelednek a távolabbi piacok felé ezek a cégek, nem merik felvállalni a piacra lépéssel járó kockázatot.

A stratégia megvalósítása esetén a kis- és közepes vállalkozások exporton belüli részaránya 50 százalékkal emelkedhet 2030-ig. A cél egy olyan szabályozási és támogatási környezet kialakítása, amely "segíti a vállalatokat nemzetközi versenyképességük fokozásában". Ehhez olyan infrastrukturális, beszállítói és munkavállalói háttérre van szükség, amely képessé teszi a kkv-kat a külpiaci versenyben való helytállásra - szerepel a stratégiában.

A további növekedés szempontjából lényeges az erőforrásokhoz való hozzáférés könnyítése, az exportot akadályozó adminisztratív korlátok lebontása. Ezzel összefüggésben arra a megállapításra jut a külügy, hogy "mind a közvetlen exporthoz, mind az exportra történő felkészüléshez kapcsolódó költségek tetemesek lehetnek – különösen egy kkv számára. Az ezt támogató hazai eszközrendszer egységes elvek szerinti, összehangolt működése alapvető követelmény. A meglévő pályázati források egymáshoz illesztése – komplementer rendszerek kialakítása – a forrásokhoz való hozzáférés felgyorsítása elengedhetetlen a legnagyobb abszorpció és legmagasabb multiplikátor hatás elérése érdekében."

Ebből arra a következtetésre juthatunk, hogy a kormány átalakítani készül az állami exportfinanszírozás rendszerét. Ennek kiemelt szereplője a pont a külügy alá tartozó Magyar Export-Import Bank Zrt, és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. De nem kizárt, hogy az általánosabb célok szerint működő MFB és az alá tartozó cégeket is érintheti a koncepció. E cégcsoportot a nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli miniszter, Bártfai-Mager Andrea felügyeli.

Szintén kiemelésre érdemes a stratégia azon pontja, amely a nemzetközi piacokon elismert magyar brandek felépítéséről szól, meglévő, kiemelkedő exportsikereket elért vállalkozások bázisán. A külügyi tárca szerint a külpiaci megjelenés sikerességének egyik kulcsa az adott termék vagy szolgáltatás megfelelő marketingje. Jelenleg csekély számú globálisan ismert és elismert magyar márka (termék vagy szolgáltatás) létezik, vagy áll ennek kapujában. Globális mércével mérve kis nemzetgazdaságoknál döntő tényező az ország, mint brand megfelelő pozicionálása. A nemzetközi gyakorlat azt mutatja, hogy a sikeres exportpromóciós gyakorlattal rendelkező országok összekötik az országmárkázást egy adott termék vagy szolgáltatás export promóciójával - írják a stratégia alátámasztásául.

Ennél több nem szerepel a nyilvános anyagban, de talán a finn Nokia lehet jó példa arra, hogy egy nemzetközileg erős beágyazottságú márka az adott ország - esetünkben Finnország - promotálására is alkalmas lehet. A brandépítés eme módjáról egyébként nem most esik először szó, korábban Varga Mihály pénzügyminiszter is beszélt arról, hogy magyar tulajdonban lévő vállalatokon keresztül is kell erősíteni az országimázst. E stratégiába illeszkedik az a kormányzati törekvés is, hogy minél több magyar cég terjeszkedjen külföldön, és onnan legalább annyi profitot hozzon haza, mint amennyit az itt működő külföldi vállalatok visznek ki (vagyis nem forgatnak vissza a termelésbe).

Kiderül továbbá, hogy mely ágazatokban lát esélyt az intenzív exporttevékenységre a kormány. A stratégia elsődleges fókuszágazatai: egészséggazdaság élelmiszergazdaság (beleértve az agrártechnológiákat), építésgazdaság, vízgazdálkodás, kreatív ipar, valamint az ezeket horizontális tendenciaként átfogó digitalizáció, és annak technológiai megoldásai.

Külön megjelölik azokat a területeket, amelyek különösen magas exportpotenciált hordoznak:

  • Orvosi diagnosztikai eszközök és berendezések, traumatológiai implantátumok, traumatológiai és radiológiai termékek, biotechnológia, valamint gyógyszergyártás
  • Vetőmag, mezőgépgyártás, agrárinformatika
  • Hús-és baromfi ipar, zöldség-gyümölcs tartósítóipar
  • Mérnöki szolgáltatások és innovatív építőpari megoldások
  • Design és divat tevékenység
  • Digitális technológiai megoldások

Megítélésünk szerint az első csoportban a Richter köré lehet felépíteni a brand-alapú stratégiát. Érdekes kérdés, hogy a designiparban milyen lehetőséget lát a kormány, mindenesetre közismert Orbán Viktor lányának, Orbán Ráhelnek a terület iránti "fogékonysága".

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 372 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.