„Felszámolási eljárás alatt áll” – olvasható az Opten céginformációs rendszerében a Mályi Tégla Építőanyagipari és Kereskedelmi Kft. adatlapján. Ez a helyzet immár közel 3 éve áll fenn, hiszen a bíróság első fokon 2023. szeptemberében hozott döntést a felszámolási eljárás megindításáról, fizetésképtelenségre hivatkozva.
A társaság pénzügyi vesztesége a 2020-tól 2023-ig tartó időszakban minden évben átlépte a 100 millió forintot. A legrosszabb év a 2022-es volt, amikor az energiaválság hatására az 523 millió forintot is meghaladta a mínusz. A törvényszék az elsőfokú ítéletet 2023. november 10-én másodfokon is megerősítette.
A felszámolási eljárást végző Economarket Gazdasági Tanácsadó Kft. 2,2 milliárd forintos kikiáltási áron hirdette meg a Mályi téglagyárat és a mellette található agyagbányát 2025 februárjában. 2023-ban a társaság tulajdonosa, Stark Gábor 2,5 milliárd forintért adta volna el az üzemet, a bányát és a kapcsolódó eszközöket, de már ez is jelentős értékvesztésnek számított az egy évvel korábban még 4 milliárd forintra becsült cégnél.
Végül idén márciusban, nem sokkal az országgyűlési választások előtt jelentkezett a Szerwool Hungária Kft., amely lapunk megkeresésére azt írta, hogy kifizette az időközben 900 millió forintosra zsugorodott vételárat (ami egy 19 tételből álló csomag részeként a gyár területén lévő ingatlan- és egyéb vagyontárgyak mellett az agyagbányát is magába foglalja). Gulyás János, az ipari ingatlanok építésével és fejlesztésével foglalkozó GSV csoporthoz tartozó Szerwool Hungária Kft. ügyvezetője jelezte, hogy már ők az új tulajdonosok és a „téglagyári tevékenység nem szerepel a terveik között.” Arra a kérdésre, hogy helyette milyen elképzeléseik vannak, úgy reagált, hogy az egyelőre „nem publikus még.”
Stark Gábor szerint a Szerwool még csak az ajánlati biztosíték 23,8 millió forintos összegét tette le az asztalra, a teljes vételárat nem fizette ki. A Magyar Államnak egyébként elővásárlási joga lenne a bányászati jogra.
Nem sok fű terem az osztrákok mellett, a helyzet még rosszabb lehet
A mályi téglagyár 1952-ben kezdett el termelni a Miskolctól mintegy 10 kilométerre fekvő községben. A gyár 2000-ben került a Mályi Tégla Kft. tulajdonába. A cég honlapja szerint az indulás óta eltelt 70 évben közel százezer családi házat építettek az üzemben előállított téglákból. A gyártáshoz szükséges agyagot a közeli, 220 méter magas Öreg-hegyből bányászták.
Fotó: Facebook/Mályi Tégla Építőanyagipari és Kereskedelmi Kft.
A hazai téglapiac messze legnagyobb szereplői mind osztrák hátterű társaságok. Ezek a Wienerberger Téglaipari Zrt., illetve az osztrák Leier család által alapított, de magyarországi leányvállalattal működő Leier Hungária Kft. Ez a két cég az éves magyar téglagyártási kapacitás (ami nagyjából 800 millió darab kisméretű tömör téglát jelent) több mint 87 százalékát fedi le. A piac maradékán osztozkodik a többi vállalat, amelyek közül a Mályi Tégla Kft. volt az egyik legnagyobb magyar szereplő (40 milliós gyártási kapacitással). Pontosabban lenne, mivel 2021. volt az utolsó teljes év, amikor a Mályi Tégla Kft. gyártani tudott.
Az Opten rendszerében még Stark Gábor és testvére, Stark Szilvia szerepelnek a felszámolási eljárás alatt álló Mályi Kft. tulajdonosaiként. Stark Gábor lapunknak elmondta, a piaci folyamatok mellett az Orbán-kormány hitegetései és nyomásgyakorlása is szerepet játszott abban, hogy a nagymúltú téglagyár ebbe a helyzetbe került.
Elindult a Lázár-terv
A történet még 2020-ban, a koronavírus-járvány idején kezdődött. A pandémia alatt az Orbán-kormány engedélyezte a munkavégzést az üzem területén, ahová ebben az időszakban Tállai András, a mezőkövesdi választókerület (Borsod-Abaúj-Zemplén megye 07. számú evk.) akkori országgyűlési képviselője is ellátogatott. A politikus Stark Gábor elmondása szerint az úgynevezett „Lázár-terv” végrehajtása miatt tekintette meg a gyárat. Ennek a stratégiának az volt a célja, hogy a mindössze 4 százalékon álló magyar építőanyaggyártási részarányt a kormány 10 százalékra emelje.
„Mi akkor nem sejtettük, hogy ezt nem úgy akarják elérni, hogy minket támogatnak, hanem úgy, hogy elveszik a gyárat, és NER-es cégeknek adják”
– fogalmazott.
