A cég elemzői azonban arra figyelmeztetnek: a piac továbbra sem tartja kedvezőnek az ágazat hosszútávú kilátásait. Folytatódik a pénzügyi források átáramlása a hagyományos bankoktól az alternatív intézmények felé, ahol tipikusan kisebb a tőkeigény, és eltérő a szabályozási környezet. A McKinsey szerint a geopolitikai környezet változása és a mesterséges intelligencia megjelenése miatt egy új gazdasági korszak küszöbére értünk, amely gyors átalakulásra kényszeríti a bankokat. Amellett, hogy megnevezi az aktuális makrotrendeket, a tanácsadó cég javaslatokat is megfogalmaz azoknak a bankpiaci szereplőknek címezve, amelyek hosszútávon is talpon akarnak maradni az egyre élesedő versenyben.
Régen látott és rég várt fellendülés jellemezte a pénzpiacokat 2022-ben: 280 milliárd dollárral nőtt a bankszektor nyeresége tavaly. Eközben a bankok sajáttőke-arányos megtérülése (globális átlagos ROE) 12 százalékra emelkedett, 2023-ban pedig várhatóan 13 százalékos lesz, ami a 2010 óta regisztrált átlagos 9 százalékkal összevetve komoly előrelépés. A siker háttérében főként az áll, hogy 2022 második negyedéve óta összesen 500 bázisponttal emelkedett az irányadó kamat az Egyesült Államokban és ezt a trendet más fejlett piacok is követték. Szerepet játszott az eredményben ugyanakkor az is, hogy a bankok képesek voltak a költségbevételi arányt az elmúlt évtizedben 59-ről körülbelül 52 százalékra mérsékelni.
A McKinsey frissen közzétett, The Great Banking Transition elemzése arra is rámutat azonban, hogy a bankok részvényeinek ár/könyv szerinti érték aránya (P/B mutató) 2008 óta lényegében változatlan, a 0,9-es szinten áll. Ez azt jelenti, hogy a piaci várakozások szerint a tőkearányos megtérülés továbbra is a tőkeköltség (COE) szintje alatt marad. A McKinsey elemzői szerint a piac értékítélete a bankszektor előtt tornyosuló kihívásokra irányítja a reflektorfényt. Az ár/könyv szerinti érték egy tizednyi (0,1-szeres) javulása is több mint 1 billió dollárral növelhetné meg az ágazat hozzáadott értékét.
Milyen kihívásokat kell leküzdenie a bankoknak ahhoz, hogy mindez bekövetkezzen?
Ha eltekintünk az elmúlt 18 hónap kivételesen kedvező körülményeitől, azt látjuk, hogy a szektor 2007 óta küszködik a digitális átalakulással, a technológiai innovációkat alkalmazó új piaci szereplők egyre erősebb versenyt támasztanak a hagyományos pénzügyi intézményekkel szemben, és inkább az alacsony kamatok, likviditási gondok és bankcsődök jellemezték az elmúlt bő egyévtizedet. A McKinsey kimutatása szerint a pénzügyi források gyűjtése és a fizetési forgalom lebonyolítása (tranzakciók, pénzforgalmi szolgáltatások) a hagyományos bankoktól fokozatosan a nem-hagyományos, alacsony tőkeigényű és gyakran eltérő szabályok szerint működő új szereplőkhöz kerül át, tipikusan pénzforgalmi szolgáltatókhoz és alternatív vagyonkezelőkhöz. Főként az előbbi, a pénzügyi források gyűjtése ért fordulóponthoz mostanra. 2015 és 2022 között a pénzügyi alapok nettó növekedésének több mint 70 százaléka nem a banki mérlegeket gyarapította (az USA-ban 75, Európában 55 százalékos volt ez az arány), hanem biztosítási és magánnyugdíj-alapokban, állami vagyon- és nyugdíjalapokban, illetve egyéb alternatív lakossági és intézményi befektetési alapokban csapódott le.
A kérdés a McKinsey szerint, valójában az, hogy a bankok képesek lesznek-e kihasználni a mostani kedvező széljárást arra, hogy az elkövetkező egy-két évben megfordítsák a baljós trendet. Ehhez azonban hatalmas átalakuláson kell keresztülmenniük. A tanácsadó cég öt terültet azonosított, ahol változást elérve a bankok újradefiniálhatják és jövőállóvá tehetik a működésüket:
- Feltétlenül ki kell használniuk a technológiában rejlő lehetőségeket, ideértve elsősorban a generatív mesterséges intelligencia alkalmazását, amely becslések szerint 3-5 százalékos termelékenységnövekedést eredményezhet, és dollárszázmilliárdokkal csökkentheti a bankok működési költségét.
