Óriásit ugorhat ez az iparág Magyarországon, a lengyeleket is lehagyhatjuk?

Egyre több konkrétum lát napvilágot azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormány milyen célokra fordíthatja az Európai Bizottsággal megkötött politikai megállapodás nyomán feloldható 16,4 milliárd eurónyi európai uniós forrást – ebből10 milliárd euró a helyreállítási alapból (RRF), a többi pedig a kohéziós alapokból érkezhet. (A feltételekről már megszületett az egyezség, a tényleges feloldás azok végrehajtása után történhet meg – a szerk.)     

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter közölte, hogy az EU-s forrásokra építve megnyílt az a korábban már bejelentett, másfél milliárd eurós fejlesztési program, amiből a magyar villamosenergia-hálózatot modernizálják. Ez a Magyarországra a napokban lecsapó hőhullám kontextusában még égetőbb kihívásnak tűnik. 

A hitelesített adatok alapján június 29-én, hétfőn, a kora esti órákban elérte a 7488 megawattot (MW) a hazai villamosenergia-hálózat terhelése. Ez 452 MW-tal meghaladta az eddigi nyári rekordot – közölte a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. kedden az MTI megkeresésére. 

Az extrém hőség miatt Budapesten, Pest vármegyében és az Észak-Dunántúlon az átlagosnál két-háromszor több üzemzavar jelentkezik a villamosenergia-hálózaton – erről pedig az E.ON tájékoztatott közleményében. Az áramhálózatot ért kihívásokról bővebben ebben a cikkben olvashatnak:

 

De visszatérve Kapitány István terveihez! A hálózatfejlesztéseknek köszönhetően a miniszter szavai szerint könnyebben lehet majd nap- és szélerőműveket az országos villamosenergia-rendszerhez csatlakoztatni (ami akár a hőség miatt különösen terhelt időszakokban további segítséget jelenthet a zavartalan működés szempontjából). Egyébként ez az egyik legnagyobb problémája az európai szinten is kiemelkedő hazai napenergia-termelésnek, amiről bővebben ebben a cikkben írtunk.

A tárcavezető múlt héten Luxemburgban az Energia Tanács ülésén, az európai energetikai miniszterek tanácskozásán vett részt. Az egyeztetést követően a miniszter bejelentette, hogy Magyarország is részese lett annak a háromoldalú megállapodásnak, amit 22 uniós tagállam közösen hozott létre az energiatárolás európai kiépítésének felgyorsítására.

A cél, hogy a tagok 2026 és 2028 között összesen 45 gigawatt (GW) új tárolói kapacitást hozzanak létre európai szinten, amiből Magyarország 700 megawattnyi (MW) teljesítményt vállalt (ez a teljes kapacitás nagyjából 1,6 százaléka).

Az Energia Tanács ülését megelőzően Kapitány István arról beszélt, hogy 5 ezer megawattnyi villamosenergia előállítására képes új létesítményt kell létrehozni Magyarországon és kell csatlakoztatni a központi elosztóhálózathoz. Az erőművek elsősorban megújuló, azon belül is leginkább szélenergiát használnának fel: 2030-ig 4 ezer megawattnyi új szélerőművi kapacitás épülhet ki, ami a jelenlegi 333 megawattnak több mint a tízszerese lenne.

Az első, augusztus 31-én megjelenő pályázat legalább 700 megawatt teljesítményű szélerőmű-kapacitás belépését célozza. Ez megfelel a Magyarország által európai színtéren vállalt új energiatárolói kapacitásnak.

Németország a nagyhatalom, de a törökök is belehúztak

Májusban már rekord dőlt a hazai villamosenergia-piacon azzal, hogy a teljes hazai termelés nagyjából 52 százalékát adták a megújuló energiát használó erőművek. A Mavir adatai szerint a legnagyobb részesedése a napelemeknek volt, amelyek a megújulókon belül a termelés 46 százalékát adták. A második helyen a nukleáris energia szerepel 34,4 százalékkal, míg az egyéb megújuló kategória, amelybe a szélenergia is beletartozik, mindössze 5,8 százalékot tesz ki (önmagában a szélenergia részaránya ennél is jóval alacsonyabb).

A szélenergiában rejlő potenciál és a fejlődési lehetőség nemcsak a magyar energiamixet, hanem az európai uniós helyezésünket elnézve is nyilvánvalónak tűnik.

