2019. április 23. 11:40

Átalakulhat az állami exportfinanszírozási rendszer.

A napokban megjelent Nemzeti Exportstratégia 2030-ig vázolja fel a kormány exportösztönzési terveit. A Külgazdasági és Külügyminisztérium gondozásában megjelent dokumentumból kiolvasható, hogy a kormány az állami exporttámogatási rendszer átalakítására készül, valamint az is, hogy a magyar gyökerű cégeken, erős brandeken keresztül propagálná Magyarországot.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter

Nincs könnyű dolga a kormánynak, amikor aktívabb külpiaci szerepvállalásra próbálja rábírni a magyar vállalkozásokat. A stratégia kiinduló pontja szerint ugyanis relatíve kevés hazai tulajdonban lévő, exportálni képes vállalkozás jöhet szóba, amelyek mérete sem elég nagy. Ráadásul e vállalkozásokat "konzervatív megközelítés" jellemzi a távolabbi relációk tekintetében - írja a külügy, vagyis a tárca szerint túl óvatosan közelednek a távolabbi piacok felé ezek a cégek, nem merik felvállalni a piacra lépéssel járó kockázatot.

A stratégia megvalósítása esetén a kis- és közepes vállalkozások exporton belüli részaránya 50 százalékkal emelkedhet 2030-ig. A cél egy olyan szabályozási és támogatási környezet kialakítása, amely "segíti a vállalatokat nemzetközi versenyképességük fokozásában". Ehhez olyan infrastrukturális, beszállítói és munkavállalói háttérre van szükség, amely képessé teszi a kkv-kat a külpiaci versenyben való helytállásra - szerepel a stratégiában.

A további növekedés szempontjából lényeges az erőforrásokhoz való hozzáférés könnyítése, az exportot akadályozó adminisztratív korlátok lebontása. Ezzel összefüggésben arra a megállapításra jut a külügy, hogy "mind a közvetlen exporthoz, mind az exportra történő felkészüléshez kapcsolódó költségek tetemesek lehetnek – különösen egy kkv számára. Az ezt támogató hazai eszközrendszer egységes elvek szerinti, összehangolt működése alapvető követelmény. A meglévő pályázati források egymáshoz illesztése – komplementer rendszerek kialakítása – a forrásokhoz való hozzáférés felgyorsítása elengedhetetlen a legnagyobb abszorpció és legmagasabb multiplikátor hatás elérése érdekében."

Ebből arra a következtetésre juthatunk, hogy a kormány átalakítani készül az állami exportfinanszírozás rendszerét. Ennek kiemelt szereplője a pont a külügy alá tartozó Magyar Export-Import Bank Zrt, és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. De nem kizárt, hogy az általánosabb célok szerint működő MFB és az alá tartozó cégeket is érintheti a koncepció. E cégcsoportot a nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli miniszter, Bártfai-Mager Andrea felügyeli.

Szintén kiemelésre érdemes a stratégia azon pontja, amely a nemzetközi piacokon elismert magyar brandek felépítéséről szól, meglévő, kiemelkedő exportsikereket elért vállalkozások bázisán. A külügyi tárca szerint a külpiaci megjelenés sikerességének egyik kulcsa az adott termék vagy szolgáltatás megfelelő marketingje. Jelenleg csekély számú globálisan ismert és elismert magyar márka (termék vagy szolgáltatás) létezik, vagy áll ennek kapujában. Globális mércével mérve kis nemzetgazdaságoknál döntő tényező az ország, mint brand megfelelő pozicionálása. A nemzetközi gyakorlat azt mutatja, hogy a sikeres exportpromóciós gyakorlattal rendelkező országok összekötik az országmárkázást egy adott termék vagy szolgáltatás export promóciójával - írják a stratégia alátámasztásául.

Ennél több nem szerepel a nyilvános anyagban, de talán a finn Nokia lehet jó példa arra, hogy egy nemzetközileg erős beágyazottságú márka az adott ország - esetünkben Finnország - promotálására is alkalmas lehet. A brandépítés eme módjáról egyébként nem most esik először szó, korábban Varga Mihály pénzügyminiszter is beszélt arról, hogy magyar tulajdonban lévő vállalatokon keresztül is kell erősíteni az országimázst. E stratégiába illeszkedik az a kormányzati törekvés is, hogy minél több magyar cég terjeszkedjen külföldön, és onnan legalább annyi profitot hozzon haza, mint amennyit az itt működő külföldi vállalatok visznek ki (vagyis nem forgatnak vissza a termelésbe).

Kiderül továbbá, hogy mely ágazatokban lát esélyt az intenzív exporttevékenységre a kormány. A stratégia elsődleges fókuszágazatai: egészséggazdaság élelmiszergazdaság (beleértve az agrártechnológiákat), építésgazdaság, vízgazdálkodás, kreatív ipar, valamint az ezeket horizontális tendenciaként átfogó digitalizáció, és annak technológiai megoldásai.

Külön megjelölik azokat a területeket, amelyek különösen magas exportpotenciált hordoznak:

  • Orvosi diagnosztikai eszközök és berendezések, traumatológiai implantátumok, traumatológiai és radiológiai termékek, biotechnológia, valamint gyógyszergyártás
  • Vetőmag, mezőgépgyártás, agrárinformatika
  • Hús-és baromfi ipar, zöldség-gyümölcs tartósítóipar
  • Mérnöki szolgáltatások és innovatív építőpari megoldások
  • Design és divat tevékenység
  • Digitális technológiai megoldások

Megítélésünk szerint az első csoportban a Richter köré lehet felépíteni a brand-alapú stratégiát. Érdekes kérdés, hogy a designiparban milyen lehetőséget lát a kormány, mindenesetre közismert Orbán Viktor lányának, Orbán Ráhelnek a terület iránti "fogékonysága".

3 millió forintból mindent elérhetsz

A céljaidhoz elég lenne 3 millió forint? A legjobb személyi kölcsönökkel felújíthatod a lakásod, lecserélheted az autód, de saját vállalkozásodat is beindíthatod. Használd személyi kölcsön kalkulátorunkat és legyen tiéd a legkedvezőbb hitel a törlesztőrészlet nagysága alapján: a CIB Bank Előrelépő személyi kölcsönének 60 654 forint a havi törlesztőrészlete, a THM pedig 8,17 százalék, de szintén kedvező a Raiffeisen Bank ajánlata: a törlesztőrészlet 60 757 forint, a THM pedig 8,92 százalék. A Cetelem Saját Ritmus kölcsönt 61 767 forintos törlesztőrészlettel és 9,47 százalékos THM-mel érhetjük el. A Budapest Bank Prémium kölcsöne havi 64 152 forintos törlesztőrészlettel és 10,50 százalékos THM-mel lehet a miénk. További ajánlatok, esetleg nagyobb hitelösszeg érdekel? Használd ezt a hitelkalkulátort!