- A pénzügyi eszközök és források menedzsmentjét rugalmasabbá kell tenniük a bankoknak, illetve meg kell fontolniuk tevékenységük több kisebb, specializált területre történő felosztását (unbundling). Ennek érdekében érdemes lehet banki szindikátusokat létrehozni, originate-to-distribute modellt (hitelek eladása azok lejárata előtt) alkalmazni, szétválasztani egymástól azokat a tevékenységeket, amelyekben a bank közvetlenül kerül kapcsolatba ügyfeleivel, azoktól, amelyekben szolgáltatásait Banking-as-a-Service (BaaS) modell keretében, akár külső fél bevonásával nyújtja. A BaaS modell lehetőséget ad arra kedvező költségszinten, hogy például tőkét, megfelelő szabályozói környezetet és háttérszolgáltatásokat biztosítson a bankoknak.
- A fizetési forgalom lebonyolítása terén a bankoknak érdemes lehet kihasználni meglévő méretgazdasági előnyeiket, vagy pedig megfontolni a kilépést az üzletmenetük szempontjából nem kritikus jelentőségű tevékenységekből. A bankoknak specializálódniuk kell. A fókuszba helyezett üzletágban vállalatfelvásárlásokkal erősíthetik a pozícióikat. Ahol pedig a kilépés mellett döntenek, az adott szolgáltatást (például a befektetési vagy fizetési szolgáltatásokat) a jövőben az egyik partnerüktől vehetik igénybe.
- Még jobb ügyfélélményt, magasabb színvonalú szolgáltatásokat nyújtva a bankok nagyobb eséllyel szélesíthetik ügyfélbázisukat. Ide tartozik a közvetlen és a közvetetett pénzügyi tanácsadás, digitális piacterek, generatív mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatások biztosítása. A több csatornát felkínáló, integrált kommunikáció sokat segíthet ebben, egyaránt építve a személyes találkozásokra és az automatizáció nyújtotta előnyökre. Külső partnerekkel együttműködve olyan szolgáltatásokat is nyújthat a bank, amelyek kívül esnek a saját üzleti modelljén (például hozzáférést digitális pénzügyi és nem pénzügyi platformokhoz).
- Az alkalmazkodás a kockázatokkal teli üzleti környezethez a bankok versenyképességének alapvető összetevője lesz a jövőben. Az infláció alakulása, a nehezen megjósolható növekedési kilátások, az ingatlanpiac volatilitásának való kitettség, a szabályozói környezet változásai, az újabban megszaporodó kibertámadások és csalások olyan kockázatok, amelyekkel a bankoknak számolniuk kell. A bankok hangsúlyozhatják az új piaci szereplőkkel szemben meglévő és jól alátámasztható versenyelőnyüket a kockázatkezelésben, amelyben egyre nagyobb mértékben támaszkodnak a generatív mesterséges intelligenciára. Magas likviditásuk ugyancsak megkülönbözteti őket riválisaiktól.
A pénzügyi intézmények alkalmazkodóképességében, teljesítményében jelentős különbségek mutatkoznak. Miközben a pénzforgalmi szolgáltatók több mint 40 százalékának 14 százalék fölötti a tőkearányos megtérülése, közel 35 százalékuknál ez az érték nem éri el a 8 százalékot sem. A bankoknál is hasonló eltérések látszanak, ami jól mutatja, hogy a hatékony működés, a jó költségmenedzsment, az ügyfélmegtartó képesség és az egyéb, a teljesítményre hatást gyakorló tényezők milyen nagy súllyal vannak jelen a bankpiacon. A legjobbak általában mind a pénzügyi eszközök kihelyezésében mind a források gyűjtésében jól teljesítenek, ügyfélcentrikusak, és élen járnak az új technológiák alkalmazásában.
Az Indiai-óceán térségében - Szingapúrtól Indián át Dubaiig, Kelet-Afrika egyes részeit is ideértve - található a kiemelkedően teljesítő bankok fele. Máshol a bankok az elmúlt időszak kiváló eredményeire támaszkodva újra befektetéseket eszközölhetnek. Európában, az Egyesült Államokban, Kínában és Oroszországban viszont a bankokat inkább a tőkeköltségeik előteremtése köti le.
A jövőben a makrógazdasági hatások, elsősorban az infláció, a kamatok alakulása és a kínai gazdasági növekedés várható lassulása lesz jelentős hatással a pénzpiaci szereplők teljesítményére. Egyik tényezőt sem könnyű pontosan előrejelezni - inkább arra lehet következtetni a McKinsey értékelése szerint, hogy egy új gazdasági korszak küszöbén állunk. A technológiai fejlődés tovább fog gyorsulni, ami a fogyasztók magatartását és igényeit is átalakítja. A mesterséges intelligencia teljesen átírja a versenyfeltételeket. A makrogazdaságban tapasztalható válságjelenségekkel és bizonytalanságokkal párhuzamosan a kormányok hatványozott erővel ellenőrzik a nem hagyományos pénzügyi intézmények és közvetítők működését. Mindeközben a kockázatok természete is átalakul: a geopolitikai feszültségek tovább erősítik a piacok volatilitását, és a reálgazdaságban a kereskedelem, illetve a befektetések visszafogását eredményezhetik. Felkészülve ezekre a jövőbeli kockázatokra, a bankszektor jövőbeli nyertesei már most elkezdték átalakítani működésüket.
