10p

Mi legyen a pénzünkkel? Tegyük állampapírba? Részvénybe? Ingatlanba? Kriptóba?
A befektetésektől a vagyonkezelésig - újra itt a Klasszis Klub Live!

Jöjjön el személyesen, találkozzon neves szakértőkkel vagy csatlakozzon online!

2024. március 27. 17:00

Részletek és jelentkezés itt!

2019-ben a korábbinál némileg gyengébb évet zár pénzügyileg a hazai fesztiválpiac legnagyobb szereplője. A látogatók rövidebb időre jönnek, mint korábban – ez általános tendencia, mindenhol a világban így van –, mivel az emelkedő költségekkel lépést kell tartani a jegyáraknak, ráadásul a telt házas arénakoncertek és szólóbulik is egyre inkább konkurenciát jelentenek. Interjú Fülöp Zoltánnal, a Sziget Zrt. egyik fesztiváligazgatójával.

Az interjú a Piac & Profit magazin december-januári számában jelent meg.

A február-márciusi lapszámot keresse az Inmedio és Relay újságárusoknál, vagy fizessen elő a magazinra. Megrendelését itt adhatja le>>>

Az olvasóktól előre is elnézést kérünk, de régi ismeretségünk okán tegeződni fogunk. Szóval, melyik bulin csapattad a legnagyobbat az idei fesztiválszezonban?

– Mivel a munkánk állandó jelenlétet igényel, minden bulin ott vagyunk, ez a dolga egy fesztiváligazgatónak. Ami nem csak titulus, tényleg benne vagyunk a sűrűjében, az operatív munkában. Ez főleg a VOLT és a Balaton Sound fesztiválokra jellemző, a Sziget alatt kicsit lazábbra tudom engedni a gyeplőt, ezért inkább erről vannak teljesebb élményeim. Idén a Twenty One Pilots volt az a show, amit nagyjából végig is tudtam nézni, a Sziget utolsó napján. Jó lett volna végighallgatni a Foo Fighterst is, de a háromórás megakoncert mind időben, mind energiában túl volt már a hetedik napon az ingerküszöbömön. Amennyire lehet, próbálok a magyar zenekarok produkcióira is odaérni. Idén volt néhány emlékezetes pillanat, többek között Sopronban, amikor a Halott Pénz tizenötödik születésnapi koncertjét a két kislányommal közösen ugráltuk végig a nagyszínpad keverőállásának tetején.

Fotó: Bánkuti András
Fotó: Bánkuti András

Mi jut rád a feladatok közül?

– Ez gyakorlatilag egész éves, folyamatos munka. Körülbelül hatvanfős állandó stábbal dolgozunk, és mint említettem, a VOLT Fesztivált és a Balaton Soundot operatív szinten irányítjuk, igazgatjuk. A Szigeten már csak részterületekkel foglalkozom. Hozzánk tartozik a booking, vagyis a nemzetközi zenekarok meghívása.

Milyen volt a fesztiválszezon idén, hogy zártatok?

– Azt tapasztaljuk, hogy a rövid távra szóló jegyek forgalma picit nőtt, viszont a hosszabb távra szóló bérletek iránt kicsit csökkent a kereslet. De ez nem magyar specialitás: mióta bekerültünk a nemzetközi fesztiválportfólióba, jobb a rálátásunk a külföldi rendezvényekre, és azt látjuk, hogy ugyanez a helyzet Németországban, Angliában és Európa más piacain is.

Ennek az lenne az oka, hogy a fesztiválok árazása elért egy határponthoz? Magyarul: ennél többet már nem hajlandóak fizetni a látogatók?

– Ez is benne van, de komplexebb a kép. Ma már hatalmas a versengés a fesztiválok között a menő fellépőkért. Egy-egy nyári hétvégére akár húsz-harminc fesztivál is juthat, sokan próbálnak lecsapni egyszerre a legjobb fellépőkre, a legkurrensebb nevekre. Ez érthető módon drágítja a zenekarok, DJ-k fellépti díjait. A programköltségek mellett a technikai és a szolgáltatási költségek is folyamatosan emelkednek, így kénytelenek vagyunk a jegyárak bizonyos szintű emelésével fedezetet teremteni a kiadások növekedésére. A bérleteink jelentős részét külföldiek veszik, akiknek szállásra, utazásra is költeniük kell, és ma már jobban kijönnek a keretükből, ha rövidebb távra vesznek belépőt. Mindemellett a verseny nem csak a fesztiválok között erős, hiszen láthatóan egyre több modern aréna épül szerte Európában, ahol egyre gyakoribbak a világsztárok telt házas szólókoncertjei. Jó néhány headliner sztár a fesztiválok helyett vagy mellett arénákra épülő szólóturnét csinál, ami elszippantja a potenciális fesztiválozók egy részét.

