Sok ezren igényelték tavaly decemberben is a kis- és közepes vállalkozások (kkv) kedvezményes hitelezésére szolgáló Széchenyi Kártya Programot. Az akkor még praktikusan nulla százalékos, államilag támogatott hitelkonstrukcióért beindult roham így visszatekintve teljesen érthető, mert a Széchenyi Kártya feltételei az idei évtől kedvezőtlenebbek lettek. A kamatemelés előtti boom számairól egyelőre semmilyen megbízható információnk nincs: a KAVOSZ Zrt. ugyanis többszöri egyeztetés és ígéret ellenére sem osztott meg erről semmit lapunkkal.
Egy dolog viszont biztos: a Magyar Közlönyben 2021. december 27-én megjelent a Széchenyi Kártya Programot érintő kormányhatározat, amely nem csupán a kamatfeltételekről, de egyben a költségvetési forrásokról is rendelkezett. Ezek szerint az idei költségvetésben a Program finanszírozására 34,5 milliárd forintot állítottak be, és irányszámokat rögzítettek az ezt követő négy évre is.
A "gazdaságfejlesztési programok jogcím terhére vállalható kötelezettségek" mértékét a kormányhatározat 2023-ban maximum 83,6 milliárd forintban, 2024-ben 67 milliárd forintban, 2025-ben 40,5 milliárdban 2026-ban pedig 30,3 milliárdban rögzítette. Ezen túlmenően a 2027- 37 közötti időszakra szóló "kvótát" is megjelölt - ez évente 23,3 milliárd forint lehet.
A határozat rögzíti azt is, hogy amennyiben a források 75 százalékát már eléri a források lekötöttsége, a Széchenyi Kártya Program konstrukcióit módosítania kell az innovációért és technológiáért felelős miniszternek - jelen esetben Palkovics Lászlónak.
A kormányhatározat meghatározza, hogy a Széchenyi Kártya Program (SZK) konstrukciói továbbra is rendkívül alacsony, a teljes futamidő alatt fix, alábbiak szerinti nettó – támogatással csökkentett – kamatszinteken lesznek elérhetőek a vállalkozások számára. Ezek a kamatszintek egy kivételével (Széchenyi Mikrohitel/Széchenyi Mikrohitel GO!) meghaladják, ráadásul jóval a tavaly decemberi kondíciókat, mint ahogy az grafikonunkon is látható.
Mint már említettük, arról, hogy a kedvező feltételek mellett hányan és milyen nagyságú hitelt (és így állami támogatást!) tudtak igénybe venni, friss és hiteles információ nem áll rendelkezésre. Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója legutóbb a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján a 2018-as (!) statisztikákat közölte. Kiemelte, hogy "2017 szeptembere óta a Széchenyi Kártya Programban igényelhető maximális hitelösszeg a korábbi 50 helyett 100 millió forintra emelkedett. Termékeinket eddig több mint 362 ezer vállalkozó igényelte, s több mint 272 ezer kártyát adtunk át. A kihelyezett hitelösszeg közel 2050 milliárd forint."
Amennyiben a KAVOSZ-tól megkapjuk a friss adatokat, cikkünket frissítjük.
Tudni kell még, hogy Széchenyi Újraindítási Önerő Kiegészítő Hitel néven a KAVOSZ tavaly decemberben új konstrukciót vezetett be. Az uniós és hazai pályázatokhoz szükséges önerő biztosítására szolgáló kölcsön legkisebb felvehető összege 1 millió, a legnagyobb pedig 1 milliárd forint. Viszont, ha a vállalkozásnak van emellett beruházási céllal felvett Széchenyi-hitele, akkor a felvett hitelek együttes összege nem haladhatja meg az egymilliárd forintot. A hitelfelvételhez legalább 10 százalékos önerőt vár el a KAVOSZ, ami kevesebb, mint az Önerő Kiegészítő Hitel korábbi verziójához szükséges 20 százalék.
Jelentős változás történt a költségeket tekintve is: míg korábban az irányadó budapesti bankközi hitelkamatláb, a bubor értékéhez kötötték a fizetendő kamatot, az újraindítási hitelnél már fix kamatozással számolhatnak a vállalkozások. Az évi 8 százalékos ügyleti kamatból ráadásul az állam 7,5 százalékpontnyit támogat, vagyis az igénylő által fizetendő nettó ügyleti kamat mindössze 0,5 százalékra jön ki. Nem kell fizetni emellett kezelési költséget és hitelbírálati díjat sem. A szerződéskötés díja egyszeri másfél százalékot tehet ki, de nem haladhatja meg a 1,5 millió forintot. A folyósítási jutalék minden alkalommal 15 ezer forint.
