Az OTP Jelzálogbank legfrissebb Lakóingatlan Értéktérképének adatai szerint töretlen az ingatlanár növekedés a hazai piacon, idén az első három negyedévben országosan 14 százalékos emelkedés látható az előző év azonos időszakához képest. Nagyok a különbségek az ország területei között, van olyan megye, ahol az árak harmadukkal emelkedtek egy év alatt, néhol viszont 10 százalékkal sem. A lassulás és a piac átrendeződése elkerülhetetlen, de nem mindenhol és nem azonos mértékben.
Az OTP Jelzálogbank legfrissebb Lakóingatlan Értéktérképe a NAV valós forgalmi adatait dolgozza fel, és az év első három negyedévéről ad pontos ingatlanpiaci képet. Az utóbbi hónapokban a közbeszédet az ingatlanpiaci növekedés megtorpanása, a kereslet drasztikus csökkenése határozta meg, azonban a hivatalos adásvételi adatok szerint ez a megközelítés egyelőre nem teljesen állja meg a helyét. Az igaz, hogy a fővárosban látványosan visszaesett a tranzakciószám és Budapesten már csak az összes eladás ötödét bonyolították a korábbi egyharmad helyett, de az áremelkedés itt sem állt meg, sőt a XVI. és a XIX. kerületben például 30 százalékkal nőttek az átlagárak.
A fővárosi piacon – részben a befektetési célú lakásvásárlás visszaszorulása miatt – azokban az olcsóbb, jellemzően külső kerületekben tudtak látványosan emelkedni az árak, ahol főleg magánvásárlók kerestek lakást, családi házat. Jellemző, hogy a belsőbb, a befektetők számára vonzó kerületekben már sokkal lassabb a drágulás, az I. és V. kerület található a rangsor végén. Az utóbbiban azonban a 1051-es irányítószám alá eső városrész átlépte az 1 millió forintos átlagos négyzetméterárat, így Magyarország legdrágább területévé vált idén.
„Az ingatlanpiac dinamikája az elmúlt három negyedévben nem csak forgalomban, hanem árnövekedésben is a vidéki területek felé tolódott. A legnagyobb emelkedést azok a megyék, megyeszékhelyek mutatják, amelyek az elmúlt években is igen népszerűek voltak; több nagyobb terület is kirajzolódik, ahol látványos drágulás mehetett végbe. A legnagyobb ilyen összefüggő térség a Közép-Dunántúli Régió, ahol 30% körüli az éves áremelkedés mértéke, ezt nagy részben az ipar és a munkaerőpiac fejlődése magyarázza. Veszprém, Komárom-Esztergom és Fejér megyében tehát még mindig megéri ingatlanbefektetésben gondolkodni” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Tatabánya, mint legjobb befektetés?
Tatabányán, Komárom-Esztergom megye székhelyén idén 36 százalékkal, két év alatt pedig összesen 73 százalékkal nőtt az átlagos ingatlanár, így aki itt fektetett lakóingatlanba - a lakásállomány sajátosságai miatt elsősorban lakótelepi lakásba –, nagyon jól járhatott. Veszprém megyében és Veszprémben is 30 százalékot meghaladó ütemben drágultak a lakóingatlanok, igaz itt a Balaton-felvidék népszerűsége is felfelé hajtotta az árakat. Az északi part áremelkedésben jócskán lehagyta a délit. Bár a Marcali járásban, ha minimálisan is, de csökkent az átlagár, a Tapolcai és Balatonfüredi járásban ugyanakkor a 30 százalékot is meghaladta az áremelkedés mértéke. A sokáig messze legdrágább megyeszékhelyet, Győrt, immár négy másik megyeszékhely is veri: a Dunától nyugatra Veszprém és Székesfehérvár, keletre pedig Kecskemét és Debrecen. Utóbbi a legdrágább és egyetlen megyeszékhely, ahol mára az átlagos négyzetméterár átlépte a 400 ezer forintot.
Valkó Dávid szerint a következő két-három évben a különböző állami támogatások, az új, építkezést vagy lakásvásárlást ösztönző szabályozások elnyújthatják a felívelő pályát, utána azonban stabilizálódhatnak az árak.
Budapest után Győrben épül a legtöbb új lakás. A Rába parti városban egy négyzetméter átlagára nagyjából a fővárosi érték fele.
Az Otthon Centrum a megyei jogú városokban végzett felmérése szerint 326 társasházi lakás projekt volt
elérhető decemberben, ezekben összesen 9 421 új lakás épült. Nem meglepetés, hogy elsősorban azokban a
városokban pörög a piac, ahol a foglalkoztatottak száma nem ingadozik jelentősen és stabil a munkaerőpiac.
A beruházások számában a 23 megyei jogú város közül kimagaslik Győr, Debrecen, Pécs és Szeged. Ezekben a városokban található az online felületeken meghirdetett új lakás projektek majdnem fele. Az épülő lakások száma Győrben a legmagasabb (1 769), a második Szeged (1 238), míg a harmadik Debrecen (974). A három város mindegyikében az épülő lakások legalább 35 százaléka szabad volt december első napjaiban.
A megyeszékhelyekre jellemző 548 ezer forintos fajlagos lakásár a fővárosi érték fele. A legdrágább városok árai a külső pesti kerületek átlagárával egyeznek meg. Ez alól kivétel Debrecen legdrágább projektje, itt 1,255 milliós négyzetméteráron kínáltak újépítésű lakást, míg a legolcsóbban Miskolcon hirdettek meg egy ingatlant: egy négyzetméterért 217 ezer forintot kértek.
A vidéki lakáspiac lendülete továbbra is kitart. Az Otthon Centrum egy évvel korábbi felméréséhez képest 12 százalékkal több projekt van a piacon melyet a fejlesztők átlagosan 20 százalékkal kínálnak magasabb áron.