A következő évben, az orosz-ukrán háború kitörése után beütött az energiaválság, és a téglagyárban is tarthatatlanná vált a helyzet. 2022 nyarára a korábbi 20 millió forintos gázszámla 300 millió forintra, az áramszámla 10-ről 100 millióra ugrott. Július 14-én leállt a gyártás, a cég ugyanis nem tudott fizetni az MVM-nek.
Ekkor jelent meg a Szeivolt Istvánhoz köthető Épkar Zrt., amely az Orbán-kormányok idején állandó szereplő volt az állami megrendelések piacán, akár önállóan, akár Mészáros Lőrinc építőipari cégeinek alvállalkozójaként. Az Épkar Zrt. dolgozott a Puskás Stadion és az Atlétikai Stadion kivitelezésén is.
„Szeivolt István érdeklődött a téglagyár iránt, előtte viszont egy több tízmillió forintba kerülő átvilágítást kért, amiről ő maga gondoskodott” – folytatta a Mályi Tégla Kft. tulajdonosa, aki egy 3,5 milliárd forintos ajánlatot tett neki a cégért. Az ártárgyalás időpontját november 30-ára tűzték ki, azonban végül a „piaci körülményekre” hivatkozva az Épkar Zrt. elállt a vételi szándékától. Akkoriban a téglagyár iránt Bahreinből, Olaszországból és Horvátországból is voltak érdeklődők, az átvilágítás ideje alatt viszont Stark Gábor nem tárgyalhatott más vevőjelöltekkel. Az ügyben kerestük az Épkar Zrt.-t, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Nagy Márton: Az állam nem jó gazda
A felvásárlást az Épkar Zrt. részéről Határ Renáta, az Építési és Beruházási Minisztérium akkori helyettes államtitkára (akit idén májusban Vitézy Dávid építési és közlekedési miniszter javaslatára Magyar Péter miniszterelnök menesztett) segítette. Ő javasolta Stark Gábornak, hogy forduljon Nagy Márton akkori gazdaságfejlesztési (később nemzetgazdsági) miniszter tárcájához azzal a kéréssel, hogy az állam vásárolja fel a cégét. A teljes képhez hozzátartozik, hogy miután az Épkar Zrt. elállt a vételi szándékától, a Mályi Tégla Kft. a nyakába kapott egy 3 héten át tartó NAV-vizsgálatot, amely végül mindent rendben talált – mondta Stark Gábor.
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
Nagy Márton válaszára nem kellett sokat várni. A gazdaságfejlesztési miniszter szerint az „állam nem jó gazda”, azonban jelezte, hogy 2023 februárjában indul a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram. A Mályi Tégla tulajdonosa pedig az elsők között fog időpontot kapni az Exim Bankban, hogy kölcsönt vehessen fel a pénzügyi nehézségek áthidalására.
A szavakat tettek követték, a Mályi Tégla Kft. számára kilátásba helyeztek egy 3 évre szóló, 6 százalékos kamatozású, 1 milliárd forintos hitelcsomagot. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára, Túri Anikó e-mailben jelezte is Stark Gábornak, hogy „beszéltem az Eximmel, keresni fogják az urat”.
Furcsa hitelbírálat: lépjen be a Fideszbe, és járjon a Mezőkövesd-meccseire
A téglagyár számára itt még nem értek véget a kedvező hírek: összeült a Növekedési és Versenyképességi Kabinet, és arról határozott, hogy a Mályi Tégla Kft. részt vehet a gyármentő programban (KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Program). Az Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft.-n (IFKA) keresztül pedig egy 46 millió forintos azonnali támogatás is felmerült.
Fotó: Facebook/Mályi Tégla Építőanyagipari és Kereskedelmi Kft.
Stark Gábor szerint a minisztérium köreiben gyökeret vert az a gondolat, javaslat hogy ha a cég neve innentől Magyar Tégla Kft. lenne, az addigi piros-fehér logót pedig piros-fehér-zöldre változtatnák, az jelentősen előrelendítené a hitelfelvétel ügyét. Végül azonban sem az 1 milliárd forintos kölcsön, sem a 46 millió forintos támogatás nem érkezett meg.
„Tállai András pedig folyamatosan nyugtatott. A névnapjára küldtünk egy 80x100 centiméteres, a Hortobágyot ábrázoló festményt és egy tálca hájas süteményt. Bár végül semmit sem tudott elintézni, legalább próbálkozott, és felvette nekünk a telefont” – emlékezett vissza a cég tulajdonosa.
Hozzátette, hogy az akkori kormányközeli körökből eljutott hozzá, hogy ha belépne a helyi Fideszbe, a cégének több esélye lenne hozzájutnia a hitelhez.
„De azt is megkaptam, hogy az a baj, hogy nem vadászok velük. Miként azt, hogy ne a Diósgyőr, hanem a Mezőkövesd futballmérkőzéseire járjak. Ezt akkor humorosan vettem, de már látom, hogy volt valóságalapja.”
