|
| Az Átrium Film-Színház nézőtere (Fotó: MTI Fotó, Beliczay László) |
A Privátbankár.hu és az mfor.hu megkeresett több érintett budapesti színházat és színpadot, arra voltunk kíváncsiak, hogy őket hogyan érintették a változások.
Átrium
Az Átrium a novemberben még hatályban lévő törvény szerint 218 millió forint TAO befogadására volt jogosult. Studniczky László operatív menedzser elmondta, hogy az előadóművészeti TAO megszüntetése a színház költségvetésének 40 százalékát – az üzletmenet szempontjából visszamenőleges hatállyal – elvette.
A színházban emiatt a mai napig meghirdetett előadás nem maradt el és a repertoárról sem került le előadás, viszont bizonyos befogadott produkciók (vendégtársulatok előadásai – a szerk.) játszása kényszerűen szünetel. A fellépők és a munkatársak anyagi szolidaritást vállaltak a színházzal azért, hogy a műsor ne sérüljön. Hozzátette, hogy mind a fellépti díjakat, mind a fizetéseket csökkenteniük kellett, és kevesebb ember dolgozik a színházban, mint három hónappal ezelőtt. Kiemelte, hogy a színház dolgozói messze erőn felül teljesítenek, hogy a „remélhetőleg átmeneti” időszakot átvészelhessék.
A TAO-alternatíva
Az EMMI honlapján már elérhető a rendelet, amelynek alapján az előadó-művészeti szervezetnek minősülő, korábban kulturális TAO-t kapó szervezetek előadő-művészeti többlettámogatást igényelhetnek. Az igénybejelentéseket a színház- és táncművészeti kategóriákban a beérkezéstől számított 30 napon belül, a zeneművészeti kategóriában a Nemzeti Komolyzenei Stratégia elfogadását követően az EMMI által kijelölt kulturális grémium bírálja el.
"Mivel a megszüntetett forrás kompenzációjáról még mindig nincs konkrét információnk, előre tervezni nem tudunk. A jövőbeni lépéseink a kompenzáció mértékétől függenek, ami, bízunk benne, a kormányzati kommunikációnak megfelelően lesz odaítélve, így a tisztességesen és transzparensen működő színházak – mint az Átrium is – nem járhatnak rosszabbul. A TAO kompenzáció igénylőlapja már nyilvános, és a beadást követő 30 napon belül a minisztérium elbírálja az igényeket. Az Átrium esetében április elejére várjuk a döntést" – fogalmazott a menedzser.
Idén januárban meghirdették az Átrium Mecénás Programot, amelynek keretében többféle lehetőséget biztosítanak azoknak, akik támogatni akarják a színház működését, akár egyszeri felajánlással, akár havi rendszeres összeggel, támogató jeggyel vagy sorsjeggyel. Ezek természetesen nem olyan nagyságrendű támogatások, amelyek a színház további működését biztosítanák, de nagyban segítenek abban, hogy a döntésig fizetőképes maradjon a színház.
Milliárdok több száz intézménynek
L. Simon Lászlónak, a kulturális bizottság alelnökének a Magyar Időkben (ma már Magyar Nemzet) megjelent cikkéből kiderült: 2010-ben 6,5 milliárdon osztozott 126 szervezet, 2011-ben 9,5 milliárdon 149, 2012-ben 11,6 milliárdon 186, 2013-ban 17 milliárdon 389, 2014-ben 22 milliárdon 404, 2015-ben 22 milliárdon 266, 2016-ban 25,6 milliárdon 287 intézmény osztozott. 2017-ben pedig 37,46 milliárd forintnyi adót engedett át az állam 315 előadó-művészeti szervezetnek.
Stúdió K
"A színházban a 2018/2019-es évad költségvetésének szerves részét képezte az eddig törvényileg járó támogatási lehetőség. Ez a mi esetünkben annyit jelent, hogy a július végéig/augusztus elejéig költségvetett időszakból (hagyományosan ekkor érkezik meg a számlánkra a tárgyévi működési támogatás) a Stúdió K Színház büdzséjében idén 11,5 millió forintnyi hiány keletkezett" – mondta Imely Zoltán, a színház ügyvezető igazgatója.