Az Európai Szélenergia Szövetség (WindEurope) adatai szerint Európában (ebbe a szervezet szerint Törökország is beletartozik) tavaly 19,1 gigawatt, vagyis több mint 19 ezer megawattnyi új szélerőművi kapacitást telepítettek. Az Európai Unió 27 tagállamában pedig 15,1 gigawattot (vagyis több mint 15 ezer megawattot). Ez 16 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest.

Tavaly Európában Németország járt az élen az új szélerőmű-beruházásokat illetően, több mint 5700 megawattal (ami a teljes európai piac csaknem 30 százaléka). Majd Törökország (2142 megawatt) és Svédország (1767 megawatt) következnek a sorban. Ha csak az EU-s tagállamokat nézzük, akkor Spanyolország áll a harmadik helyen, de Franciaország és Finnország is nagyon aktív.

Európában toronymagasan Németországban a legmagasabb a működő szélerőművek összesített kapacitása több, mint 77 ezer 500 megawattal, majd Spanyolország (több, mint 33 ezerrel) és hajszállal lemaradva az Egyesült Királyság következnek. Csak az EU-s rangsort tekintve pedig Németország, Spanyolország és Franciaország a sorrend.

A térségünkben a horvátok az éltanulók

Jóval reálisabb képet kapunk, ha megnézzük, hogy a teljes energiamixen belül az egyes európai országokban mekkora a szélenergia részaránya.

Az EU tagállamaiban összességében a szélenergia a teljes villamosenergia-fogyasztás 19 százalékát fedezi. Ez az arány Magyarországon a WindEurope szerint 1 százalékra volt tehető 2025-ben, amellyel azonban meglepő módon nem az utolsó helyen állunk: Szlovákia, Szlovénia és Svájc még ennél is kevésbé támaszkodik a szélenergiára. A magyar részarány Csehországéval áll egy szinten.

A szélenergiának Dániában van a legnagyobb szerepe, ahol a teljes villamosenergia-termelés 50 százalékáért felel. 30 százalékos vagy afeletti értékkel még Írország, Litvánia és Svédország rendelkezik.

Közép- és Kelet-Európában jelenleg Horvátországban a legmagasabb (17 százalék) a szélenergia aránya a teljes villamosenergia-mixen belül, majd Lengyelország (14 százalék) és Románia (11 százalék) következnek.

Magyarország, ahogy jeleztük, megelőzi Szlovákiát és Szlovéniát, elmarad ugyanakkor a 3 százalékos arányt felmutató Bulgáriától.

Jól látszik, hogy Közép- és Kelet-Európában jelenleg egyetlen ország sem éri el a 19 százalékos EU-s átlagot. A szélenergia szerepe inkább a skandináv, a balti és a nyugat-európai országokban kiemelkedő.

Vagyis azokban az országokban, amelyek tengerrel határosak – vehetjük észre szinte azonnal a mintázatot. Azonban csak részben van igazunk. Valóban, sok esetben a tengerpartokon vagy a nyílt vízen a legjobbak a szélviszonyok, itt lehet a legkiegyensúlyozottabb a termelés.

Ennek ellenére az Európai Unió területén a teljes beépített szélerőmű-kapacitás kevesebb mint 10 százalékát telepítették a tengerekre vagy óceánokra.

Ennek egyik oka, hogy a tengeri szélerőművek kiépítése nagyságrendekkel (2–3-szor) drágább, mint a szárazföldieké. Igaz, hosszabb távon a nagyobb villamosenergia-termelés miatt a tengeri erőművek visszahozhatják ezt az árat.

Hasonló a helyzet a szárazföldi szélerőművek és a naperőművek esetében is: a beruházás induló költségei a napelem esetében alacsonyabbak, de egy ideális helyen, jó szélviszonyok között felépített szárazföldi szélerőmű termelése magasabb és az egész évben akár kiegyensúlyozottabb is lehet.

Régiós bajnokok lehetünk

A WindEurope szerint Európában 2026 és 2030 között évente átlagosan 30 gigawattnyi új szélenergia-kapacitást telepíthetnek. Ez több mint 50 százalékos növekedést jelentene a 2025-ös teljesítményhez képest. Az összesített kapacitás az évtized végére 439 gigawatt lehet Európában, ami több mint 40 százalékos bővülést jelentene a jelenlegi 304 gigawatthoz képest.

