6p

Mi legyen a pénzünkkel? Tegyük állampapírba? Részvénybe? Ingatlanba? Kriptóba?
A befektetésektől a vagyonkezelésig - újra itt a Klasszis Klub Live!

Jöjjön el személyesen, találkozzon neves szakértőkkel vagy csatlakozzon online!

2024. március 27. 17:00

Részletek és jelentkezés itt!

Rég nem látott kettős présbe kerültek az olajfinomítók, hiszen a kereslet erőteljesen csökkent, miközben az alapanyagárak emelkedésnek indultak. Ráadásul a környezetvédelmi előírások miatt az Európai Unióban további nehézségek elé is néznek az érintett vállalatok.

Az olajfinomítókat üzemeltető vállalkozások évtizedek óta nem látott keresleti visszaeséssel szembesültek az utóbbi időben. A koronavírus-járvány után ugyan a helyzet némileg javult, ám az alapanyagára eközben gyorsan emelkedni kezdtek. Az OPEC a kitermelés erőteljes visszafogásával indította meg az olajárat, amit tovább lendített az is, hogy a karanténidőszak utáni nyitás a kereslet növekedését hozta. Eközben viszont a finomítói marzsok nem tudtak nőni, sőt komoly nyomás alá kerültek.

Az Európai Unióban működő finomítók különösen veszélyeztetettek, hiszen jellemzően korosabb létesítményekről van szó. Ráadásul a közösség környezetvédelmi előírásai, illetve a fosszilis energiahordozók visszaszorítása érdekében tett lépések miatt ezek jövője egyébként is kockázatosabb, áll a Financial Times írásában.

A felesleges kapacitások további problémákat jelentenek, amelyeket a szektor eredményes működtetéséhez csökkenteni kellene. Az UBS elemzői szerint a kapacitásokat jelentősen, napi 3 millió hordónyival kellene 2021 végéig visszavágni, ami az Egyesült Királyság fogyasztásának kétszerese, ahhoz, hogy az érintett vállalatok jövedelmezően tudjanak működni. Az elöregedett európai finomítók mellett a kisebb kapacitású amerikaiak lehetnek még áldozatok, illetve néhány ázsiai finomítót is bezárhatnak.

A százhalombattai Dunai Finomító nincs veszélyben (Forrás: molgroup.info)
A százhalombattai Dunai Finomító nincs veszélyben (Forrás: molgroup.info)

Az 1950-es és 60-as években épített finomítók elavultak, jelentős költségekkel lehetne ezeket fejleszteni, hogy hatékonyságban felvegyék a versenyt az újabb technológiát képviselő egységekkel, amelyek például a közel-keleti régióban vagy Nigériában épültek. Már a járvány előtt is voltak felesleges kapacitások, a koronavírus miatti gazdasági visszaesés csak felgyorsította a konszolidációt. Az elemzők szerint az iparág kilátásai a pénzügyi válság utáni időszakra emlékeztetnek, a finomítói árrés akkor is csak azt követően kezdett emelkedni, hogy az üzemek egy részét bezárták.

A szakértők szerint nagyon nehéz előre jelezni, hogy mely finomítókat zárhatják be, mivel ez gyakran politikai kérdéssé válik. A kormányok két szempont miatt sem szívesen támogatják a finomítók leállítását, egyrészt az ellátás biztonsága, másrészt a munkahelyek elvesztése okoz ilyenkor fejfájást a döntéshozóknak.

Optimális esetben a finomítói marzs hordónként 10 dollár körül alakul, ám az iparági átlag alapján most ennek a felét sem éri el, miután az alapanyag árak sokkal gyorsabban növekedtek az utóbbi hónapban, mint a végtermékeké. Az említett elavult üzemek esetében pedig az sem ritka, hogy már most is a létükért küzdenek az üzemek és az árrés az egy dolláros szint alatt van. A szakértők úgy látják, hogy a jelenlegi trendek alapján csak idő kérdése, hogy mikor jön el a tömeges üzembezárás.