"Ha csökkentettük volna az előadások számát, vagy az értük kifizetett gázsik összegét, vagy elhagytuk volna a februári bemutatónkat, az mind azt jelentette volna, hogy nem teljesítettük a tavaly beadott működési pályázat szerződéses vállalásait és mutatóit. Ez a támogatás arányos részének visszafizetésével járna, vagy járt volna, tehát januárban-februárban nem volt mérlegelési lehetőségünk, hogy a törvényváltozás fényében hol fogjuk vissza a kiadásokat" – tette hozzá.
Mint mondta, a minisztériumi működési támogatás hatálya hagyományosan a március 1. és február 28. közötti időszak, így idén március elsejétől szabadon dönthetnek arról, hogy mit nem játszanak, mit nem mutatnak be, vagy miért nem fizetnek – de ez utóbbi nem valós opció.
"Március 1-től minimálisan emeltük a jegyárakat, illetve az előadások eddig közel egységes jegyárát némileg súlyoztuk az adott előadás bekerülési költségével. A döntés inkább csak azonnali tűzoltás jellegű, hiszen elképzelhetetlen számunkra állami támogatás nélkül a jelenlegi ár kétszereséért vagy két és félszereséért értékesíteni a jegyeket" – emelte ki Imely Zoltán.
Az ügyvezető szerint nincs megoldva a finanszírozás kérdése, mivel évadban terveznek, és két hónap nem elég arra, hogy egy félidőben hozott, költségvetésük 20 százalékát érintő törvényváltozás hatását hipp-hopp kivédjék.
Mint mondta, a Stúdió K Színház fenntartója egy közhasznú alapítvány, felhalmozott tartalékaik nincsenek, materiális vagyon híján pedig nem hitelképesek, úgyhogy banki finanszírozásban sem tudnak gondolkodni. Pillanatnyilag egyetlen lehetőségük, hogy vagy a nézőikhez, vagy a jövőbeni támogatóikhoz forduljanak abban bízva, hogy sikerül átvészelniük ezt a remélhetőleg átmeneti, likviditáshiányos időszakot. Azt semmiképpen sem tervezik, hogy bezárjanak.
Rózsavölgyi Szalon
Szentpéteri András, ügyvezető igazgató megkeresésünkre elmondta, hogy most kicsit bizakodóbbak, mint akár egy hónapja, vagy mint novemberben, amikor eldőlt, hogy megszűnik a kulturális TAO. Ez a támogatás a Rózsavölgyi Szalonnak is jelentős bevételi forrása volt, a költségvetésük majdnem felét adta.
Mint mondta, a támogatás megszüntetése utáni információs zűrzavarban és bizonytalanságban arra kényszerültek, hogy idén január elsejével 20 százalékkal megemeljék a jegyek árát, illetve a februárra tervezett bemutatójukat is lemondták. Az ügyvezető hozzátette, hogy egyszerűen nem építhettek a bizonytalanságra, ígéretekre, jóslatokra – éppen a színházi közösség, a nézők és a művészek iránti morális és szakmai felelősség miatt sem. Kiemelte, hogy most mégis bizakodóbbak, mivel az EMMI kulturális államtitkársága február vége felé megnyitotta a lehetőséget az „előadó-művészeti többlettámogatásra”, azaz látszik esély arra, hogy próbálják kompenzálni a megszüntetett TAO-t.
|
| A Psota Irén-díjas Hernádi Judit színművészt köszönti Hirtling István színész az elismerés átadási ünnepségén a színházi világnapon a fővárosi Rózsavölgyi Szalon Arts Caféban (Fotó: MTI Fotó, Kovács Tamás) |
"Mi már leadtuk az igényünket erre a kiegészítő támogatásra, hiszen e forrás nélkül nem igazán tudunk működni. Harminc napon belül bírálják el a pályázatunkat. Úgyhogy most várunk, ahogyan a többi előadó-művészeti szervezet is. És nyilván a támogatás is befolyásolja majd a jövő évadunkat, műsortervünket" – mondta Szentpéteri András.
A következő premierjüket, amit június elejére terveznek, már mindenképpen szeretnék megtartani. Két olyan művész jutalomjátékáról van szó, akik kezdettől kötődnek a Rózsavölgyi Szalonhoz: Molnár Piroska, a Nemzet Színésze és a Kossuth-díjas Jordán Tamás jutalomjátéka lesz a Régimódi komédia, hozzájuk rendezőként Sándor Pál Kossuth-díjas filmrendező csatlakozik.
Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház
A Jurányit működtető Füge Egyesület ügyvezető elnöke, Rozgonyi-Kulcsár Viktória szerint egyelőre arról nincsen szó, hogy a TAO nélkül be kell zárniuk a házat, mivel egy sok lábon álló intézményről van szó. Mint mondta, az inkubátorház jelenlegi működését alapvetően nem befolyásolja a TAO megszűnése, de az is előfordulhat, hogy közvetve mégis, mivel ha például a Fővárosi Önkormányzat nagyobb részt kell hogy vállaljon a saját színházainak költségvetésében, és esetleg ezért a Jurányi kevesebb támogatást kap a közszolgáltatásra, akkor az nagyban befolyásolhatja azt, hogy miként gazdálkodják ki a nem alacsony bérleti díjat és rezsi költségeket.
Az elnök szerint ahol biztosan hatással lesz a TAO megszűnése, az a színházi működés, ugyanis a támogatás lehetővé tette a kis nézőszámú, magas színvonalú kísérleti előadások forgalmazását. Például ha 40 néző nézhet csak valamit intimitása miatt, de 6 színész játszik benne, sose jönne ki a kiadási oldal a jegybevételből, de a TAO segítette ezeknek a likviditását megoldani. Éppen ezeket a független színházi előadásokat azoknak a forgalmazását lehetetleníti majd el a TAO hiánya, mert forgalmazási pályázatok nem is nagyon léteznek – emelte ki. Szerinte azok az előadások változatlanul megmaradnak, amelyek nézőbarátabbak, és kijön az egyszeri kiadásuk a jegybevételből.
|
| Epres Attila, Mészáros Máté és Debreczeny Csaba (b-j) a Hurok című színdarab próbáján a fővárosi Jurányi Házban. Kerékgyártó István drámáját február 23-án mutatják be Bagossy László rendezésében. (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt) |
Rozgonyi-Kulcsár Viktória emellett úgy fogalmazott, hogy „sosem értette, hogy miért mondják néhányan a szakmán belül, hogy a független színházak, befogadóhelyek a TAO miatt „elbulvárosodtak”, szerinte ez pont, hogy most lesz igazán probléma, mivel a fiatal tehetségek előadásait kell majd levenniük a műsorról, akik mertek nagyokat álmodni, viszont veszteséget termelnek, és a TAO hiánya miatt már nem lesz mivel betömni a lyukakat.
A másik terület, ahol érezhető lesz a TAO hiánya, az új produkciók születése, mivel azokat is innen támogatták, mert az NKA támogatásokból lehetetlen volt megvalósítani egy-egy új produkciót. Ez érinti a stáb összetételét is, hiszen, ha minden radikálisan csökken, akkor a munka is, és/vagy a fizetések vagy a létszám is. Mint mondta, a legnagyobb baj, hogy 2018. januártól veszteséget termelnek, forgalmazzák a fent említett előadásokat és létrehoztak nem egy új bemutatók, és ehhez novemberben tudták meg, hogy a 2018-as jegybevételük után már nem lesz TAO, viszont az aktuális évadot még ezzel kalkulálva tervezték meg.
Kiemelte, hogy idén januártól, ha nem is radikálisan, de emelték a jegyárakat, és gondolkodnak a támogatói rendszer bevezetésén is, valamint újraélesztik a szponzorációs lehetőségeket. A tavaly termelt veszteséget már nem tudják helyreállítani, de az új évadban nem terveznek olyan új bemutatót, aminek nem áll rendelkezésre egyéb pályázati forrásokból a költségvetése, és át kell gondolniuk, hogy mely előadásokat kell levenniük a műsorról gazdasági okok miatt.
Budapest Sportaréna
A Papp László Budapest Sportaréna nemzetközi összehasonlításban is kimagasló kihasználtsággal működik. Az elmúlt 5-6 évben mind az eseménynapok száma, mind a látogatószám megduplázódott, így több mint 140 eseménynap, és több mint 900 ezer látogató járt tavaly a házban.
