Tényleg véget érhet a Csepel Holding története: a cég jövője gyakorlatilag idegenek kezébe került. A Budapesti Értéktőzsde honlapján kedd délután jelent meg a Fővárosi Törvényszék határozata, mely hitelezőjük, a NAV Dél-budapesti Adóigazgatósága kérelmére megállapítja a cég fizetésképtelenségét, és elrendeli a felszámolását. A Csepel Holding igazgatósága közölte: egyeztetnek a NAV illetékeseivel a tartozás rendezésének módjáról, hogy elkerüljék a felszámolást. A vállalat az elmúlt évek befuccsolt nemzetközi üzletei következtében került a tönk szélére, de a vezetőség abban bízik, hogy újabb, még előkészítési szakaszban lévő együttműködésekkel ki tudnak jönni a gödörből.
Az ígéretesen induló, majd végül bedőlő nemzetközi üzletekről korábban a napi.hu írt összefoglalót. A Csepel Holding még februárban közölte, hogy az Orosz Államvasutakkal közös turbinás áramfejlesztő projektjük befuccsolt. Ennek keretében 3-5 évnyi munkát kaptak volna, több mint 900 darab, 330 kW-os áram-, és hőtermelő kiserőművet szállítottak volna az orosz félnek, eximbankos részfinanszírozással 500 új munkahelyet teremtve. A négy évig húzódó ügylet végül az év eleji közlemény szerint "az elmúlt években bekövetkezett jogi és pénzügyi környezetváltozás miatt" siklott ki. Az orosz fél arra hivatkozott, hogy az energia-átvétel kapcsán most már új föderális szintű rendeletek szabályozzák a vállalatot. A pénzügyi területen a devizában történő finanszírozási konstrukció az árfolyamkockázatok miatt nem lenne előnyös megoldás, mivel a cég állami tulajdonban van, és különben is, inkább a hazai termékeket és beszállítókat helyezik előtérbe. Mindezek miatt úgy értékelték, hogy nekik már nem éri meg a csepeliekkel közös üzlet, és a maguk részéről lezártnak tekintették.
Egy dubaji munka sem jött össze, mely során a Csepel Holding automatizált parkolót épített volna egy ottani toronyházba. A vállalat tavaly szeptemberben megjelent féléves vezetőségi jelentése számolt be arról, hogy öt éve húzódott a Dubai Al Hikma-projekt, és nem alakult jól. A Csepel állítása szerint 2017 novemberében ismét megkereste őket a dubaji partner - akivel a szerződést 2015-ben felmondták, és arra kérte a magyar céget, hogy kapcsolódjon be az újrakezdődő munkákba. Nem sikerült azonban mindenben megegyezni, ezért a Csepel nem szállította le a berendezéseket.
A Csepel Holding szeptemberben megjelent első féléves vezetői összefoglalója már konkrétan úgy kezdődik, hogy
"A csepeli szerszámgépgyártás nagyon nehéz időszakot élt át 2019 elején."
A továbbiakból pedig az is kiderül, hogy a vállalat konkrétan az orosz biznisz bedőlése miatt vált fizetésképtelenné. Mint írják, az Orosz Államvasutak igényére, a DGC céggel kötött szerződés a leányvállalatnak 2 millió eurós veszteséget okozott közvetlen, ami a műszaki előkészítés és a betanulás költségeit, valamint a due diligence-ben való részvételt tartalmazza. A kifizetetlen számlák miatt a Csepel be is perelte a DGC-t, az eljárásban egy orosz ügyvéd segíti őket.
A tartozások bevasalásán túl új nemzetközi munkáktól várja a pénzügyi mentőövet a cég. Ezek közül a legjelentősebb épp egy újabb orosz közreműködés: a jelentés szerint megkereste őket a Transzmasholding azzal, hogy vegyenek részt az egyiptomi gigaüzletben, mely során 1300 személyvagont kell leszállítani a helyi partnernek. A potenciális együttműködésnek most zajlik a műszaki előkészítése és az árajánlat-adása, ezek a Csepel reményei szerint a közeljövőben le is zárulnak.
Zavaros vizeken hánykódik az egyiptomi mentőöv
Érdekes a háttere az egyiptomi projektnek, melybe a Transzmasholding be akarja vonni a Csepel Holdingot. Minden idők legnagyobb magyar részvételű vasúti fejlesztése 1,2 milliárd eurót ér, a gyártásért felelős konzorciumot a magyar Dunakeszi Járműjavító Kft. és az orosz Transzmasholding Hungary Zrt. hozta létre. Az 1300 vasúti személykocsi a vg.hu szerint legalább 600 millió eurónyi, tehát 194,4 milliárd forintnyi gyártást jelent a Dunakeszi Járműjavítónak. A járműjavítót ugyanakkor Orbán Viktor májusi határozata alapján versenyeztetés nélkül el kellett volna adni a Transzmasholding tulajdonában levő TMH Hungary Invest Zrt.-nek, az ingatlanjaival együtt. Ez a VEKE szerint azzal járt volna, hogy felmondják a Dunakeszi Járműjavító Kft. és a Stadler közötti együttműködési megállapodást, és az emeletes motorvonatok ezután kizárólag Minszkben készültek volna. A miniszterelnöki határozat az adásvételre június 30-át jelölte meg határidőnek, ám a megállapodást végül mégsem kötötték meg, az e-cégjegyzékben a TMH Hungary nem szerepel a Dunakeszi Járműjavító tulajdonosai között. A sztorinak viszont még nincs vége: Orbán október 31-én megjelent határozata november 29-re módosította a határidőt.
Folyamatban van még egy indiai üzlet előkészítése is, a távol-keleti országba ultrapreciziós CNC esztergagépeket szállítanának, egy másik projektben pedig felújított gépeket kellene szállítaniuk, elsősorban az autógyártás piacára, német megrendelésre. A Csepel Holding vezetése szerint így a céget az év végére sikerül egészséges állapotúra hozni, melyben szerepet kap egy tőkeemelés lehetőség is, ami a további fejlődést és jelentős árbevétel növekedési potenciált hordoz magában.
A Csepel mostani helyzete mindenesetre a konkrét számok tükrében sem szívderítő: a féléves jelentés szerint éves összevetésben több mint 29 százalékkal csökkent értékesítésük nettó árbevétele, 470-ről 333 millió forintra. Az üzleti tevékenység nettó eredménye több mint 59 százalékkal zuhant, 108 millióról 44 millióra.
Frissítés 13:37: A Csepel Holding szerdán, a BÉT oldalán megjelentetett külön, saját közleményében is kihangsúlyozta, hogy egyeztet a NAV-val a megoldásról, illetve belengették, hogy a jövőbeli projektjeik megoldják majd a tartozások kezelését.