Összességében a forgalmat tekintve milyen volt a 2019-es év?

– Most úgy látjuk, hogy az idei év kicsit gyengébb lesz pénzügyileg, mint a 2018-as volt. Azt még nem tudjuk, hogy pontosan mennyivel. A Balaton Sound nagyjából hozta az egy évvel korábbi számokat, a Sziget és a VOLT esetében viszont volt némi visszaesés, elsősorban az eredményben, nem feltétlenül a látogatottságban. Ezt befolyásolta az is, hogy folyamatosan növekednek a működéssel kapcsolatos költségek a cégben.

A Sziget tart már azon a szinten, hogy tulajdonképpen bárkit el tudna hozni a világsztárok közül?

– Azt hiszem, igen. Európában a Top5-be tartozunk, ezt talán nem szerénytelenség kimondani. A világban a legnagyobb sztárokat nagyjából maximum hat–nyolc meghatározó ügynökség képviseli, velük intenzív, napi kapcsolatot sikerült kiépítenünk, számolnak velünk. A Sziget mára odáig jutott, hogy az ügynökségek által képviselt zenekaroknak, DJ-knek rangot jelent, ha nálunk, a Sziget fesztiválon fel tudnak lépni.

Pár éve változott a cég befektetőinek köre, belépett egy amerikai szereplő. Milyen előnyeit látjátok ennek?

– A Providence Equity befektetőcsoport három éve kezdett egy elég komoly fesztiválportfólió építésébe, amelynek a Sziget volt az első darabja. Többségi tulajdont vásároltak a cégünkben, és azóta több mint harminc fesztivált akviráltak Ausztráliától Spanyolországon és Anglián át a skandináv országokig. Ebben elég nagy erő van. Nemrég Londonban jártunk egy konferencián, amelyet ez a befektetői csoport és az őket képviselő angol menedzsment szervezett, s ahol az összes megvásárolt fesztivál képviselője, vezetője jelen volt. Hasznos információkat cseréltünk az üzleti modelljeinkről. A portfólióba tartozó fesztiválok közötti szinergia sok területen jelent előnyt, a nemzetközi szolgáltatókkal, technikai alvállalkozókkal való ártárgyalásoktól egészen a bookingig, amikor több, közel egy időben zajló más fesztiválokkal közösen tudunk ajánlatot tenni egyes fellépőknek. A pénzügyi lehetőségeink is kiszélesedtek az amerikai befektetők belépésével, hiszen korábban voltak korlátai például, hogy mennyit költhetünk egy-egy nagyszínpados sztárfellépőre. Most más módon gondolkodhatunk: azt kérték tőlünk, hogy tegyünk le egy két-három évre szóló tervet, próbáljunk végigvinni egy olyan koncepciót, amikor nagyságrenddel többet költünk a nagyszínpadon fellépő sztárprodukciókra, a headlinerekre. Ennek az új stratégiának köszönhető, hogy olyan zenekarokat tudtunk idehozni, mint a Foo Fighters vagy Ed Sheeran, amelyeknek a gázsiját korábban nem vagy csak nagyon ritkán tudtuk kifizetni.

Fotó: Bánkuti András
Fotó: Bánkuti András

Hogy tudjátok menedzselni az üzleti évet? Hogyan gondoskodtok a likviditásról? Bankhitelből, tulajdonosi kölcsönből finanszírozzátok elő a szervezéssel járó költségeket?

– Szerencsére nem kényszerülünk külső forrás igénybevételére. Az adott év tervezése az előző év kora őszén elkezdődik, november táján pedig elindul a jegyértékesítés. Több árfordulóval jutunk el a fesztiválig, de a bevételeink egy jelentős része már december táján a rendelkezésünkre áll az elővételes jegyértékesítésből. A finanszírozást igénylő kiadásaink első nagy tétele – például a bejelentett fellépők gázsijának kifizetése – pedig a fesztivál évének elején jelentkezik. Mindennek köszönhetően nincsenek cash-flow problémáink.

Szóba jöhet a tőzsdei kibocsátás is forrásszerzés céljából?

– A Sziget Zrt. esetleges tőzsdére vitele a többségi tulajdonos amerikai befektetőcsoport döntése lehet majd a jövőben, jelenleg nincs napirenden ez a kérdés.

A jegyárakban várható változás jövőre?

– Minimális, öt–tíz százalékos jegyáremelést tervezünk, de lesznek speciális kedvezménycsomagjaink, például a diákoknak járó kedvezményes bérletek a VOLT-on és a Balaton Soundon.