Hogy miként hatott a kulturális TAO megszűnése a programkínálatra, Lak Tibor, a Budapest Aréna cég- és pénzügyi vezetője a Privátbankár.hu-nak elmondta, valóban várható némi visszaesés 2019-ben, amely több okra vezethető vissza. Egyrészt vannak olyan produkciók, amelyeknek rendkívül magas a költségigénye, ugyanakkor a kereslet, vagyis az értékesíthető jegyek száma nehezen felbecsülhető. Ezen magas kockázatú eseményeket az üzleti alapon működő koncertszervezők a támogatás hiányában azonnal törölték. Másrészt egyes szervezők a kulturális TAO-t felváltó, azt részben helyettesítő vagy pótló koncepcióra várva elhalasztják a tervezett eseményeket. Kivárnak, hiszen a TAO megszüntetésekor beígért új támogatási rendszer ismerete nélkül nem összerakható bizonyos események költségvetése.
„A szervezők ennek ellenére továbbra is számos produkciót képesek pusztán piaci alapon, a jelentős érdeklődés és az ezáltal generált jegybevétel alapján megvalósítani. Az Aréna üzemeltetéséért felelős menedzsment eddig is és a jövőben is kiemelt figyelmet fordít a bérlők, azaz koncertszervezők, kiállításszervezők, sportszövetségek igényeire, és igyekszenek a lehetőségekhez mérten rugalmasan segíteni őket az eseménynapok foglalásában, a megfelelő bérleti konstrukciók kiválasztásában, és az események gördülékeny lebonyolításában” – mondta Lak Tibor.
Járható út lehetne az áfacsökkentés
Hogy esetleg jegyáremelésre is sor kerülhet, erre nem tudnak választ adni, ugyanis a belépőjegyek árával kapcsolatos döntés nem a Budapest Aréna hatáskörébe tartozik, azt a mindenkori eseményszervezők határozzák meg, akik persze tisztában vannak egy áremelés esetleges keresletcsökkentő hatásával.
|
| A Papp László Budapest Sportaréna (Fotó: MTI Fotó, H. Szabó Sándor) |
Lak úgy látja, megoldás lehetne a koncertjegyek utáni ÁFA mértékének csökkentése, ami azonos jegyárak fenntartása mellett növelni tudná a szervezők bevételét, kompenzálva ezzel a növekvő költségeiket, kizárólag azokat támogatva, akik valós jegyvásárlás mellett, tényleges keresletet kielégítve hoznak létre művészi alkotásokat. A koncertjegy utáni ÁFA mértékének csökkentése a fentieken túl javítaná az ország nemzetközi versenyképességét is, hiszen azonos jegybevétel mellett is könnyebben tudnának versenyképes fellépti díjat ajánlani a művészeknek, amivel további világsztárokat lehetne Magyarországra vonzani.
Tízmilliós nagyságrendű bevételkiesést jelent a TAO megszüntetése
Tekintettel arra, hogy a jelentős üzemeltetési költségek miatt egy eseménynap bérleti díja már önmagában több millió forint, így a TAO megszüntetése miatti eseményszám-csökkenéssel a várható kiesés tízmilliós nagyságrendben mérhető a Budapest Arénánál. A rendezvények elmaradása nemcsak az intézményt üzemeltető cégnek jelent bevételkiesést, hiszen események elmaradása esetén a vendéglátó egységeket üzemeltető cég is elesik a büféforgalom bevételétől, továbbá számos alvállalkozó cég (biztonsági szolgálat, hostess szolgálat, orvosi – és tűzoltó ügyelet, stb.) bevétele is alacsonyabb lesz. Mindezek alapján pedig mind az ÁFA, mind a társasági adó, mind pedig a helyi adók megfizetett mértéke is csökken.
A kevesebb eseményszám miatt természetesen van bevételcsökkenése a Budapest Arénának, ugyanakkor a cégvezető hozzátette: a stabil működést, ezáltal a ház fenntarthatóságát, finanszírozhatóságát ez nem veszélyezteti.
„A szervezők a kezdeti sokkhatás után igyekeznek újragondolni a rendezvények finanszírozhatóságát. A TAO megszűnése a szervezőknek az üzleti kockázatát növeli, ugyanakkor a jól átgondolt fellépő kiválasztásával, jól felépített marketing kampánnyal, és profin megtervezett jegyértékesítéssel továbbra is bízhatnak a sikerben. Ezt a szakmai hozzáállást, azaz a piacképes termékek színpadra állítását jellemzi, hogy a 2019-ben várható visszaesés és negatív hatások után, az Aréna 2020-as foglaltsági naptára már újra növekvő kihasználtságot mutat” – mondta Lak Tibor.
(Privátbankár.hu)
