Közel 13 milliárd forintnak megfelelő euróra rúgott 2020. december 31-én a Chi Fu Hungarian Economic Opportunity Alap eszközeinek és forrásainak végösszege, egészen pontosan 35 millió 416 ezer 290 euróra. Ennyit auditált a Big Four egyike, a PricewaterhouseCoopers nemzetközi könyvvizsgáló cég. A mérlegfőösszeghez ugyanakkor 4 millió 216 ezer 838 eurós veszteség társult. Utánajártunk, mi lehet ez utóbbi oka.
A nyilvánosan elérhető információkból az derül ki, hogy a Chi Fu Hungarian Economic Opportunity Alap kínai-magyar koprodukció terméke, azt ugyanis a Chi Fu Investments Group és az állami tulajdonú MFB-csoporthoz tartozó MFB Invest Zrt. által 2018 februárjában alapított Chi Fu Investment Fund Management Zrt. hozta létre.
A Chi Fu Investment Fund Management Zrt. honlapján lévő bemutatkozó szöveg szerint az alap olyan magyarországi cégekbe való befektetésekre fókuszál, amelyek jelentős növekedési potenciállal rendelkeznek és terjeszkedési lehetőségeket keresnek.
Az alap 200 millió euróval indult, vagyis mai árfolyamon 73 milliárd forinttal, bár a honlap szerint a közeljövőben ez az összeg bővülhet (azt, hogy mikor került ki ez a szöveg, nem tudni). A két alapító még annyit tartott szükségesnek megjegyezni, hogy büszkék arra, Magyarország egyik legnagyobb alapját menedzselik. Még azon reményüket is megosztották, hogy a növekedési potenciállal rendelkező cégekbe való befektetésekkel hozzájárulnak a magyar kockázati és magántőke ökoszisztéma fejlődéséhez.
Az alap egyik fő céljaként azt határozták meg, hogy segítse hozzá a magyar vállalkozásokat a nemzetközi téren piacképes technológiák, termékek és szolgáltatások értékesítéséhez, nemcsak Magyarországon, hanem az európai uniós és az ázsiai piacokon.
A Chi Fu Investment Fund Management Zrt. 125 ezer eurós induló tőkéje 2019 májusában 39 millió 50 ezer forintra változott, ami közel 5 millió forintos tőkeleszállításnak felel meg. Részvényesként az alapítástól 2020. szeptember 14-éig a tajpeji címmel rendelkező Liu Chi-Jen szerepelt. Róla annyi szerepel a Chi Fu Zrt. 2020-as éves jelentésének kiegészítő mellékletében, hogy „több mint 30 éves tapasztalattal rendelkezik a banki, értékpapír- és befektetési alapok területén, 1988-ban csatlakozott a Franklin Templeton Investments Group-hoz. Alapítója és vezérigazgatója a Franklin Templeton Securities Investment Consulting (SinoAm) vállalatnak, közvetlenül felügyeli az összes vezetése alatt álló projektet, különös tekintettel a külföldi közvetlen befektetésekre, ill. magántőke projektekre”. Tavaly szeptembert követően a nyilvános céginformációs adatbázisban (Opten) már nincs feltüntetve tulajdonos. A már említett kiegészítő mellékletében ugyanakkor az olvasható, hogy Liu Chi-Jen maradt a fő részvényes – az azonban már nem derül ki, hogy az ő részesedése mekkora, s mennyi az állami tulajdonú MFB-csoporthoz tartozó MFB Investé.
A Chi Fu Investment Fund Management Zrt. az első teljes, 2019-es üzleti évét még 187,5 millió forintos veszteséggel zárta, a másodikat, azaz a 2020-ast azonban már 128,5 milliós nyereséggel, amelyet a tulajdonos a cégben hagyott (nincs tévedés, a kiegészítő melléklet egyes számban fogalmaz), noha a társaság befektetett eszközeinek értéke 2019-ről 2020-ra 112,5 millióról 85 millióra csökkent.
Írásban megkérdeztük az MFB Investet, miből származik a Chi Fu Hungarian Economic Opportunity Alap 4,2 millió eurót meghaladó tavalyi vesztesége, ám hosszabb időn át nem kaptunk választ – legalábbis hivatalosan. Annyit ugyanis sikerült megtudnunk, hogy az alaptól elvárt nagyszabású célok az elmúlt három és fél év alatt finoman szólva nem teljesültek. Sőt még az első kapavágás sem történt meg, az alap ugyanis eddig egyetlen fillért sem invesztált. Ami mondjuk magyarázható lenne a koronavírus-járvánnyal, ám mint arról lapunk is rendre beszámolt, még ha egyeseknél volt is megállás 2020 tavaszán, azt követően sokan egyre jobban visszatértek a rendes kerékvágásba, s számos invesztícióra, akvizícióra került sor.
Mindenesetre jelenleg a Chi Fu-nál 73 milliárd forint hever parlagon. Ez nemhogy fialna, hanem abból 13 milliárdnyi tavaly még több mint 1,5 milliárdos mínuszt is okozott az alap fenntartása, ami így, első ránézésre meglehetősen soknak és indokolatlannak tűnik.