Magyarországon 2024 végén az egy évvel korábbinál 1,6 százalékkal kevesebb, 1,81 millió vállalkozás szerepelt a nyilvántartásban – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett adatokból. A regisztrált vállalkozások többségét (országosan 72, Budapesten 53, a vármegyékben pedig a 65-87 százalékát) az egyéni vállalkozók adták. A leginkább vállalkozó kedvű magyarok a vármegyék közül Békésben éltek, míg aránylag a legkevesebben Pest vármegyében próbálkoztak meg ezzel.
A régiós eloszlást térképünkön jobban is szemügyre veheti:
A nyilvántartásba vett vállalkozásokon belül az önálló vállalkozók száma 1,4, a társas vállalkozásoké 2,2 százalékkal csökkent a 2023. december végihez képest. A nem egyszemélyes cégek száma Csongrád-Csanád és Somogy kivételével szintén minden vármegyében csökkent, leginkább Budapesten (4,3 százalékkal).
Kevesebb volt az új cég is
A tavalyi évben 113,6 ezer újonnan alakult vállalkozást jegyeztek be országosan, 6,3 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben, így tehát kissé alábbhagyott a vállalkozási kedv. Szintén aggasztó tendencia, hogy ugyanakkor ezzel párhuzamosan 143,7 ezer vállalkozás szűnt meg, ami 19 százalékkal több volt a 2023. évihez képest.
Az újonnan regisztrált vállalkozások száma Bács-Kiskun kivételével a többi vármegyében és a fővárosban is csökkent, a legnagyobb mértékben Nógrád vármegyében (13 százalékkal). A megszűnt vállalkozások száma Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar és Pest vármegye kivételével mindenhol magasabb volt az egy évvel korábbinál.
Fotó: Depositphotos
Nem került annyi cég bajba
A társas vállalkozások 8,8 százaléka, az egy évvel korábbinál 0,8 százalékponttal kisebb aránya állt csődeljárás, kényszertörlés, végelszámolás vagy felszámolási eljárás alatt 2024. december végén. A részarány a vármegyék többségében viszont stagnált vagy emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Az egyéni vállalkozók körében a tevékenységüket szüneteltetők aránya (17 százalék) kismértékben (0,2 százalékponttal) nőtt.
Ezer lakosra átlagosan 190 darab vállalkozás jutott. A vállalkozási kedv Budapesten, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun vármegyében volt a legmagasabb, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád vármegyében pedig a legalacsonyabb.
Döcögősen indul az év
Laptársunk, a szintén a Klasszis Média által kiadott Piac&Profit cikkében feldolgozta az Opten céginformációs szolgáltató által közzétett, legfrissebb, februári adatokat, így betekintést nyerhettünk abba is, hogy 2025 első hónapjaiban hogyan alakultak a hazai vállalkozások mindennapjai.
Az év elején az új cégbejegyzések száma ingadozott: januárban több cég alakult, mint egy évvel korábban, februárban viszont visszaesés történt. Az Opten adatai szerint februárban már több mint 1200-zal kevesebb vállalkozás volt a nyilvántartásban, mint egy hónappal korábban, így az év eleje óta a vállalkozói állomány már több mint kétezerrel zsugorodott.
A cikk emlékeztett, a cégalapítások száma változóan alakult, januárban közel 2 ezer új társaság jött létre, ami 500-zal több, mint egy évvel korábban, februárban azonban már 700-zal kevesebb új vállalkozás alakult, mint 2024 februárjában.
Biztató jelek a cégeljárások terén
Az Opten által közölt adatok szerint a februári cégeljárások számai kedvezőbb képet festettek, mint egy évvel korábban, ugyanis kevesebb felszámolás, kényszertörlés és végelszámolás történt. Kiemelték, januárban kiugróan magas eljárásszám volt tapasztalható a közel 5 ezer törölt folyamattal, ez azonban februárra már 3,5 ezer alá esett, ez a szolgáltató értelmezése szerint lassuló tisztulási folyamatot jelezhet. Alföldi Csaba, az Opten céginformációs szakértője így értékelte mindezt: „Ha ez a tendencia folytatódik, a vállalkozások számának csökkenése mérséklődhet.”
Érdekesség, hogy a laptársunk által publikált adatok összességében megerősítik a KSH számaiban kirajzolódó tendencia folytatódását, miszerint csökken a magyarországi vállalkozások száma, részben a kevés újonnan alapított cég miatt. Ennek fényében nehéz megkérdőjelezni azt az értékelést, hogy a következő hónapokban meghatározó lesz, a gazdasági stabilizáció és a vállalkozói bizalom erősödése valóban kedvezőbb feltételeket teremt-e a cégalapítások számára.
