A befektetések óta eltelt rövid idő még nem alkalmas arra, hogy az alapok által nyújtott friss forrás, és az alapkezelő által biztosított szakmai támogatás eredményei pontosan mérhetőek legyenek az egyes társaságok működésén. Ezt a választ adta az Eximbank az mfor.hu újságírójának arra, amikor közérdekű adatigénylés keretében összesítést kért a 2015 végén összesen 16 milliárd forinttal, 10 éves futamidőre létrehozott két alap, az EXIM Növekedési Magántőkealap és az EXIM Exportösztönző Magántőkealap befektetéseinek állásáról.
Ez egyébként szakmailag elfogadható is, hiszen a magántőkealapok általában 3-5 évre szoktak befektetni egy társaságba azzal a céllal, hogy évente 20-30 százalékkal növeljék annak árbevételét és/vagy eredményét, de még inkább a cég értékét. Az különbözteti meg őket a hasonló elvek alapján működő kockázatitőke-alapoktól, hogy míg utóbbiak induló, startup vállalkozásokba invesztálnak, addig a magántőkealapok a korai fázison már sikeresen túljutott, azaz már növekedésben lévő, tőzsdén kívüli cégeknek biztosítanak forrást részesedésért cserébe. Csakhogy az adófizetők pénzét kihelyező banktól elvárható a részletesebb tájékoztatás.
Valamivel több mint három éve, 2015 decemberében a két alap azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy az Eximbank villámpályázaton, meglehetősen szokatlan feltételek mellett ítélte oda a beléjük invesztált 16 milliárd forint kezelését a Rogán Antal ismeretségi körébe tartozó Gubicza Ákos érdekeltségének, a GB & Partnersnek. Magántőkét az állami bank nem kért, miközben alig hagyott időt a pályázóknak, a kiírást követően még két hét sem telt el, és máris eredményt hirdetett – volna. Azt ugyanis később adminisztrációs hibára hivatkozva halogatta, a bank a média érdeklődésére hosszú hetekig nem reagált. Végül csak 2017 áprilisában váltak nyilvánossá a nyertes ajánlattevő benyújtott pályázati dokumentációi, miután azokat a Fővárosi Törvényszék közérdekű adatoknak minősítette.
Megalapítása óta az EXIM Növekedési Magántőkealap öt, az EXIM Exportösztönző Magántőkealap két társaságban szerzett részesedést, amelyekbe összesen mintegy 5 milliárd forintot fektetett be:
- az intelligens parkolási rendszert működtető EPS Global Zrt.-be 1,5 milliárdot,
- a gyógyszerhatóanyag-tisztításban utazó Rotachrom Zrt.-be 1,5 milliárdot
- a nemzetközileg jegyzett divatmárka Nanushka International Zrt.-be 700 millió forintot,
- az értékszállítással és készpénz-logisztikával foglalkozó Trezex Zrt.-be több százmilliót,
- a kiberbiztonságra szakosodott Cyber Services Zrt.-be több százmilliót,
- az online jegyértékesítő Jegymester Kft.-be egyaránt több százmilliót,
- a bőrre felhelyezhető intelligens hőmérőket sorozatban gyártó Biophilia Kft.-be 110 milliót.
Összességében már jelenleg is megállapítható, hogy több magyar kis- és középvállalkozás (kkv) jutott a felsorolt alapok révén olyan lehetőségekhez, amelyekkel élve növelte árbevételét és eredményességét, továbbá kilépett a nemzetközi piacokra is – értékelte az alapok teljesítményét az Eximbank. Nemzetgazdasági oldalról pedig fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a fenti befektetések révén csak 2018-ban több mint 4 milliárd forinttal nőtt az ország exportárbevétele, új munkahelyek jöttek létre és növekedtek az adóbevételek is. Egyes cégek esetében az országimázs építésben betöltött szerep sem elhanyagolható – tették hozzá.
