2018. december 10. 11:00

Több mint féléves csúszással végre közzétette tavalyi éves beszámolóját a vizes vb-t szervező cég, a Bp2017 Kft. Ez alapján úgy tűnik, a vártnál valamivel rosszabb mérleggel zárt a rendezvény, már csak azért is, mert a szervező cég majdnem százmilliós veszteséget könyvelt el.

A 2017-es év kiemelkedő eseménye volt a vizes világbajnokság, mely a sporteredmények mellett az elképesztő költségeivel került be a hazai sajtóba. Az infrastrukturális fejlesztésekkel és szervezői költségekkel együtt a kiadások elérték a 130 milliárd forintot. Az esemény hozadéka számszerűsítve azonban ennek a töredéke.

A 2017-es vizes világbajnokság megnyitója (Fotó: MTI) A 2017-es vizes világbajnokság megnyitója (Fotó: MTI)

A május végi határidő helyett a szervezőcég, a Bp2017 Kft. csak most, december elején nyújtotta be éves beszámolóját, ami szerint értékesítésből mindössze 4,6 milliárd forintnyi árbevétele keletkezett. Ebben a jogdíjak, a továbbszámlázott szolgáltatások is benne vannak. Ezen belül a legtöbb bevétel

  • a szponzorációs díjaknak köszönhetően érkezett, kicsivel több mint 1 milliárd forint.
  • a második legnagyobb tétel a jegyértékesítés bevétele volt, 806,5 millió forint,
  • amit az egyéb szolgáltatásokból származó 609,5 millió forint követett.
 

Az értékesítésből származó bevételek mellett 49,7 milliárdnyi egyéb bevétel is befolyt a céghez, ám ez szinte teljes egészében a beérkező támogatás volt, 49,5 milliárd forint.

A számok alapján úgy tűnik, a vártnál kicsit mintha rosszabbul teljesített volna a vizes világbajnokság. Tavaly májusban Seszták Miklós, a szervezőbizottság elnöke azt nyilatkozta, hogy körülbelül 7-10 milliárd forintos bevétellel kalkulálnak. Ha az értékesítési és egyéb bevételeket összeadjuk és levonjuk belőle a támogatást, akkor mindössze 4,8 milliárd forintnyi olyan bevételt kapunk, mely szigorúan a vizes vb-nek köszönhetően érkezhetett be a kasszába.

A bevételekkel szemben nagyságrendileg ugyanannyi ráfordítás merült fel. Anyagjellegűként számolta el a legnagyobb összeget a Bp2017, valamivel több mint 51 milliárd forintot, amiből 47,9 milliárd forint az igénybe vett szolgáltatásokra ment el. Ez a kategória bérleti díjakat, karbantartási, marketing költségeket egyaránt magába foglal, a legnagyobb tételt azonban a kiegészítő melléklet sem részletezi. 35,99 milliárd forintot költöttek el ugyanis "egyéb igénybe vett szolgáltatásokra". Szabály szerint itt számolhatók el biztosítási, hatósági szolgáltatások költségei.

Az viszont biztos, hogy marketing és PR költségek címén 10,2 milliárd forintot számoltak el. (Csak emlékeztetőül: hiába ez a sokmilliárdos kiadás, jegyekből mindössze 806 millió forint bevétel érkezett).

Személyi jellegű ráfordításként 2,12 milliárd forintot számolt el a szervezőcég. A közzétett dokumentumok szerint a 2016-os 35 ember után tavaly már 90-en dolgoztak átlagosan a cégnél. Átlagos fizetésük a bérköltségből kiindulva havi bruttó 780 078 forint volt.

A ráfordítások közül érdemes még egy tételt kiemelni. Az egyéb ráfordítások között ugyanis feltüntettek egy 619 millió forintos tételt, mint bánatpénz. Ez véleményünk szerint összefüggésben lehet azzal, hogy a szervezők durván túlbecsülték a szállodai igényeket, ami miatt bánatpénzt volt kénytelen fizetni a cég. A G7 korábbi cikke szerint több tucat szállodában közel 5000 szobát kötött le, a rendező cég az esetek nagy részében 18 napra, gyakran erősen felülárazva. A 85 ezer vendégéjszaka jelentős részét azonban nem használták ki azok a sportolók, szövetségi meghívottak és újságírók. Összesen nagyjából 6 milliárd forint értékben foglaltak le szállásokat, amiből 3 milliárd kifizetését vállalták. Az üresen maradó szobák miatt azonban a másik 3 milliárdból is százmilliókat kellett kifizetniük.

Mivel a Bp2017 kiadásai meghaladták a bevételeket, tavaly 93,1 millió forintos veszteséget volt kénytelen elkönyvelni a cég.