Hogyan érinti az a Molt?

Természetesen felmerül, hogy a finomítók esetleges bezárása a magyar olajvállalatot hogyan érinti, hiszen az ő létesítményeik is elvileg az elemzők által veszélyeztetettnek számító 1950-es és -60-as években épült. Ráadásul a magyar cég viszonylag jelentős kapacitásokkal rendelkezik.

A százhalombattai Dunai Finomító 1965-ben kezdte meg működését, és az egység 165 000 hordó/nap (8,1 millió tonna/év) kőolaj-feldolgozási kapacitásával a közép-kelet-európai régió egyik legnagyobb finomítója. A Mol ugyanakkor a Dunai Finomítót folyamatosan fejlesztette, így a termelés hatékony. Hasonló a helyzet a Slovnafthoz tartozó pozsonyi finomítóval, amely 1957-ben kezdte meg működését, és a feldolgozási kapacitása 124 000 hordó/nap (6,1 millió tonna/év). A finomító nagyfokú kiépítettségének köszönhetően Európa egyik legkomplexebb finomítójának számít (Nelson komplexitási indexe 11,5), így a bezárás ezt sem fenyegeti.

Forrás: molgroup.info
Forrás: molgroup.info

Más a helyzet ugyanakkor az INA finomítóival, amelyek közül a Rijeka Finomító Urinjban, a Rijeka közelében, Kostrena körzetben található, és 1965-ben kezdte meg működését. A finomító 90 ezer hordó / nap (4,5 millió tonna/év) nyersolaj kapacitással Horvátország legnagyobb finomítója. Ugyan felmerült korábban ennek az egységnek is a létjogosultsága, ám a stratégiai tervek szerint az üzemet nem fenyegeti a bezárás, ellentétben a Sisaki Finomítóval. Az INA Downstream a 2023 New Course program részeként azt tervezi, hogy megszünteti a sisaki hagyományos kőolaj-finomítását és ipari telephelyként hasznosítja a területet, ahol számos üzleti tevékenységet fog folytatni. A stratégiai iránymutatásokkal összhangban tervezett projektek közé tartozik a bitumengyártás (jóváhagyott), a logisztikai központ, a kenőanyag-előállítás, az LPG-palackok töltése és bio-komponens finomítás.

A Mol és a horvát kormány között – a felmerült korrupciós vádak mellett – ez volt korábban az egyik ütközési pont. A horvátok ugyanis ragaszkodtak volna a sisaki üzem működtetéséhez, annak ellenére is, hogy kis kapacitású, elavult és a Nelson komplexitási indexe is nagyon alacsony. Bár a horvát fél továbbra is időnként kardcsörgetés mellett követeli a Mol-vezérének Hernádi Zsoltnak a fejét, illetve időről-időre felmerül, hogy visszavásárolják a korábban privatizált részesedést, a felek a finomítók kapcsán tavaly egyezségre jutottak.

A horvát és a magyar féle megállapodása szerint bezárhatják a sisaki erőművet, cserébe 600 millió dollárt költenek el az INA Rijeka Finomítójának korszerűsítésére. Ez a viszonylag nagy összeg ellenére egyébként a magyar társaság érdekeinek is megfelel, a horvát finomítói tevékenység ugyanis az utóbbi 10 évben rendre veszteséggel járt. A sisaki egység bezárásával ez már önmagában is csökkenne, a Rijeka Finomító modernizálása révén pedig a befektetett összeg három év alatt megtérülhet. Így a korábbi 90 milliós éves mínusz 2023-tól 100 milliós pluszt hozhat az EBITDA-ban (ez a kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredményt jelenti). A finomító a fejlesztések révén sokkal több dízel üzemanyag előállítására lesz képes, miközben a veszteséges fűtőolaj-kapacitása csökkenni fog.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!