Húsz éve még a helyiek küzdöttek a német autógyár ellen, már viszont a legfontosabb és legnagyobb helyi munkaadó lett egy olyan olyan republikánus megyében, ahol tízből egy ember az autó- vagy alkatrészgyártásban talál munkát - olvasható a New York Times helyszíni riportjában.
A BMW spartanburgi gyára kéttucat ország több mint 200 cégét vonzotta a városba, a charlestoni kikötőt a világkeresketelem egyik központjává téve. Mindezt a pezsgést veszélyezteti Trump védővám-terve: a helyiek nem boldogok.
David Britt, a megyei tanács tagja azt mondja, hogy a BMW megmentette Spartanburgot, és egész Dél-Karolinát az járműgyártás Mekkájává tette szerte a világon. Ha valaki az aranytojó tojást tyúkkal szórakozik, akkor a családunkkal áll szemben, velünk szórakozik.
Csütötökön az amerikai Kereskedelmi Minisztérium egy maghallgatást tartott arról, hogy az import autók és alkatrészek vajon veszélyeztetik-e a nemzetbiztonságot. Erre az előfeltevésre épül ugyanis az a kormányzati terv, amely súlyos vámokat vetne ki az importált autókra. Ezeknek a vámoknak sokkal mélyebb és szélesebb körre kiterjedő következményei lennének, mint a halra és az acélra kivetett illetékeknek. A gyártási lánc ugyanis sokkal összetettebb az autóiparban, a gépjárművek nem egy gyárban készülnek, nem csupán az ott dolgozók munkája van benne, hanem sok száz cég közös munkájának eredményeként, akár kontinenseken és óceánokon átívelve.
A csütörtöki meghallgatást több tucatnyian kísérték figyelemmel, auóipari cégek képviselői, kkv-tulajdonosok, a védővámok ellen érvelve. Azt mondják, hogy a terv megvalósulása esetén Amerikában is megdrágulna az autógyártás, és hasonló válaszlépéseket eredményezne más országokból, ami az exportot veszélyeztetné.
Kína máris emelte az amerikai autókra kivetett vámtarifákat, és az EU is 300 milliárd dollárnyi megtorló tarifaemeléseket helyezett kilátásba.
Trump az EU-t teszi felelőssé a helyzetért, mert míg az EU 10 százalékos vámot alkalmaz az amerikai autókra, addig az USA csak 2,5 százalékot. Az elnök ellenségnek nevezte az EU-t, a németekkel való kapcsolat különsen fagyossá vált, akiket kereskedelmi szempontból nagyon rossznak tart.
A dél-karolinai munkások egy része azt szeretné, ha Trump nem vegzálná német patrónusaikat, míg mások örülnek, hogy az elnök küzd egyensúly eléréésért. Trump még márciusban üzent az európaiknak, hogy bontság le a védővámokat, mert különben a Mercedest és a BMW-t fogják megadóztatni.
Larry Kudlow, a Fehér Ház gazdasági tanácsadója nagyon fontos ajánlatra számít a jövő héten, amikor Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke Washingtonba látogat.
A német autógyártókkal folytatott küzdelem azonban komoly sebeket ejthet Dél-Karolinában. A BMW vezére, Harald Krüger még márciusban felhívta a figyelmet, hogy a védővámok munkahelyeket veszélytethetnek az Egyesült Államokban. A Kereskedelmi Minisztériumnak írt levelében a a cég a spartanburgi beruházások és a gyártási kapacitás csökkentésének lehetőségét fejtegette, amennyiben az ott gyártott sportautók külfödön túl drágává válnának.
Ebben az évben a BMW leállította Spartanburgból az X3 kínai exportját, és több SUV-ot kezdett gyártani a kínai Shenyangban és a dél-afrikai Rosslynban.
Az amerikai-európai-kínai kereskedelmi háborúval kapcsolatos további cikkeink
Az MTA KRTK Világgazdasági Intézet elemzése a német-amerikai kereskedelmi háborúról
A múlt héten pedig bejelentette, hogy 520 ezerre emeli járműgyártásának kapacitását a két shenyangi gyárában, amelyekben így több autó fog készülni, mint Spartanburgban. A héten a kínai kormány jelentette be, hogy engedélyezi a BMW tulajdonrészének növelését 50-ről 75 százalékra a shenyangi közös vállalatban, amivel a német autógyártó lett az első külföldi cég, amelyik többségi részesedést szerzett egy kínai gyártócégben.
Ez közvetlenül érint minket, ez már nem csak duma - mondja A. J. Cemprola, a spartanburgi BMW-gyár szoftverfejlesztője. A harmincéves férfi számára a BMW azt jelenti, hogy munkája révén ki tudta fizetni tanulmányi kölcsöneit, és vehetett egy négy háószobás otthont a családja számára. A városban minddenki a BMW-nél dolgozik vagy ismer valakit, aki ott dolgozik. A környék szerinte nagyon sokat köszönhet a német autógyártónak, és nem akarják, hogy ez megváltozzon.
Bár a BMW kitartani látszik szándékai mellett, hogy Spartanburgban fogják gyártani az új X7-est, de a vámok belengetése nyugtalanságot keltett az egész régióban. Ha a cég kevesebb SUV-ot gyárt itt, annak hatása elég messzire nyúlik.
Az X3 többezer alkatrészének jelentős részét nem Münchenben, hanem amerikai kis- és középvállalkozások gyártják, az Egyesült Államok minden szegletében. Az ajtórendszert például a Brose készíti Duncanben, de vannak üzemek Michiganben, Illinois-ban és Alabamában is.
Duncanben öt dél-karolinai munkás dolgozik három robottal, hogy az ajtórendszert összeszereljék. A műanyag lemezt a westminsteri Baxter szállítja, a belső gyapjú Ohióból érkezik. A Brose készíti a BMW hosszúkás hűtőrács-párjait is, amelyhez a motort a cseh üzemből kapják. Bár a Brose nem akar találgatni a védővámok hatásait illetően, de Michael Morgenroth üzemvezető sokat sejtetően annyit mond, hogy ha elég okos valaki, kitalálhatja maga is.
Más beszállítók már beszédesebbek voltak, a német ZF Friedrichshafen és a Magna of Canada a Kereskedelmi Minisztériumhoz írt levelükben egyenesen fogalmaztak: a védővámok közvetlenül érintenék amerikai dolgozóikat.A 400 főt foglalkoztató duncani Röchling Automotive vezérigazgatója, Erwin Doll is azt mondja, hogy nem jó, az ami most történik. Ha ugyanis a BMW vagy a Daimler, a Nissan vagy a Honda nem tud a terveiknek megfelelő mennyiséget exportálni, azt temészetesen a bevételeik is megérzik. És a bevételekhez kell igaztani a költségeket, valamint át kell gondolniuk a beruhzásaikat is.
A charlestoni kikötő egyelőre semmit sem érez meg a védővámokból: júniusban annyi konténert kezeltek, mint soha még előtte a kikötő történetében, minden forgalmi rekordot megdöntve. A kikötő főnöke, Jim Newsome arra figyelmeztet, hogy a kereskedelmi háborút a charlestoni kikötő is megsínylené. Ebből a dolgozók mépg nem éreznek semmit, egyelőre csak a beszédeket hallják, a forgalmon, a munkájukon még nem érzékelnek változást. Sőt, némelyikük dícséri Trumpot, amiért az megtartja korábbi ígéreteit, és azt teszi, amit korábban ígért.