Az Orbán Viktornak írt levelek
Teltek-múltak a hónapok, és a Mályi Tégla Kft. ügye Nagy Márton tárcájától átkerült az akkor még (és az április 12-i kormányváltás óta ismét) önálló tárcaként működő Pénzügyminisztériumhoz (PM).
Végül itt is elutasítás lett a történet vége. Banai Péter Benő, a PM államháztartásért felelős államtitkára jelezte, hogy nincs forrás a költségvetésben az 1 milliárd forintos hitel kifizetésére, ezért a Start Garancia Zrt. adja majd a fedezetet.
„Úgy nem volt forrás az 1 milliárd forintos kölcsönre, hogy a kormány közben (2025 áprilisig bezáróan – a szerk.) 1500 milliárd forintnyi vissza nem térítendő állami támogatást nyújtott a különböző akkumulátorgyáraknak”
– tette hozzá Stark Gábor.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán
A Mályi Tégla Kft. tulajdonosa az idegtépő várakozás ideje alatt Orbán Viktor miniszterelnöknek két levelet is írt. Az egyik, 2023. június 9-i keltezésű e-mailre a Miniszterelnöki Kabinetiroda válaszolt, amiben azt írták, hogy
„az Orbán Viktor miniszterelnök úrnak címzett levelét, amelyben közbenjárását kéri a cégük fennmaradása és további működése érdekében, köszönettel megkaptuk.” A megkeresést illetékességből a Gazdaságfejlesztési Minisztérium felé továbbították, „Nagy Márton miniszter úr részére, hogy az abban foglaltakat áttekintse.” Majd a levél végén a további munkához „sok sikert és jó egészséget” kívántak.
Ekkor már a pénzügyi segítséggel való hitegetés több mint egy éve húzódott. 2023 végén, a felszámolási eljárás megindítása miatt lényegében mindenkit elküldtek a cégtől, pedig korábban közel 50 embert foglalkoztattak. A felszámolási eljárás megindításáról szóló elsőfokú és másodfokú ítélet között Stark Gábor még „mindenki felkeresett, akinek pénze van”, de nem járt sikerrel.
„A Fidesz csápja mindenhová odaért. Volt, hogy délelőtt megígérték, hogy adnak kölcsön, de délután már azt mondták, hogy mégsem” – fogalmazott. A felszámolási eljárás megindítása után egyébként 15 hónapig semmi sem történt. A felszámolást végző Economarket Gazdasági Tanácsadó Kft. úgy reagált a téglagyár megkereséseire, hogy az összes vagyonelem felmérése rendkívül időigényes feladat.
A kivéreztetés lehetett a cél
Utólag visszagondolva Stark Gábor szerint egyértelműen a cég kivéreztetése, majd nagyon alacsony áron (200-300 millió forinton) történő megszerzése volt a cél. A Mályi Tégla Kft. tulajdonosa szerint mindez Lázár János minisztériumának volt a terve.
Ami biztos, hogy az agyagbánya és a téglagyár egy nagyon értékes területen fekszik És nemcsak az agyagbányában lévő, úgynevezett kék agyag miatt (ez Magyarországon ritkaság, Mályin kívül még a Zala vármegyében lévő Lenti városában található hasonló).
2018-ban egy külföldi befektető egy 5 csillagos szállodát szeretett volna ide felhúzni, fürdővárossá téve Mályit a földfelszín alatt található (és geotermikus energiaforrássá alakítható) termálvízkincsre alapozva. Emellett egy olasz befektető is érdeklődött még a koronavírus-járvány előtt, hogy a dombokat és a bányát épp ideális szögben érő napsugarakat kihasználva napelemparkot húzna fel. Ezeket az ajánlatokat Stark Gábor egytől egyig visszautasította.
Nem tudnak eljutni Kapitány Istvánhoz
Stark Gábor lapunk kérdésére elmondta, hogy a céljuk a felszámolási eljárás megszüntetése. Természetesen megkerestük a felszámolást végző Economarket Gazdasági Tanácsadó Kft.-t, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
A Mályi Tégla Kft. tulajdonosa megpróbálta felvenni a kapcsolatot a Tisza-kormánnyal, de eddig nem járt sikerrel. Írt ugyan levelet Kapitány István gazdasági és energetikai miniszternek is a téglagyár ügyében, de választ eddig nem kapott. A tárcának lapunk is küldött kérdéseket, de egyelőre nem reagáltak a megkeresésünkre.
„Egyszer, még a kampány alatt Magyar Péterrel is beszélgettem a téglagyár ügyében. Mondta, hogy jól ismeri az üzemet, érdeklődőnek tűnt.”
Pedig sokáig nem akart az előző kormány célkeresztjébe kerülni Stark Gábor a cégével. „Mi az energiaválság előtt nem pályáztunk állami támogatásra, a hitelprogramok közül is csak a Növekedési Hitelprogramban (NHP) vettünk részt. Sok olyan történetet hallottam, hogy a Fidesz megkereste és megpróbálta megszerezni azokat a vállalatokat, amelyek kiugróan nyereségesek voltak. Ezt szerettük volna elkerülni, de nem sikerült.”
