Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. által üzemeltetett Paksi Atomerőmű 1-4. blokkjainak pihentető medencéi megértek a tisztításra, ezért közbeszerzést írtak ki három, egymással szorosan összefüggő feladat elvégzésére, s most meg is van a nyertes cég. 2019-ben ugyanerre a szolgáltatásra már keresték a vállalkozót, de úgy tűnik, csak most realizálódott a szándék.
A kiírás szerint az első feladat a négy darab pihentető medence fenéklemezének tisztítása:
„A medencefenék feltérképezésének elengedhetetlen feltétele a medencék aljának tisztítása, amely során festéket, szilánkjellegű hullott szennyeződést, iszap-jellegű lerakódást, sőt, akár idegen testeket is el kell távolítani. A cél, hogy a pihentető medence fenékrészén található varratok láthatóvá váljanak, hogy meg lehessen vizsgálni őket”.
A megbízó fémtiszta, szennyeződésektől mentes állapotot szeretne kapni a közbeszerzésen sikeres nyertes cégtől, amely a diósdi székhelyű, ám paksi fiókteleppel is rendelkező HEPENIX Kft. A megbízást nehezíti, hogy a medence aljának tisztítását vízzel feltöltött állapotban, üzemelési időn kívül kell elvégeznie a cégnek, s a tisztítás folyamatáról videófelvételt kell készítenie.
A HEPENIX Kft. 1991-ben alakult, mely 2013-ban vette fel főtevékenységként a tudományos kutatást és fejlesztést. A cégnek több, mint 2 milliárdos forgalma volt 2020-ban, viszont adózott eredménye a felére esett vissza. 2019-ben ugyanis 175,5 millió forintot, míg tavaly csak 85,4 milliót könyvelhetett el, ezért ezen most nagyot dobhat ez a megbízás.
A második feladat a tisztítás után láthatóvá vált fenéklemezek varratainak vizuális vizsgálata, valamint az eredeti hegesztési varrattérképekkel való összehasonlítása. A vizsgálathoz az atomerőmű kiégett üzemanyagkazettái is a pihentető medencében maradnak (hogy mit is jelent ez, később még visszatérünk). Erről szintén videófelvételt kell készíteni.
A harmadik feladat a pihentető medencék fenéklemezeinek és a palástok varratainak roncsolásmentes anyagvizsgálata, azaz van-e olyan sérülés, amit javítani kell. Egy atomerőműnél ez pedig halaszthatatlan tennivaló.
Az egykori súlyos üzemzavar
Ígértük, hogy a pihentető medencékre még visszatérünk, hiszen laikusok számára semmit nem jelentenek. Hogy képbe kerüljünk, érdemes felidézni a 18 évvel ezelőtt történteket. 2003. április 10-én a Paksi Atomerőmű 2. blokkjában súlyos üzemzavar történt, amelynek következtében kis mennyiségű radioaktív anyag jutott ki a környezetbe. Az üzemzavar nem magában a reaktorban, hanem egy hozzá kapcsolódó segédberendezésben történt, miközben a reaktor nem működött. Az üzemzavar abból keletkezett, hogy a fűtőelemek mosására szolgáló tartályban 30 db fűtőelemköteg túlhevült, majd hideg víz ömlött rájuk, és ettől súlyosan megsérültek.
Egy nyomottvizes atomerőművi reaktort általában évente egyszer kell friss üzemanyaggal feltölteni – magyarázza írásában Dr. Szathmáry Zoltán, a BME Nukleáris Technikai Intézetének egykori igazgatója. A reaktort leállítják, a reaktortartályt kinyitják, majd meghatározott program szerint a reaktorban levő fűtőelemkötegeket átrendezik. Azokat a kötegeket, amelyek már három évet töltöttek a reaktorban, kirakják és a pihentető medencében helyezik el. A pihentető medencét úgy méretezték, hogy elférjenek benne egy ötéves időszak alatt kirakott fűtőelemek. Ötéves pihenés után ugyanis a hasadási termékek radioaktivitása annyira lecsökken, hogy a fűtőelemek többé nem igényelnek vízhűtést. Ezt követően átszállítják az átmeneti tárolóba, ahol már a léghűtés is elegendő.
Beszámolója szerint a baleset nem itt, hanem a tisztító tartályban történt, de a sérülés miatt a pihentetőmedencék vize is nukleárisan szennyezett lett. Az üzemzavar súlyos pénzügyi következménye az lett, hogy a kieső villamosenergia termelés miatt az atomerőmű napi 50 milliós veszteséget könyvelhetett el. Az erőmű 2-es blokkja másfél évig állt, az összetört roncsokat pedig csaknem 4 év múlva tudták csak – orosz segítséggel – viszonylag biztonságos körülmények közé helyezni – teszi hozzá a Greenpeace.org.
A keletkezett hulladékhalomra a végső megoldást az jelentette, hogy 11 évvel később, 2014-ben a polgárháborús állapotban lévő Ukrajnán keresztül Oroszországba szállították.
Minden uniós tagállamnak kötelező az Európai Bizottság számára elkészítenie háromévenként országa atomügyi jelentését. Az első, 2015-ös magyar atomügyi jelentést követő 2018-as jelentés után idén kell összeállítani a következőt, s a pihentető medencék karbantartása minden bizonnyal ezzel függhet össze.
Az új atomerőművek építését szolgáló Paks II. Zrt. beruházás mindeközben 3,3 milliárd forint körüli veszteséget hozott össze 2020-ban. A 2022-es költségvetésben már 270 milliárd forintot szánnak a beruházás finanszírozására, ami a kivitelezés felgyorsulását jelzi. Átütemezték a paksi beruházásra felvett orosz megahitel törlesztését, nem 2026-tól, hanem 2031-től kell fizetnie a magyar államnak.
