A koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek és az arra adott általános - munkahelyek teremtésére irányuló - kormányzati reakció hívta életre a Külpiaci növekedési támogatási programot 70 milliárd forintos keretösszeggel. Az elmúlt napokban újabb két nyertes vállalkozás vehette át Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztertől a támogatói oklevelet, melyről a tárca szerkesztőségünkhöz eljuttatott közlemény formájában beszámolt.
Az elmúlt néhány, pályázati eredményről szóló közleményekben azonban feltűnt némi furcsaság. Ezekben úgy fogalmaztak, hogy a 70 milliárd forintos keretösszegű programban már 33 cég nyert el támogatást, melyek összesen 99 milliárd forint értékben fognak külföldi beruházást végrehajtani, ezekhez 51 milliárd forintnyi támogatást adott az állam. Viszont egy március 2-i - tehát bő két héttel ezelőtti - hír szerint 34 cég 104 milliárd forint összértékű beruházását támogatta az állam, összesen 54 milliárd forinttal. Vagyis pár hét leforgása alatt egy nyertes pályázó eltűnt a felsorolásból, ezért a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz (KKM) fordultunk, hogy segítsenek feloldani ezt a furcsa ellentmondást. A tárca sajtóosztályának válaszából kiderült: valaki a győztes pályázata ellenére visszalépett és nem él a lehetőséggel.
"A Külpiaci Növekedési Támogatás keretében a Külgazdasági és Külügyminisztérium és a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zrt. mindezidáig 34 projekt közel 54 milliárd forintnyi támogatásáról döntött, azonban egy vállalkozás saját döntése miatt nem kívánt élni ezzel a lehetőséggel. Ebből kifolyólag a támogatott vállalkozások száma 33-ra, míg a támogatás összege 51 milliárd forintra csökkent" - tájékoztatták lapunkat.
Ráadásul elnézve az eddig napvilágra került nyertes pályázatokat és beruházásokat, kiemelkedő összegű támogatásról mondott le egy meg nem nevezett társaság, mivel ez az egyetlen visszalépő 3 milliárd forintnyi támogatást szabadított fel döntésével. Márpedig - bár voltak már milliárdos nagyságrendben elnyert támogatások - ilyen mértékű állami dotációról még nem érkezett hír. Igaz, ez nem kizáró tényező, hiszen a 33 támogatott cégnek mindössze a harmada, 11 ismert. Éppen ezért szerettük volt kikérni a többi érintett cég nevét és az elnyert támogatási összegeket is, ám azokat nem kaptuk meg.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium kérésünkre ugyanis azt közölte, hogy
"a támogatott cégek listája, valamint a támogatások összege a felhívás keretében beérkezett összes pályázat értékelését követően, egyidejűleg kerül közzétételre a HEPA honlapján. A pályázatok elbírálása két szakaszban történik, így a közzétételre a későbbiekben kerül sor".
Már most is sok a NER-közeli cég
Ennek ellenére a Külgazdasági és Külügyminisztérium néhány támogatói okirat átadásáról közleményben számol be, melyek segítségével 11 nyertes vállalkozás kiléte ismerté vált. Cikkünk írásáig nyilvánosságra került nyerteseket az alábbi táblázatban gyűjtöttük össze.
Az utóbbi három cég összesen 7,3 milliárd forint értékű beruházást fog végrehajtani, melyhez 3,65 milliárd forint támogatást nyertek el összesen - részletesen csak ennyi derült ki eddig a támogatási összegekről és az állam által felkarolt projektek értékéről.
Bár első ránézésre talán úgy tűnik, hogy kevésbé ismert vállalatokról van szó, valójában több, NER-közeli, jól prosperáló társaság szerepel a listán. De nézzük sorban!
Érdekesen időzített tulajdonosváltások, új tevékenységek felvétele
Nyert cég Leisztinger Tamás közeléből
Legutóbb a KKM a Pellet Produkt részére történő okiratátadásról számolt be közlemény formájában. A soproni székhelyű társaság a horvátországi Verőcén tervez egy 5 milliárd forintos beruházást, melyhez 2,3 milliárdos támogatást ad az állam. A közel 119 millió forintos jegyzett tőkével rendelkező társaság bő egy évvel ezelőtt, 2020 januárjában került új többségi tulajdonoshoz, az ECM Invest Vagyonkezelő Zrt.-hez, mellette kisebbségi részesedése van a helyi illetőségű Deák Leventének, valamint a petőházi Clean Energy Kft.-nek. A többségi tulajdonos ECM Invest sem túl régi, tavaly szeptemberben került új gazdához, Nagy Anikó Ásziához, aki Leisztinger Józsefnétől (Leisztinger Tamás édesanyjától) vásárolta meg a vagyonkezeléssel foglalkozó társaságot.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy Nagy Anikó Ászia és az ECM Invest megjelenésével a Pellet Produkt Kft.-ben ne maradt volna Leisztenger Tamás köréhez közeli résztulajdonos. A kisebbségi részesedéssel bíró Clean Energy Kft. Kaszab István és Sántha Gergely cége, utóbbi személy pedig több Leisztiger-érdekeltségben is vezető pozíciót tölt és töltött be, többek között a diósgyőri focicsapat mögött álló cég ügyvezetője is. A csapat ugyan már Szíjj László és Mészáros Lőrinc közelébe került, Sántha Gergely pozíciójában maradt.