A legnagyobb lendülettel az európai uniós országokban Németország építkezhet: az évtized végére 46 gigawattnyi új szárazföldi szélerőművi kapacitást prognosztizálnak (ez éves átlagban mintegy 9 gigawattos bővülést jelent).

A szövetség a közép- és kelet-európai régióból Lengyelországot emeli ki a legambiciózusabb célkitűzéssel rendelkező országok között. A lengyelek 2030-ig bezáróan 3,6 gigawattnyi új, szárazföldi szélenergia-kapacitást hoznának létre. A kiadványt ugyanakkor még idén februárban publikálták, az új magyar kormány terveinek bejelentése előtt.

Ez azért fontos, mert Magyarországon 2030-ig 4 gigawattnyi új szélerőmű-kapacitás épülhet, ami a lengyel célkitűzést is felülmúlja és abszolút régiós éllovassá tenne minket.

Összességében, ha a tervek valóban teljesülnek, a teljes magyar szárazföldi szélenergia-kapacitás 4330 megawattra emelkedhetne 2030-ra (eközben a hazai napenergia-kapacitás az évtized végére 12 ezer megawattot tehet ki). Ez nagyjából az egyharmada lenne a 14 ezer megawattnyira előirányzott lengyel szintnek.

Persze a szélerőművek hatékonysága és termelése meglehetősen kiszámíthatatlan és időjárásfüggő lehet (hasonlóan az összes megújuló energiához). Emellett a hálózat modernizálása elengedhetetlennek tűnik ahhoz, hogy ekkora mennyiségű, ráadásul ilyen ütemben fejlődő szélenergia-kapacitás valóban csatlakozni tudjon a központi villamosenergia-rendszerhez. És akkor még nem is beszéltünk a szélturbinákkal járó zajhatásokról, vagy éppen arról, hogy a kritikusok szerint a szélkerekek jelentősen rontják a tájképet, illetve egyes madár- és denevérfajokra is veszélyt jelenthetnek.

Már zajlik a piacfelmérés

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) június 22-én tette elérhetővé azt az online kérdőívét, amely a potenciális magyarországi szélerőmű-beruházók piaci igényeit méri fel. Az érintettek július 8-ig oszthatják meg a tervezett projektjeik részleteit a hivatallal.

A kérdőív kitér a beruházások olyan paramétereire is, mint az elhelyezkedés, a beépített teljesítmény, valamint felméri a szükséges engedélyek, szerződések, hatástanulmányok, pozícionálási tervek és szélerősségi mérések előkészítettségét.

A válaszokat a MEKH anonim módon dolgozza fel, majd az összesített eredményt a kapacitáskiosztási eljárások előkészítésére hatáskörrel rendelkező szervezetek rendelkezésére bocsátja.

Magyarországon egyértelműen a Kisalföld és az Északnyugat-Dunántúl a legalkalmasabb területek a szélerőművek létrehozására. A Magyar Szélenergia Ipari Társaság által nyilvántartott kapacitások közül a legtöbb szélerőmű-projekt Mosonmagyaróvár térségében létesült.

A legnagyobb beépített teljesítménnyel (50 megawatt) pedig a Kisalföld délkeleti részén, a Komárom-Esztergom megyében található Kisigmánd és Nagyigmánd területén létrehozott szélerőműpark rendelkezik.

Mutatóban fellelhetünk néhány alföldi településen épült szélerőművet is, így Mezőtúron és Törökszentmiklóson, vagy épp a Miskolc mellett található felsőzsolcai szélerőművet, de a Magyarországon megtermelt szélenergiát döntő részben Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében állítják elő.

Arról pedig február végén mi is beszámoltunk, hogy a Kisalföldön indulhat el Magyarország eddigi legnagyobb tervezett szélerőmű-beruházása Vadosfa térségében. A 70 korszerű szélturbina összesen 499 megawatt új beépített kapacitást hozhatna létre.

Nagy kérdés, hogy a következő években a teljesen más sebességi fokozatra kapcsoló magyarországi szélerőműpiac egy területileg szélesebb kört céloz-e majd meg az új beruházásokkal, vagy a hazai viszonylatban már most jól beépített kisalföldi régió szerepe erősödik tovább, és válik akár közép-kelet-európai összehasonlításban is meghatározó földrajzi régióvá.