A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető társaságot több mint 10 éve vette át a német-kanadai konzorcium. A kormány – lehet, hogy tudatosan, de szakmailag teljesen félrevezető módon –- mindig a repülőtérről beszél, noha azt soha senki nem adta el. Az üzemeltető koncessziót vette meg 2005-ben 75 évre a British Airport Authority (BAA). Nem sokáig voltak itt a britek, majd jöttek a szingapúriak és végül a mostani tulajdonosok. Velük tárgyalt először Palkovics László, aki ugyanúgy szinte hetente jelentette be, hogy mindjárt itt a megállapodás, mint teszi ezt Navracsics Tibor az EU-s pénzekkel kapcsolatban.
Ők vannak most birtokon belül
A Budapest Airport Zrt. részvényeinek 55,44 százalékát birtokolja az AviAlliance, amelynek anyavállalata Kanada egyik legnagyobb, állami nyugdíjalapja, a PSP Investments. További 23,33 százalék a szingapúri GIC befektetési alap leányvállalata, a Malton tulajdona, a maradék 21,23 százalékot pedig a Caisse de dépôt et placement du Québec nevű, ugyancsak kanadai nyugdíjalap tartja a kezében.
Nézzük, mit végeztek mostanáig a jelenlegi tulajdonosok, mit vesz át az 51 százalékos többségre pályázó Orbán Viktor és külföldi partnere, a francia Vinci óriáscég. (Az árat homály fedi, de szakmai becslések szerint az akár 3,5-4 milliárd euró is lehet.)
Elöljáróban el kell mondani, hogy a kormány Fürjes Balázzsal az élen (aki akkor még a Budapest Fejlesztési Központot vezette) folyamatosan ekézte a Budapest Airportot egyes szolgáltatások színvonala, főleg a fapadosok ideiglenes beszállító helye miatt, de például semmit nem tett annak érdekében, hogy európai módon lehessen megközelíteni a repülőteret: sem a közúti, sem az ígért vasúti összeköttetés nem fejlődött.
Akkor azt mondták Ferihegyen, hogy 2020-ig további 160 millió eurót költenek a korszerűsítésre és bővítésekre (új beszállító folyosó a B2-es oldalon, új parkolók, valamint cargo-, logisztikai és környezetvédelmi fejlesztések). A hatszintes parkolóház alapkövét is lerakták, majd azzal nem történt semmi, mert az illetékes hatóság visszavonta az engedélyt.
Abban az évben már sikerült átlépni a bűvös 10 milliós utaslétszámot (13,2 millió), majd 2018-ban 14,9, 2019-ben 16,2 millióra ugrott ez a szám. A Covid 99 százalékos forgalomvesztéssel járt, de 2021-ben 4,6, tavaly pedig 12,2 millióra sikerült feltornászni az utasszámot, köszönhetően az ismét berobbant turizmusnak. Nem feledhetjük azonban, hogy két lépcsőben több száz főt el kellett küldeni a cégtől, a létszámot 17 milliós utasforgalomra kalibrálták, a 2020-as kirúgások után, ha nem is mindenkit, de sok embert visszavettek, bár erről nem közöltek pontos adatokat.
Ugyancsak a teljes képhez tartozik, hogy öt évvel ezelőtt a fejlesztések zökkenőmentes folytatása érdekében a BA 200 millió eurós hitelt vett fel az EIB-től, vagyis ez a nagy nemzetközi bank elegendő garanciát látott a cégben a kölcsön visszafizetéséhez. Most azt olvashatták a BA tavalyi beszámolójában, hogy 76 millió eurós nyereséget ért el a cég, így három év alatt 121 millió euróra sikerült lenyomni a veszteséget. Ez persze nem üdvözítő, mert hiába volt idén is nagy utasforgalom, az általános gazdasági pangás miatt épphogy a 2019-es szintet tudta hozni.
A Ferihegyen üzlethez jutott nagyobb cégek:
- Kész Zrt. (Sky Court, új utasmóló, parkolóház)
- Wing Zrt. (2 darab hotel)
- B+N Referencia Zrt. (takarítás, biztonsági szolgálat)
Időközben viszont új szerelőhangár épült a Wizz Air légitársaságnak, megújult és korszerű szigetelést kapott a Lufthansa Technik szerelőhangárja, hasonló munkák voltak a másik javítóbázis, az Aeroplex területén is.
Régi gond volt, hogy a repülőtér területén nincs megfelelő szálloda, holott minden valamire való, hasonló adottságú és méretű légikikötőben van ilyen, nem is egy. Nos, a francia Accor megbízásából a Wing felhúzta az Ibis Style hotelt, idén pedig bejelentette, hogy mellette egy másik, hasonló méretű szállodát is épít.
Új poggyászkezelő csarnok létesült, sokkal több check-in pultot állítottak fel, úgynevezett átsétálós vámmentes áruház nyílt, és több üzleti várót is átadtak. A repülésbiztonság növelése érdekében a repülőtér új műszeres leszállító rendszert kapott, és felújították az egyes futópálya betonfelületének 900 méteres szakaszát. A légi áruszállítás terén is tapasztalható növekedés elősegítésére hat évvel ezelőtt két új, úgynevezett integrátor bázist építettek a DHL Express és a TNT számára. Felépítették a Mahart konténerdepóját is, 30 ezer négyzetméteren.
Kifejezetten sokat profitált a BA abból, hogy a Covid idején gyorsan tudta kezelni az egészségügyi szállítmányokat. Nem túlzás azt mondani, hogy robbantott ezen a téren, a járvány alatt is növelte a kezelt áruk mennyiségét, ami tavaly már csaknem 200 ezer tonnára emelkedett. Ha már Cargo, négy éve megkezdte a Cargo City beruházást (mintegy 32,6 millió euró értékben), ezen kívül számos ázsiai és egy török cargo légitársaság is Budapestet tette meg a közép-európai bázisának.
A francia szakmai partnernek elegendő tapasztalata van, csak remélni lehet, hogy ezekre támaszkodva viselkedik majd többségi tulajdonosként az Orbán-kormány. A Vinci 13 országban van jelen, ezekben 70 repülőteret üzemeltet. Térségünkben a belgrádi tartozik hozzá, a 12 franciaországi mellett több brit, portugál és észak-és dél-amerikai légikikötőt felügyel.