Az állam Tasnádi László érdekeltségét is támogatja
A győri Metal Shredder Kft. tulajdonosi körében is feltűnik egy ismert név, mégpedig Tasnádi Lászlóé, aki Pintér Sándor belügyminiszter egykori államtitkára és a Civil Biztonsági Zrt.-n keresztül üzlettársa is volt. Tasnádi László egyébként nem túl rég "fedezte fel" magának ezt a társaságot és az elnyert állami támogatásból kiindulva a jelek szerint jó időzítéssel szállt be az üzletbe.
Az addigi egyedüli tulajdonos, Török László tavaly augusztus közepén adott el 10-10 százalékos tulajdonrészt a cégből; az egyik Tasnádi Lászlóhoz került, a másik 10 százalékos hányadot Hetényi László szerezte meg. A nem veszélyes hulladék kezelésével, ártalmatlanításával fő tevékenységként foglalkozó cég legutóbbi beszámolója szerint az egymilliárd forintos árbevételből 56 milliós tiszta profitot termelt.
Helyi nagyvállalkozó Bulgáriában terjeszkedne
Kalandos hátteret tudhat magáénak a miskolci székhelyű OLP-Tech Kft. is, melynek két tulajdonosa van: a többségi részesedéssel rendelkező Orbán György, valamint Luka Lajos. A fő tevékenységként fémszerkezet gyártásával foglalkozó cég 3 milliárd forintos bevételből 2019-ben 123 milliós nyereséget könyvelt el, és a jelek szerint nemcsak külföldön fogna nagy projektbe, de idehaza is. 2020 júniusában ugyanis megvette a PIMCO Kft.-t a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Talentis Group Kft.-től. A PIMCO azért említésre méltó cég, mert - mint arról lapunk is beszámolt - a társaság az évek óta húzódó, Szerencsre tervezett üveggyapot-gyár beruházásával összefüggésben 2017. május 23-án kapott érvényes környezethasználati engedélyt 2022. május 31-ig a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatalának Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályától.
Amellett, hogy az évek óta húzódó projektet 2016 végén a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősítette, még azt megelőzően, 2016 szeptemberében a Nemzeti Befektetési Ügynökség 4 milliárd forintos támogatásban is részesítette.
Tavaly szeptemberben a PIMCO üveggyapot-gyár beruházás révén Orbán György jó politikusi kapcsolatokra is szert tehetett, mivel az akkori időközi választáson induló Koncz Zsófia - ma már országgyűlési képviselő - a Facebook-oldalán megosztott bejegyzése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter társaságában egyeztetett a gyárról, erről kép is készült.
No, eme kis kitérő után térjünk vissza az OLP-Tech Kft.-hez, mely a most elnyert állami támogatás segítségével naperőmű építésével terjeszkedne Bulgáriában. Mint említettük, a többségi tulajdonos Orbán György, akinek neve egy, az adófizetőknek 27 milliárd forintos kárt okozó céggel kapcsolatban is felmerült korábban.
A Magyar Nemzet korábbi - ma már nem elérhető, de ezen a linken olvasható - cikke szerint hűtlen kezelés, csalás és költségvetési csalás miatt tett feljelentést a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal egy szövevényes ügyben, amelyben az állami Eximbank Zrt. korábbi vezetése egy moszkvai bevásárlóközpont fantomépítkezését támogatta. Úgy juttatott csaknem 124,2 millió eurós hitelhez egy offshore vállalkozást és a magyar Harcon Zrt.-t, hogy azok egy kapavágást sem ejtettek az építkezésen, s egy fillér önrészt sem vállaltak. Orbán György pedig a cégpapírok szerint a Harcon Zrt. felügyelőbizottsági tagja volt 2000 és 2018 között.
