5p

A leggazdagabb magyar résztulajdonában lévő MBH Bank jóval nagyobb mértékben növelte a mérlegfőösszegét, mint a legnagyobb hazai bank, az OTP. Más kérdés, hogy utóbbi még így is több mint másfélszer több eszköz és forrás felett diszponál, s ez csak a belföldi viszonylat, ahonnan ma már a bevételeinek csupán az egyharmada származik. Nyereség és tőkeerő tekintetében azonban még nagyobb a különbség az OTP és az MBH között. Részletek és egyéb érdekességek is kiderülnek a 22 hazai bank május 31-éig közzétett éves beszámolói alapján lapunk által elkészített rangsorokból.

Elégedett lehet Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter még jegybankalelnöki korában sürgette, hogy csökkenjen a hazai nagybankok száma, ezáltal pedig az összes, idehaza ügyködő hitelintézeté. Nos, míg a Covid előtti utolsó békeévben még kilenc, méretük alapján a Magyar Nemzeti Bank terminológiája alapján nagybanknak minősített pénzintézet létezett, addig 2023 végén már csak hét. 

Más kérdés, hogy ezt a csökkenést nem úgy sikerült elérni, ahogy arra öt-tíz évvel ezelőtt, vagy még annál is régebben számítottak – az elkerülhetetlen banki konszolidáció már az ezredfordulón, még az első Orbán-kormány idején szóba került –, nevezetesen, hogy a CIB, az Erste vagy a Raiffeisen tulajdonosai kivonulnak. Ehelyett 2014-2016 között a Budapest Bank amerikai és az MKB Bank német gazdája dobta be a törülközőt. Ezt a lehetőséget az Orbán-kormány köszönte szépen és részben adófizetői pénzből, részben Mészáros Lőrincen keresztül előbb nemzeti kezekbe tette a két bankot, majd azokból és az integrációval a takarékszövetkezeteket egy akolba terelt Takarékbankból 2023. május 1-jén egyet csinált.

Az MBH Bank az OTP-től „igazolt” Barna Zsolttal az élen nem kisebb célt tűzött ki, mint hogy letaszítsa a trónról új vezére korábbi munkaadóját. Ami azért volt húzós vállalás, mert a ma már tizenkét országban tevékenykedő OTP bevételeinek mintegy kétharmadát külföldön teremti elő, míg az MBH még bele se fogott a határon túli terjeszkedésbe.

Így jobb híján hazai pályán rúghat labdába, s a téren a 2023-as évben kétségtelenül fel tudott mutatni sikereket. Mindenekelőtt azt, hogy tavaly sokkal jobban, közel a másfélszeresére növelte a mérlegfőösszegét, mint a 6 százalékkal gyarapodott OTP, aminek következtében a 2022-ben az utóbbi javára mutatkozó 2,2-es szorzó 1,6-osra csökkent – derül ki a bankok által múlt péntekig közzétett éves beszámolók átlapozása során.

Ám arányaiban még így sem az MBH mutatta fel a legnagyobb mérlegfőösszeg-növekedést a szektorban. Hanem a Bank of China, amely 2023 végi mérlegfőösszege 67 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – hűen tükrözve az Orbán-kormány keleti üzleti kapcsolatainak felpörgetését. 

A pálmát ebben az összevetésben mégis az állami Eximbank vitte el (74 százalékkal). A másik állami MFB 19 százalékkal bővült, az Orbán Viktor veje, Tiborcz István többségi tulajdonában lévő Gránit Bank pedig 25 százalékkal terebélyesedett egy év alatt. Rajtuk kívül két számjegyű növekedést csak az üzleti aktivitását 23 százalékkal felcsavart UniCredit jelzálogbankja tudott elérni.

Ugyanakkor féltucatnyi olyan pénzintézet is akadt, amelynek mérlegfőösszege 2023 végén alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál: az Erste (-5,78 százalék), az OTP-tulajdonú Merkantil Bank (-1,45 százalék), a MagNet Magyar Közösségi Bank (-8,16 százalék), a K&H jelzálogbankja (-7,43 százalék), a Magyar Cetelem (-9,09 százalék) és a Sopron Burgenland Bank testébe bújt Trive Bank Hungary (-13,52 százalék).

S bár a Covid előtti 28-asról 22-esre szűkült banki létszámhoz képest aránytalanul nagynak tűnik a visszalépők száma, ezt a növekvőknek olyannyira sikerült ellensúlyozniuk, hogy

 a hazai bankszektor 2023 végi 66 ezer milliárd forintos összesített mérlegfőösszege csaknem 13 százalékkal haladta meg a 2022 végit.

Ráadásul a huszonkettek adózott eredménye még pazarabbul alakult. Az általuk termelt 1315 milliárd forintos 2023-as össznyereség több mint háromszorosa lett a 2022-esnek. Még úgy is, hogy ugyancsak hat bank rosszabb eredménnyel zárt tavaly a tavalyelőttinél, ketten pedig egyenesen veszteségesek lettek: a Trive 1,1 milliárd, míg az Erste jelzálogbankja közel 4,9 milliárd forintot bukott.

Utóbbi anyabankjának azonban ez meg sem kottyanhatott, lévén, hogy az Erste közel háromszor akkora profitot kasszírozott 2023-ban, mint 2022-ben. Még nála is jobban kilőtt az OTP, amely nyeresége két nagyságrenddel lett nagyobb, a tavalyelőtti 6,6 milliárd forinttal szemben tavaly 645 milliárd, ami tehát azt jelenti, hogy a Csányi Sándor által irányított pénzintézet hozta össze az egész szektor hazai profitjának a felét.

Ami aztán a tőkeerején is nagyot lendített. A hazai bankszektor 7 ezer milliárd forint feletti saját tőkéjéből közel 2300 milliárd felett az OTP diszponál. A nagy riválissá felfejlesztett MBH ezen mutatója, ha nem sokkal is, de még ezermilliárd alatt maradt. 

Innen szép nyerni – szól a mondás. Kíváncsian várjuk, e téren mit hoz a 2024-es esztendő.

(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!