Végiggondolva a 2020-as év járványügyi intézkedéseit, a leginkább sújtott ágazatok és tevékenységek körét, joggal merülhet fel a gondolat, hogy a stadionüzemeltetők sem járhattak jól. Bár a bajnokságok lebonyolításában nem volt igazán fennakadás, hiszen nézők nélkül szigorú intézkedések mellett le lehetett azokat játszani, de ez a stadionok kihasználtságának csak egy lehetőségét jelenti. Számos konferenciának, zenés és más rendezvénynek adhat otthont egy-egy ilyen létesítmény, ezek pedig 2020-ban már csak a létszámkorlátozások és gyülekezési tilalmak miatt is elmaradtak. Az imént felvázolt nem túl rózsás helyzet azonban a Fradi és a Loki stadionjának gazdasági mutatóin mégsem látszik meg igazán. Olyannyira nem, hogy bizonyos szempontból történetük legjobb évét zárhatták 2020-ban.
Groupama Aréna: rekordprofit
A Fradi otthonául szolgáló Groupama Aréna üzemeltetője a francia Lagardere Sport tulajdonában lévő Sportfive Kft. Az értékesítésből származó bevételeken meglátszik a kialakult gazdasági helyzet hatása, hiszen mintegy ötödével (21,8 százalékkal) estek vissza. Az előző évi 5,12 milliárd forint után 4 milliárd folyt be a kasszába. Hogy pontosan milyen tevékenységeknek köszönhető a bevétel csökkenése, az a kiegészítő mellékletből nem derül ki, arra hivatkozva, hogy
"az értékesítés nettó árbevétele egymástól jelentősen különböző tevékenységek, szolgáltatások szerint - annak homogenitása miatt - nem bontható meg."
Bár elkönyveltek több mint félmilliárd árbevételt is emellett, az sokkal inkább technikai tényezőknek köszönhető, mint egy plusz bevételi forrásnak. Az egyéb bevétel döntő része ugyanis a céltartalékok évek közötti átcsoportosításának az eredménye.
A bevételek mérséklődésével párhuzamosan a ráfordítások is alacsonyabb szinten alakultak. Anyagjellegűként 3,5 milliárd forintot számoltak el a korábbi 3,8 milliárd után, személyi jellegűként pedig 301 milliót a 2019-es 345 millió forint után.
Utóbbi a dokumentumokban szereplő információk alapján sem a bérek, sem pedig a létszám csökkentésével nem magyarázható. A háttérben adókedvezmények állnak. A személyi jellegű ráfordítások ugyanis bérköltségből és bérjárulékokból, illetve egyéb juttatásokból tevődik össze. A kiegészítő melléklet pedig rávilágít: bérköltségre többet fordítottak tavaly a cégnél, míg a bérjárulékok a felére zuhantak. 54,6 millióról 21,9 millióra, ezen belül is a szociális hozzájárulási adó soron könyveltek el 20,4 millió forintot a 2019-es 50,9 millió után.
A bérköltség és a létszám alapján egyébként a 2019-es havi bruttó 1,09 millió forintos átlagbér tavaly 1,105 millió forintra emelkedett.
Végeredményben tiszta profitként 402,6 millió forintot mutatott ki a Sportfive, ami mintegy ötödével (21,8 százalékkal) magasabb az előző évi nyereségnél. Érdekes módon, pont olyan mértékben nőtt a profit, mint amilyen mértékben visszaesett az árbevétel. Az pedig egész meglepő, ahogy az az alábbi ábrán is látszik, története legmagasabb profitját hozta össze a Fradi stadion üzemeltetéséért felelős Sportfive Kft.
Debreceni Nagyerdei Stadion: majdnem rekordnyereség
A debreceni focicsapat otthonául szolgáló stadionnál - bár más nagyságrendben, de - hasonló gazdasági folyamatok zajlottak tavaly, mint a Fradi-stadionnál. A különbség két soron mutatkozik meg: egyrészt a bevételek kisebb mértékben, 7,4 százalékkal estek vissza 2020-ban, másrészt csupán 54 ezer forint híja volt annak, hogy rekord legyen a kimutatott nyereség. Bár azért a válság évében talán nem érheti kritika azt, hogy az adózott eredmény épp csak egy hajszállal maradt el a legjobb évitől.
Árbevételként 337,3 millió forint folyt be a cég kasszájába a korábbi 364 millió után. Tevékenységek szerinti lebontás ebben az esetben sem található a kiegészítő mellékletben, ám a bevételi forrásokról van némi pluszinformáció. Van együttműködési megállapodásuk a DVSC Zrt.-vel a hivatalos és barátságos meccsek megrendezésére - tavaly 23 mérkőzést játszottak le. Bérbeadja a létesítmény bizonyos helyiségeit, itt rendezik meg minden évben a Virágkarnevált, a yoUDay eseményt, működteti a DVSC Shopot a stadionban és helyet biztosít a mobil jégpályának is. Utóbbi tevékenységek a koronavírus-helyzet miatt tavaly azonban nem valósultak meg, vagy csak ideiglenesen működtek.
Az értékesítési árbevétel mellett az önkormányzattól is kevesebb támogatást kapott a cég, 40 millió helyett tavaly 31,7 millió forint folyt be a kasszába, melyet egyéb árbevételként könyveltek el.
A bevételek csökkenésével párhuzamosan a kiadás is kevesebb volt 2020-ban. Anyagjellegűként 263 millió forintot költöttek a korábbi 276 millió után, személyi jellegűként pedig 33,3 milliót a 2019-es 52,7 millió forint után. Utóbbi csökkenése igen nagymértékű, amit csak részben okozhatott a létszám csökkenése. 8 fő után tavaly már csak heten voltak a cég alkalmazásában. Bár a bérköltséget nem tüntetik fel a kiegészítő mellékletben, sem az eredménybeszámolóban, az átlagbér becslésére mégis van lehetőség, hiszen a bérköltség általában nagyjából a 80 százalékát teszi ki a személyi jellegű ráfordításoknak.
Ezzel számolva a havi bruttó 439 ezres átlagbér tavaly 317 ezerre csökkent.
A bevételek és költségek eredőjeként adózott nyereségként 28,835 millió forint marad a cég kasszájában, ami meghaladja az előző évit is, és alig marad el a rekordot jelentő 2017-es év profitjától, ami 28,889 millió forint volt. A differencia csupán 54 ezer forint.