A topolyai focicsapat tulajdonosának terve is elnyerte az állam tetszését
A 2021. február 17-én bejelentett nyolc támogatott cég egyike volt a Sat-Trakt Kft. is, a budapesti székhelyű, fő tevékenységként elektronikus, híradás-technikai berendezés, és alkatrész nagykereskedelmével foglalkozó cég most Szabadkán építene sörfőzdét (a cég egyébként tavaly augusztusban vette fel tevénykeségi körébe a sörfőzést). A cég tulajdonosa Zsemberi János, akinek neve onnan lehet ismerős, hogy ő a topolyai focicsapat tulajdonosa is, és Szerbia 100 leggazdagabb embere között szokás emlegetni. A topolyai fociakadémia 2016-tól kezdődően négy körben csaknem 8,5 milliárd forintot kapott a határon túli fociakadémiák támogatási keretéből. Az addig a szerb harmadosztályban játszó topolyai focicsapat feljutott az első ligába, ahol a negyedik helyet szerezte meg magának, így jogot szerzett az Európa Ligában történő indulásra is.
A Sat-Traktnak egyébként nem ez az első állami támogatása, amelyben részesült. Mint arra a 24.hu cikke kitért, nem egészen két évvel ezelőtt bő 750 millió forint támogatást folyósítottak a Prosperati Alapítványon keresztül a cégnek, melynek segítségével kábeltelevíziós, internetes és telefonos hálózatot épített ki.
Miniszterből lett üzletember is nyert a pályázaton
A Sat-Trakttal, az OLP-Tech Kft.-vel egy közleményben számolt be a külügyminisztérium az MPP Zrt. nyertes pályázatáról is. A fő tevékenységként adatfeldolgozással és web-hoszting szolgáltatással foglalkozó cég a beszámoló szerint Szingapúrban építene fintech-központot, melyet támogatásra érdemesnek ítéltek meg. Az MPP Zrt. egyedüli részvényese a Cellum Global Innovációs és Szolgáltató Zrt.. Utóbbi társaság részvényesei között az OTP Kockázati Tőkealapja mellett - saját tulajdonú részvényesként - az MPP Magyarország Zrt. és a Cellum Global Invest Vagyonkezelő Zrt. is szerepel.
A nyertes MPP Zrt. vezérigazgatója a Gyurcsány-kormány gazdasági és közlekedési minisztere, Kóka János, de egy korábbi cégpapír alapján a Rumed 2000 Kft. cégén keresztül a Cellum Global Invest Vagyonkezelő Zrt.-ben is részvényes.
Rákészültek?
Tulajdonosi hátterét illetően első ránézésre ugyan nem fedezhetők fel NER-közeli kapcsolódási pontok, keresgélésünk során a Geospeciál Kft.-vel összefüggésben is találtunk említésre érdemes fejleményt.
A cég "Ausztriában hajt végre beruházást, egy alpesi hotelt vásárol, azt bővíti ki és teszi a szolgáltatásait alkalmassá arra, hogy a koronavírus-járványt követően nagy létszámban fogadjon vendégeket" - szólt a Külgazdasági és Külügyminisztérium februári közleménye.
A Geospeciál Kft. azonban a mostani projektjével mintha profilváltást hajtana végre. Egészen 2020 szeptember végéig ugyanis főként az építőiparban, azonban belül is
az út- és autópályaépítés területén tevékenykedett, legalábbis a fő tevékenysége szerint. 2020. szeptember 29-től kezdve ezt utazásszervezésre cserélte, emellett a tevékenységi körébe felvette a szállodai szolgáltatást és az egyéb foglalást.
Az, hogy egy teljesen új terület felé nyit a Geospeciál Kft., érthetővé válik, ha ránézünk a cég beszámolóira. Míg 2015-ben még 1,2 milliárd forintot meghaladó árbevételre tudtak szert tenni, addig 2017-ben ez már "csak" 630 millió forint volt, 2019-ben pedig csupán 66 millió forint folyt be a cég kasszájára. Igaz, ennek ellenére sikerült 123 milliós profitot kimutatni, de ez csak az egyéb bevételeknek (pályázati támogatás, tárgyi eszköz bevétele) köszönhető. Az ezt megelőző években 120 milliós, 180 milliós veszteségeket és néhány millió forintos profitot könyvelt el a társaság.
Összefoglalva a cégkivonatok alapján az látszik, hogy sok nyertes pályázó esetében tavaly nyárra, kora őszre esett egy-egy tulajdonosváltás, új tulajdonos felbukkanása, vagy épp új tevékenységi kör felvételét időzítették erre az időszakra. Bár az összes nyertes cég megismerésére még várnunk kell, az eddig nyilvánosságra hozott nyertesek sorra nagy múlttal és NER-közeli kapcsolódási pontokkal rendelkező vállalatok, akik az újabb projektek és a külpiaci terjeszkedés révén tovább tudják növelni a gazdasági érdekeltségeik stabilitását. A 33 eddig nyertes vállalkozásból 11 neve ismert, ebből 5 esetben beazonosítható valamilyen kapcsolódási pont a Nemzeti Együttműködés Rendszeréhez, annak prominens tagjához.
