Az Egyesült Államokban továbbra is bizonytalanok a gazdasági kilátások, ami óvatosságra készteti a vásárlókat, és előnyhöz juttatja azokat az áruházláncokat, amelyek képesek féken tartani áraikat. Az amerikaiak többsége továbbra is aggódik amiatt, hogy elvesztheti az állását vagy valamilyen általános gazdasági baj nehezítheti meg az életét. Ezért visszafogják a vásárlásaikat – írja TheStreet amerikai pénzügyi szakportál a kiskereskedők válaszait elemző cikkében.
Összecsap a nagyágyúkkal
Az infláció enyhült ugyan, de még mindig keresztbe tesz az értékesítések növelésének és a beszállítói nehézségek sem múltak el teljesen. Dough MicMillon, az áruházi piac legnagyobb szereplője, a Walmart vezérigazgatója úgy foglalta össze gondjaik lényegét, hogy bár javulnak az árak, még mindig magasabbak, mint amilyenek a koronavírus-járvány előtt voltak. Ez a helyzet a vevők egy részét elfordítja a hagyományos áruházaktól a diszkontok felé. A Walmart pénzügyi igazgatója, David Rainey ezzel kapcsolatban kissé ködösen arról beszélt befektetői tájékoztatóján, hogy a vásárlók a „jó ár/érték arányú” árukat keresik. A nagy piaci szereplők, a Walmart mellett például a Kroger azzal tudnak javítani helyzetükön, hogy kihasználják nagy vásárlói súlyukat beszállítóik megszorongatására. Az árengedményeket, amelyeket ennek köszönhetően elérnek, továbbadhatják vevőiknek.
Az Aldi, amely diszkontláncként haszonélvezője a jelenlegi trendnek, az Egyesült Államok délkeleti részén épített ki erős hálózatot. A német vállalat 2023 nyarán már 2000 áruházzal rendelkezett Amerikában. Az áruházlánc az elmúlt hat évben árainak köszönhetően az élen végzett a fogyasztók véleménye alapján összeállított Retailer Preference Index Report rangsorban. A cég úgy döntött, ideje felgyorsítani a növekedését. Ennek szellemében felvásárolja két ottani kisebb versenytársát a Winn-Dixie és a Harveys Supermarket láncokat. Ezekkel együtt vélhetően megszerzi a két kiskereskedő hűséges vásárlóit is. Az akvizícióhoz azonban még meg kell szerezni a versenyhatósági engedélyt. Az Aldi emellett 120 új üzletet is nyit az USA délkeleti államaiban.
Magyarországon is a növekedés van a fókuszban
Az amerikai piac mellett máshol is, így Magyarországon is további bővülést tervez a boltlánc. Az eddigi eredményei jelentős növekedésről tanúskodnak.
Ahogy arról a Buksza (az Mfort és a Privátbankárt is magában foglaló Klasszis Lapcsoport szerkesztőségi blogja) korábban beszámolt, az egy Aldi-üzletre jutó bevétel jelentősen nőtt mindhárom diszkontláncnál. A diszkontok közül a Pennynek 228 egysége volt 2022 végén. A Lidl 198 bolttal rendelkezett, az Aldi hálózata pedig 163 üzletből állt.
A három cég versenyét ebben az összevetésben is a Lidl nyerte: egy-egy boltja 6,1 milliárd forint bruttó forgalmat ért el tavaly. Az Aldi boltonkénti bevétele 3,1 milliárd forintot tett ki, a Penny esetében ugyanez 2,1 milliárd forint volt. A pandémia előtt, 2019-ben mindhárom diszkontlánc kisebb hálózatot működtetett. Akkor a Penny hálózata 223 boltból állt, a Lidlnek 182, az Aldinak 144 egysége volt. A boltonkénti bevételt nézve a Lidl 3,8 milliárddal, az Aldi 2,1 milliárddal, a Penny 1,5 milliárddal zárta azt az esztendőt. Ahogy az amerikai vagy éppen a brit piacon Magyarországon is az elmúlt években a diszkontok erőteljesebb növekedésben voltak, mint a legfőbb riválisok.
Az Aldi vezetője, Bernhard Haider a portfolio.hu-nak július végén azt mondta, ha lehetséges, szeretnék fenntartani a korábbi évek expanziós ütemét. A cégvezető korábbi nyilatkozatai alapján ez azt jelenti, hogy az Aldi olyan 200-250 boltból álló hálózatot szeretne létrehozni a magyar piacon, ezzel tartaná lefedettnek a piacot.
