<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Nyerhet-e az ellenzék a 2022-es választáson, kaphat-e újabb kétharmadot a Fidesz? Ki lehet Orbán Viktor utóda?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Giró-Szász András volt kormányszóvivővel, politikai elemzővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. október 28. 16:00

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!



			
		
		


		
		

Ahol az átlag bérköltség elérte a havi 2 millió forintot.

Ahogy egy évvel korábban, úgy tavaly is 3,3 milliárd forint körüli veszteséget hozott össze a Paks II Zrt., az a cég, amelynek a dolga az új atomerőművi blokkok felépíttetése. Ez önmagában nem jelenti a világvégét, egy állami projektcégről van szó, amelynek elsősorban az építkezéssel járó költségek menedzselése a feladata.

Itt 2030-ra egy komplett blokk fog állni (Forrás: Paks II Zrt.)Itt 2030-ra egy komplett blokk fog állni (Forrás: Paks II Zrt.)

A tavalyi, 3,37 milliárdos adózás utáni negatív eredmény valamivel magasabb, mint az egy évvel korábban kimutatott 3,22 milliárdos veszteség. Értelemszerűen egyik év után sem keletkezett társasági adó fizetési kötelezettsége a társaságnak. Nem csak e számok, hanem a beszámoló egésze alapján ki lehet jelenteni, hogy a beruházás 2020-ban sem kapcsolt magasabb fokozatba - és ennek a pandémia csak az egyik oka volt.

A késlekedés oka többrétű: az orosz technológiát előbb el kellett fogadtatni az európai uniós hatóságokkal, ami hosszabb időt vett igénybe, mint az Orbán-kormány gondolta. Amit a kormányban a lassú brüsszeli bürokráciával magyaráznak, de a teljes igazsághoz tartozik, hogy a kivitelezésben közreműködő orosz partner sem volt teljesen ura a helyzetnek az engedélyeztetési dokumentáció megfeleltetése során.

Így aztán az új blokkok eredeti, 2024-2025-ös időszakra tervezett átadása tarthatatlanná vált, erről lapunk több cikkben is beszámolt az elmúlt években. Azt is megírtuk két éve, hogy a magyar kormány újratárgyalja a beruházáshoz kapcsolódó hitelszerződést (melyet az orosz fél nyújt, 10 milliárd euró értékben, a beruházás 12 milliárd eurósra tervezett teljes költsége részeként), arra törekedve, hogy a hitel törlesztése később kezdődhessen el, úgy, hogy a kamat feltételei ne változzanak (értsd: ne kerüljön többe a hitel).

Az akkori információinknak megfelelő előterjesztés nemrég a parlament elé került, ez alapján a hitel törlesztése a korábbi megállapodásban szereplő 2025 helyett csak 2031-től indul, az utolsó részletet pedig 2046-ben kell teljesíteni (ez a része a szerződésnek tehát nem változott). Ennek megfelelően az új blokkok elkészültét is már csak 2030 környékére várja a kormány.

Itt tart most a projekt, amelyre évente több tízmilliárd forintot költ a kormány a büdzséből, tőkeemelés címén. A 2022-es költségvetésben már 270 milliárd forintot szánnak a beruházás finanszírozására, ami a kivitelezés felgyorsulását jelzi. Az évenkénti tőkeemelésből - melyek eredményeképpen tavaly már 231,9 milliárdosra hízott a saját tőke - egyelőre az alap előkészítési feladatokat fedezi a Paks II Zrt. Az anyag- és személyi jellegű ráfordításokra tavaly mintegy 12,4 milliárd forintot fordítottak a 2020-a évről szóló beszámolójuk szerint.

A beruházások állománya közel 52 milliárd forinttal növekedett tavaly a cég mérlege szerint. Egy évvel korábban, tehát 2019-ben ennél nagyobb szám - 78,4 milliárd - szerepelt ezen a soron, a koronavírus-járvány "gazdaságölő" hatása tehát itt is tetten érhető.  A számok ugyanakkor arról árulkodnak, hogy a beruházás még 2020-ban sem tudott nagyobb fokozatba kapcsolni, hiszen a projekt teljes értéke mai árfolyamon mintegy 4000 milliárd forint. Bár a kormány illetékeseinek tájékoztatása szerint már elkezdődtek az érdemi munkák a terepen (ami jelen fázisban a talaj-előkészítést jelenti, illetve a munkához szükséges létesítmények felhúzását), a blokkok falai még mindig nem kezdtek kinőni a földből. A pandémiás helyzetről egyébként azt írták a beszámoló kiegészítő mellékletében, hogy "a COVID-19 okozta pandémia elleni védekezés a Társaság tevékenységét is befolyásolta, viszont a feladatok ellátása nem sérült, jelentős negatív hatást nem okozott a Társaság vagyoni, jövedelmi, pénzügyi helyzetében". Az előbb bemutatott számok mégis azt mutatják, hogy magát a beruházást lassította a járvány, a tárgyi eszközök állománya kisebb mértékben tudott csak bővülni, mint a megelőző évben.

A kiadások egy részét évek óta a rendelkezésre álló orosz hitelből fedezik, de a kormány gondosan ügyel arra, hogy amilyen gyorsan csak lehet, előtörlessze a lehívott hitelrészeket (erre a hitelszerződés lehetőséget adott). A piacról ugyanis ezekben az években olcsóbban lehetett hitelhez jutni, egyszerűbb volt tehát kiváltani ezeket a tételeket friss forrással, és így el lehetett kerülni azt a vádat, hogy gondatlanul járnak el a projekt finanszírozása során. Az alaphitelt ugyanis 4-5 százalékos kamaton vették fel az oroszoktól, ennél pedig - mint jeleztük - olcsóbban lehetett a rákövetkező években forráshoz jutni. A kormány részéről azonban ehhez rendre hozzáteszik, hogy ha az orosz hitel 30 éves futamidejét nézzük, már más az optikája az ügyletnek: ilyen időtávon szerintük nem lehetett volna jobb kondíciókkal megállapodni forrásbevonásról akkoriban.

Végül, de nem utolsósorban érdemes egy bekezdés erejéig kitérni a cég tisztségviselőinek javadalmazására. Az igazgatóság, felügyelőbizottság - változatlan létszámú - tagjainak tiszteletdíjazására összesen bruttó 100 464 000 forintot költöttek tavaly, míg egy évvel korábban 92 347 957 forintot. A differencia 8 116 043 forint, azaz 8,7 százalék. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint tavaly az év során átlagosan 9,7 százalékkal emelkedett a nettó átlagkereset, vagyis ettől elmaradó mértékben nőtt a cégnél a tisztségviselők díjazása. Így egy főre (az it-ben és az fb-ben összesen tizenketten vannak) átlagosan havi bruttó 697,6 ezer forintos díj jön ki 2020-ra. Ez a magyar átlagkeresethez képest sok, az atomenergia megkívánta szakmai ismeretekhez - már akinél ez a posztjához kötött feltétel - viszonyítva viszont már nem tűnik elrugaszkodottnak. Ami pedig az összes dolgozót illeti, tavaly az átlagos statisztikai állományi létszám 421 fő volt, az egy évvel korábbi 379 után. A járulékokkal együtt számolt bérköltség 10,8 milliárd forintot tett ki tavaly (2019-ben 8,6 milliárdot), vagyis egy főre tavaly átlagosan 2,1 millió forint havi kiadás jön ki (az előző évi 1,9 millió után). Erre ugyanaz a megállapítás érvényes, mint előzőleg: az atomenergia-iparban mindig az országos átlagot érdemben meghaladó béreket fizetnek.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.