A Sziget esetében mindig eseménynek számít a hangpróba, amikor az illetékes III. kerülettel kell egyezkedni a decibelekről. A fővárossal pedig a szolgáltatási csomagokban kooperáltok. Milyen viszonyra számítotok Budapesttel és a III. kerülettel az önkormányzati választás után? Mindkét poszton ellenzéki politikus váltotta a kormánypárti, illetve a kormánypártok által támogatott vezetőt.

– Az az igazság, hogy nekünk a korábbi kerületi vezetéssel is nagyon jó kapcsolatunk volt. Tarlós István kerületi polgármestersége idejében persze voltak emlékezetes csörték, elsősorban a zajkibocsátás körül, de Bús Balázzsal kifejezetten harmonikus volt a viszonyunk, tudtuk kezelni a problémákat, a rendezvény által érintett hatósági, engedélyezési ügyekben is dűlőre tudtunk jutni. Mi igazából azt reméljük, hogy ebben nem lesz változás, megmarad a jó szakmai kapcsolat a kerület új irányítása mellett is.

A lakossági panaszokról mi a véleményetek? A folyópart menti részeken élők rendre kifogásolják, hogy a zajtól egy hétig nem tudnak aludni, létezni.

– Magyarországon elég speciális a helyzet ebben a tekintetben, és nemcsak Budapesten, hanem más helyszínünkön, például Zamárdiban is. Elég sok nemzetközi fesztiválon jártam a világban, és a rendezvények lokációja döntően szerencsésebb: nem nagyon vannak lakóövezetek a közvetlen környezetben. A Sziget vagy a Balaton Sound viszont egy olyanfajta együttélést jelent a fesztivál környezetével, amiben kétségtelenül lehetnek zavaró momentumok. Bár a Sziget Fesztivál nyilván okoz kellemetlenségeket az Óbudai-szigethez közel lakó budapestiek egy részének, de gazdasági és turisztikai szempontból nagyon jól jár a város a rendezvényünk révén ideérkező százezres nagyságrendű nemzetközi látogatóval. A Sziget az egyik legismertebb, legerősebb magyar brand lett szerte a világban, talán nem túlzás úgy fogalmazni, hogy egyfajta hungarikummá vált, és nagyban erősíti nemcsak a főváros turisztikai vonzerejét, de jelentősen hozzájárul az országimázs építéséhez.

Van más, talán súlyosabb vitátok is: tavaly a B My Lake megrendezése került veszélybe, az elmúlt hetekben meg a Balaton Sound kapcsán lehetett arról olvasni, hogy a település vezetése korlátozná vagy egyenesen betiltaná a fesztivált. Hol tartanak az egyeztetések?

– A Balaton Régióban időnként szembeállítják a fesztiválturizmus és a klasszikus idegenforgalom koncepcióját. Az olyan tömegrendezvények, mint a Balaton Sound, sok tízezer nemzetközi és hazai turistát vonz, rengeteg vendégéjszakát generál, jelentős idegenforgalmi bevételhez juttatja az érintett településeket. Viszont az kétségtelen, hogy abban a néhány napban zavarhatja a klasszikus nyaralókat, pihenni vágyókat. Ami a jövőt illeti, 2020-ra még élő szerződésünk van nemcsak a Balaton Sound megrendezésére, hanem a Strand és a B my Lake fesztiválokra is. 2021-től szeretnénk megújítani újabb öt évre a területbérleti szerződést, amire nyitott az önkormányzati testület, el is kezdtük már a részletekről az egyeztetéseket. Van egy elképzelés, hogy próbáljuk korábbra, június végére hozni a Balaton Soundot, hogy minél kevésbé nyúljon bele az idegenforgalmi szezonba. Úgy tűnik, hogy ezt meg fogjuk tudni oldani azzal, hogy a VOLT Fesztivál és a Balaton Sound időpontot cserélnek.

A B my Lake fesztiválnak a műfaj sajátosságai miatt – elektronikus zenei fesztivál, amelyben elsősorban a techno műfaj dominál – 2021-től megpróbálunk a lakóövezetektől távolabb helyet találni. Ennek megfelelően a zamárdi önkormányzati testülettel erről a rendezvényről az új szerződés előkészítése során már nem tárgyalunk. Érdekes tapasztalat viszont, hogy a korábban Balatonaligán és Keszthelyen is megfordult esemény kapcsán azoknak a településeknek is voltak fenntartásaik, aztán kellemesen csalódtak, és próbálták maradásra bírni a B my Lake-et. Akkor azonban úgy ítéltük meg, hogy a Strand fesztivállal egy helyen és egy időben gazdaságosabban és könnyebben megszervezhető a fesztivál.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!